A 19. század kutatóhálózat (1800-luvun tutkimuksen verkosto, Finnország) 13. éves konferenciája Tamperében

2022. július 29. 06:00 - nemzetikonyvtar

A konferencia (a másfél éves halasztás után) a szokásos módon, interdiszciplináris kontextusban tárgyalta a tanácskozás felcímében megadott Kokemuksen ääriin / Erfarenhetens djup [Szélsőséges tapasztalatok] témát. Érdekes, látókört tágító beszélgetések követték az előadásokat, melyek a konferencia két munkanapján, 2022. június 8–9-én 3 keynote-előadás, valamint 15 párhuzamos, 3-3 referátumot tartalmazó szekció keretében hangzottak el. A konferenciaprogramban könyvbemutatók is szerepeltek. Az első estén a konferenciavacsora előtt a tamperei Vapriikki Múzeumcentrum 3 aktuális kiállítását is megnézhettük.

A kutatóhálózat interdiszciplináris munkájában való részvétel minden résztvevő számára lehetőséget ad a kutatási területének, témájának széles látókörű elemzésére, az összefüggések fölismerésére és földolgozására, módszertani tapasztalatszerzésre. Magam a ritka (jelen esetben egyetlen) színháztörténeti témával keltettem figyelmet mind a kultúrtörténészek, mind a szociológusok, mind az irodalom- és művészettörténészek körében. Előadásomat Teatteriyleisön kokemuksia 1800-luvulta. Harvat dokumentit tutkijoiden käsissä [A színházi közönség 19. századi tapasztalatairól. Ritka, különleges forrásaink] címmel tartottam meg. A témát a nemzeti könyvtár színháztörténeti gyűjteményének három forráscsoportjával illusztráltam.

„Az előadás a közép-európai színházi közönségnek az előadásokról és a színházi intézmények működéséről szerzett szerteágazó tapasztalatait mutatja be. A közönséget ritkán vizsgáljuk, jelen tudományos metódusainkat a szociológia és a pszichológia területeitől kölcsönözzük. De hogyan kutathatók a múltbeli közönségreakciók, vélemények, befogadói tapasztalatok?
A 19. század első harmadában gyakran találkozunk az »első közönség« fogalmával. A nép / nemzeti nyelvű hivatásos színjátszással első ízben találkozó néző olyanfélén reagált a produkciókra, mint napjaink gyerekközönsége. A valóság és a színjáték közti határa a számukra bizonytalan volt. Az »első közönség« viselkedését az adott és a következő (kora-romantikus) korszak színműirodalma is bemutatta. (Forrás: Gaál József, A peleskei nótárius)
A századközép nézői a nemzeti identitást erősítő funkciójában ismerhette meg a színházat, s egyúttal a színházcsinálók korábban lenézett, kirekesztett közössége is a polgárosodó társadalom részévé emelkedett. A romantika művészetfogalma tükröződött a színházaknak a közönséggel való napi, hétköznapi kapcsolatában is. A színház az egyik legnagyobb hatású közösségi fórummá vált. (Példák és források: életképek a Nemzeti Színház nézőteréről, a magyar népszínmű első korszaka mint a polgári közönségnek szóló kép a falusi és külvárosi életről az »érdekegyesítés« jegyében, 1848. március 15. – műsorváltozás a »közönség kívánatára« és a Bánk bán »színeváltozása«.)
A 19. század végén és az új évszázad első évtizedében a polgári közönség a sajtóból is értesült a színházi életről és a művészet kérdéseiről. A nézők (köztük a »hivatásos nézők«, azaz pl. a kritikusok) véleménye, visszajelzései a sajtókritikákban fogalmazódtak meg, de van néhány különleges, ritka forrás (személyes feljegyzések, színházi naplók, levélváltások), melyekből a nézők saját színházi élményeiről közvetlen benyomást szerezhetünk, csakúgy, mint az ugyanezen időszakban született színészi emlékezésekből vagy éppen a mintaadóvá, példaképpé váló művészek, sztárok nyilvános hétköznapjairól, sajtónyilvános magánéletéről szóló írásokból. (Forrás: Veress Endréné Méhely Mária színházi naplója)
A különböző korszakok eltérő természetű forrásai változatos és érdekfeszítő képet adnak a közönség egyéni és közösségi befogadási folyamatáról, élményeikről és tapasztalataikról.”

Sirató Ildikó: A színházi közönség 19. századi tapasztalatairól. Ritka, különleges forrásaink. Az előadás absztraktja

Alkalmam nyílt tudományos eszmecserére és interdiszciplináris kapcsolatépítésre a Finnország-szerte, továbbá külföldi egyetemeken doktori tanulmányokat folytató, illetve kutató finn/finnországi svéd szakemberekkel, továbbá a Finn Nemzeti Könyvtár jelen lévő munkatársaival is beszélgettünk pl. a digitális dokumentumföldolgozás tudományos kérdéseiről.

Dr. Sirató Ildikó (Színháztörténeti és Zeneműtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr3217887531

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása