Kossuth Lajos életének majdnem felét hazájától távol, emigrációban töltötte, ennek ellenére – látszólag paradox módon – kultusza itthon nemhogy fakult volna, hanem intenzív módon erősödött. Személyét még életében a szentek imádatával rokonítható kultikus áhítat övezte. Ennek az áhítatnak tükrözői könyvtárának azon kötetei is, amelyeket a száműzetés évei alatt ajándékba kapott. Különösen igaz ez a Magyarországról küldött, vagy egy személyes látogatás keretében átadott magyar, illetve magyar vonatkozású kiadványokra. A kiegyezés légköre sokakban felszabadította azt a gátat, amely addig megakadályozta őket abban, hogy Kossuthtal felvegyék a kapcsolatot. Az agg kormányzó könyvtára élete utolsó két évtizedében jelentős mértékben gyarapodott olyan kötetekkel, amelyeket szerzőik a nagy államférfi iránt érzett tiszteletük jeléül ismeretlenül is megküldtek neki. A köteteket lapozgatva az a benyomásunk támad, hogy a Ferenc József-i birodalomban, ha valaki valamit alkotott, azt „hódoló tisztelettel” igyekezett megküldeni Magyarország volt kormányzójának.
Kossuth halála után torinói könyvtára – végakaratának megfelelően – egyben őrzött gyűjteményként az Országos Széchényi Könyvtárba került. Születésének 220-ik évfordulója kapcsán, az elkövetkező hetekben könyvtárának olyan darabjait mutatjuk majd be, amelyek apró alkotóelemei ennek a gigantikus kultusznak.
„Erdély jobb keze hazánknak. Minden talpalatnyi térrel, mit ott a magyar elveszít, hazánk ezer éves magyar állami jellegének biztonsága csorbul. Hazafiúi irányban ellensúlyozni a magyarellenes állambomlasztó bujtogatást, feltartani a magyarságot, visszaszerezni az elvesztett tért, fejleszteni a magyar közművelődést, – oly önvédelem, melyet minden magyarnak támogatni kellene. Levélben intézkedem, hogy alapító tagsági díjul 100 frt a közművelődési egyletnek befizettessék. Fogadják elnézéssel a hontalan magyar filléreit...”
E.M.K.E. Szervezkedő közgyűlés. Aug. XXXI. Kolozsvárt, 1885. 10–11. – Törzsgyűjtemény
Így hangzott Kossuth távirata, amelyet az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület 1885. április 12-én, a kolozsvári Redutban tartott alakuló közgyűlésére küldött. Ebből a rövid szövegből is kitűnik, hogy az „Appenineken bolygó vén kárpáti sas” – miként Sándor József nevezte – élénk érdeklődéssel és aggodalommal figyelte a Magyarországon zajló politikai eseményeket, a magyarság és a nemzetiségek helyzetének alakulását a Kárpát-medencében. Idejekorán felismerte, hogy a krími háborúk nyomán, az Osztrák–Magyar Monarchia bábáskodása mellett létrejövő új nemzetállam, Románia azonnal aspirálni fog Erdélyre. Az újonnan alakult kis ország lényegében bel- és külpolitikája tekintetében is nagyon ügyesen ki tudta használni, és a maga hasznára fordítani az orosz és osztrák–magyar nagyhatalmi érdekek egymásnak feszülését.
A Redute épülete Kolozsváron, ahol 1885. április 12-én az alakuló ülését tartotta az EMKE. A kép forrása: Digitális Képarchívum
A magyar politikai elit jóformán csak 1916. augusztus 27-ének éjjelén ocsúdott fel, hogy nemzetiségi politikája és nemzetstratégiája tekintetében téves úton haladt. Kossuth e tárgyban Herman Ottóval két levelet váltott. (l. Kossuth L. – Herman O.-hoz Erdély elrománosodásról 1877. márc. 22. és 1877. máj. 30. OSZK Kézirattár) Habár Kossuth okfejtésének voltak politikailag téves következtetései, azonban Erdély elvesztésének reális veszélyét már 1877 kora tavaszán, az orosz-török háború előestéjén felismerte. A levélváltás közvetlen előidézője, a Szathmáry György által egy évvel korábban elindított Hunyadi-mozgalom volt, amely helyi szinten – Hunyad megyében – próbálta a közművelődés eszközével megállítani az elrománosodás folyamatát. Kossuth Szathmáryék törekvésével elviekben egyetértett, de a gyakorlati kivitelezését gyengének és szervezetlennek találta. Mindenképpen egy átfogó – egész országrészre kiterjedő – jól megszervezett mozgalmat képzelt el. Ezért fogadta örömmel, és sietett üdvözölni az EMKE megalakulását. Ruttkayné Kossuth Lujza erre így emlékezett vissza Kossuth halála után egy évvel:
„Turini komoly magányunkban ritkán jutott el kedves elhunyt bátyámhoz és hozzám egy oly fényes sugár a hazából, mely lelkünk borújába derűt öntött volna. Egy ilyen ritka örömsugár volt az EMKE megalakulásának híre.”
Emléklap az EMKÉ-nek Székelyföld anyavárosában Székely-Udvarhelyt 1895. június hó 4-én tartott jubiláris díszközgyűlése alkalmából. Szerk. Vajda Emil, Székely-Udvarhely, 1895. 12. – Törzsgyűjtemény
Az öröm kölcsönös volt, és az EMKE alapítói részéről is kifejezésre jutott. Sándor József, az egyesület alapító-titkára, az EMKE első rendes közgyűléséről írt jelentésében ezt így fogalmazta meg:
„Szabadjon közben elmondani, hogy Kossuth Lajos, ki – mint tudomásunk van róla – erdélyi látogatóitól csak egyesületünkről akar hallani, 10 évvel előbb 2 levelet intézett Herman Ottóhoz, a magyar társadalom cultur törekvései, s Erdély sorsa felől. E leveleket Herman Ottó Kossuth fölhatalmazása alapján egyesületünknek ajándékozá. Mi mint elolvastuk, meglepetve s kimondhatatlan öröm közt vettük észre, hogy egy csodálatos összetalálkozás áll előttünk. Egyesületünk ugyanis ösztönszerűleg anélkül, hogy csak sejtelemmel is bírt volna Kossuth e levelei felöl, pontról-pontra azokat a kikötéseket, elveket, elrendezéseket tette tervévé s valósítja meg, melyeket ő, a legintuitívebb lángelme kijelentett. Ki az Erdélyben soha nem járt, ősz próféta leveleit olvassa, egyesületünk crédoját, munkatervét, évi jelentését olvassa el.”
E.M.K.E. Első rendes közgyűlés. Aug. XXIX. Kolozsvárt, 1886., 30. – Törzsgyűjtemény
Az EMKE titkára, az alapítás pillanatától kezdve igyekezett Kossuthot az egyesületet érintő ügyekről tájékoztatni. Az 1885. augusztus 31-én tartott szerveződő közgyűlést követően a volt kormányzónak, mint az egyesület hazájától távol élő alapító tagjának hivatalos tájékoztatót küldött:
Az EMKE levele Kossuth Lajoshoz, Kolozsvár 1885. november 19. – MNL OL R 90. 6584.
Sándor József a levél bal felső sarkába, az egyesület bélyegzője alá, egy nemzetiszínű szalagcsokorba kötött virágot tűzött, és a nyomaték kedvéjért odaíratta: „Erdélyi gyopár (Az egyesület jelvénye).” (A levél nem Sándor József kézírása, valószínű, hogy a hivatalos forma betartása és az olvashatóság miatt azt az egyesületi írnokkal íratta.) Az egyesület titkárának precizitására vallott a csatolt mellékletekhez küldött kísérőjegyzék is, amelyben röviden, pontokba szedve vázolta az EMKE addig elért eredményeit, felsorolva a már megalakult és az alakulóban lévő fiókszervezeteket.
„Mély hódolatunk mellett idecsatolt nyomtatványaink a következők:
I. Alapszabályaink, megerősítve 885 május 21-én.
II. Tájékoztató, az egyesület kezdete és czélja felöl; leírása a 885 ápril 12-én Kolozsvárt tartott alakuló nagygyűlésnek; beszédek, üdvözletek.
III. Leírása az augusztus 30-án tartott közgyűlési előértekezletnek; az első alapítók névsora.
IV. Leírása az augusztus 31-én tartott közgyűlésnek.
V. A közgyűlésen felolvasott története az egyesület megalakulásának
VI. Ügyrend.
VII. Pénztárkezelési szabályzat.
VIII. Munkaprogramjavaslat, mely a jövő rendes havi gyűlésben deczember 12-én tárgyaltatik az igazgatóválasztmány által.
Az ez iratokban foglalt adatokon kívül bátorkodunk tiszteletteljesen néhány újabb vonást fölemlíteni:
Az egyesület készpénz-alapja e pillanatig 80.000 frt.
Az aláírt összeg, mely hat év alatt esedékes körülbelöl 300.000 frt.
Legnagyobb áldozatkészséget eddig a hivatalnoki osztály mutatott.
Az erdélyi részekben rendkívüli lelkesedés mutatkozik az áldozaton kívül a szervezkedésben is. Naponta alakulnak fiókjaink és választmányaink. Megyék szerint alakultak már:
1. Alsó-Fehérmegyében választmány, mely 11 kört alakitand a vidékek szerint; 3-at már szervezett u. m. a nagy-enyedit, balászfalvit és igenit. E megye területén városi választmány van 3. u. m. Nagy-Enyed, Gyula-Fehérvár és Felvincz városi.
2. Beszterce-Naszód megyékben körünk nincs; támaszpontunk az ó-radnai bányahivatal hazafias tisztikara.
3. Brassó megyében Brassó központtal van választmányunk.
4. Csík megyében megyei választmányt most szervez egy hazafias rom. kath. esperesünk. Fiókunk már van Gyergyóvidéken; kilátásban van Gyergyó-Ditróban s talán Csík-Szeredában is.
5. Fogarasmegyében Fogarast van egy kicsinyke plejádunk.
6. Háromszékmegyében a lelkes főispán Potsa József néhány nap múlva választmányt alakit; Kézdi-Vásárhelyt már rég van.
7. Hunyadmegyében Gr. Kuun Kocsárd ritka tevékenységet fejt ki: 7 kört alakit.
8. Kis-Küküllőmegyében Dicső-Szent-Márton központtal van választmányunk. E megye törvényhatósága szándékozik f. hó 26-án 10.000 frtot szavazni meg.
9. Kolozsmegye területén 4 alakulás történt már u. m. Kolozson, Gyaluban, Tekevidéken és Türe-Kapusvidéken. Egeresvidékén rövid idő múlva fiók lesz. Kolozsmegye és Kolozsvár városa még külön területi választmányokat is szervezend.
10. Maros-Tordamegyei választmány központja Maros-Vásárhely.
11. Nagy-Küküllőmegyében, melynek főispánja elnökünk, Gr. Bethlen Gábor, van 5 választmányunk: a megyei (központ Segesvár) az Erzsébet városi, Kőhalom vidéki, Medgyes városi és bürkösi.
12. Szebenmegyében Szeben derék magyarsága közelebbről alakult meg.
13. Szilágymegye »Wesselényi egylet«-e mint választmány szándékszik csatlakozni.
14. Szolnok-Doboka alakított megyei választmányt, azon kívül Deés városit és Szamosújvár városit.
15. Torda-Aranyosmegyében éppen e pillanatban kérnek instrukciót a megalakulásra. Fiók van Ludason.
16. Udvarhelymegyében Székely-Udvarhelyen városi választmányunk és erdővidéki fiókunk van s lesz egy sóvidéki is.
A magas rom. kath. klérus eddig mintha várakozó állást foglalt volna el munkaprogramunkra, azonban hisszük, hogy bizalmára egészen méltóvá leszünk előtte.
Izraelita polgártársaink kezdetben tartózkodók voltak.
Kolozsvár 1885. november hó 19-én
Sándor József
titkár”
Itt érdemes említést tenni arról, hogy a Kossuth-hagyaték 1894-ben több részben került a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárába. A levelek és a nyomtatványok szakszerű elkülönítése nem történt meg. Jelenleg a levelek jelentős része a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL), míg a nyomtatványok (könyvek, hírlapok, kisnyomtatványok) az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) találhatók. Kossuth könyvhagyatékában jelentős számban találhatók levelek, és a levéltári Kossuth-fondban is szép számmal fedezhetők fel nyomtatványok. Az itt felsorolt 8 db kisnyomtatvány I-gyel jelölt darabja, az EMKE első alapszabálya, a levelek mellett maradt a Kossuth-fondban. A III-IV. tételszám alatt felsorolt nyomtatványok sem az MNL OL-ban sem az OSZK-ban nem lelhetők fel. A II. jelölésű tétel az OSZK-ban a Kossuth 1240, míg az V-VIII. szám alatt felsoroltak a Kossuth 1242. szám alatt találhatók. A nemzeti könyvtár tehát nem rendelkezik az I-es, a III-as és a IV-es tételszámú nyomtatványokkal, a VI-VIII. tételszámokból pedig csak Sándor József jóvoltából a Kossuth-könyvtárban található egy-egy példány.
Tájékoztató az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesületről – Törzsgyűjtemény (A II. tételszámú küldemény. Sándor József jelölése a jobb felső sarokban.)
Visszatérve a Kossuthnak küldött levél tartalmára. A hivatalos felsorolást érdekfeszítő olvasmánnyá alakítja az egyesületi titkár lendületes stílusa. Kiérződik a tenni vágyás és ügybuzgalom, amely Sándor József munkásságát az EMKÉ-nél betöltött tisztségei során mindig is jellemezte. Ugyanezzel a lendülettel fogalmazta meg néhány hónappal később az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület felhívását A nemzethez. Ez a kiáltvány a kész programot és a cselekvési tervet is tartalmazta. A nyolc oldalas felhívásban, a levélben felsorolt tizenhat pontot már jelentősen kibővítve találjuk. Az első oldalon Kép az erőről és a feladatokról címmel olvashatjuk a titkári jelentést, amely az egyesület 1886. augusztus 29-én tartott első rendes közgyűlésén hangzott el. Itt Sándor József Kossuthra hivatkozva üzent a kétkedőknek és türelmetlenkedőknek:
„És éppen ez szolgáltat igazságot nekünk, mélyen tisztelt közgyűlés, hogy [egy] évvel előbb épp e teremben kimondók, miképp a mai napig csak gyűjteni fogunk, csak a haditerv részeit szerkesztjük egybe, csak organismusokat teremtünk, miként Kossuth Lajosnak általunk kiadott s [egy] évvel előbb részünkről nem ismert leveleiben is az ily [meg]előző munka a lehető siker egyetlen föltételének állíttatik.”
Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület a nemzethez, Kolozsvár, Stein J., 1886., 8., 45 cm – Térkép-, Plakát és Kisnyomtatványtár
Sándor József, az EMKE titkára. Az EMKE tisztségviselőinek arcképcsarnoka. In: Emléklap az EMKE 1888. augusztus hó 19-20-án Brassóban tartott közgyűlésére. Előzéklap – Törzsgyűjtemény
Folytatjuk…
Elbe István (Gyarapítási és Állománynyilvántartó Osztály)
Kossuth-sorozatunk további részei: Első rész, Második rész, Harmadik rész; Ötödik rész
