„Tökéletlen portékát nem akarok adni a renomé miatt”

2023. február 10. 11:19 - nemzetikonyvtar

165 éve született Törley József

Januárban volt 165 éve, hogy megszületett Törley József (1858. január 10. – 1907. július 28.), a Törley Pezsgőgyár alapítója és a máig is leghíresebb magyar pezsgő névadója. Ugyan a Törleyről mint márkáról blogunkban már megjelent egy, a névadóról is megemlékező írásom, mégis úgy gondolom, megérdemli, hogy születésének évfordulóján ismét foglalkozzunk vele és személyén keresztül néhány érdekességgel.
A Törley József által alapított Törley pezsgőgyár 25 éves fennállása alkalmából így írnak róla:

„Most május hónapban lesz huszonöt esztendeje, hogy megtöltötték Törley gyárában az első palaczk pezsgőt. Azóta diadallal járta be Törley magyar pezsgője az egész világot. (…) Azért őszintén, méltán, levett kalappal ezeket az ipari és kereskedelmi férfiakat köszönthetjük. Ők voltak a nemzet hősei, korszakos újítások megteremtői, a haladás zászlóvivői. Valahányszor egy-egy közülük jubileumot ül, mindenkor meg kell hajtanunk előtte az elismerés zászlaját. Ilyen férfiú Törley József is. Huszonöt éve annak, hogy odaállt abba a nagy csatasorba, mely hivatva volt megteremteni és diadalra juttatni az iparos Magyarország magasztos gondolatát. Azóta vezérlő alakja lett a magyar gyáriparnak. (…) Pezsgőgyárát világhírűvé tette és hírt, nevet szerzett a magyar pezsgőnek az egész kontinensen… Mindig az a cél lebegett szeme előtt, hogy az országnak a külföld előtt tiszteletet, becsülést szerezzen.”

Vendéglősök Lapja, XXIII. évf., 9. szám. (1907. május 5.) – Törzsgyűjtemény

A Törley Pezsgőborgyár. Forrás: Törley Pezsgőgyár Budafok (Promontor), Budafok, Törley Pezsgőgyár, [1912]. Jelzet: Kny.B 316. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Törley család története a 17. századig nyúlik vissza, amikor a Budát ostromló seregekben egy német lovag, bizonyos Schmierl kitüntette magát a törökök elleni harcban. Az ő leszármazottai is többnyire katonák voltak, így Schmierl Valentin is (1823–1900) is, aki részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, és magyarságának tanújeleként a nevét Törlei Bálintra magyarosította. A szabadságharc leverése után követte Kossuth Lajost a törökországi emigrációba, ahol írásos elismerést kapott tőle, amelyet élete végéig ereklyeként őrzött. Három fia született, közülük a harmadik Törley József.

Kossuth Lajos dicsérő bizonyítványa Törley Bálint részére. In: Nagyváthy Éva: Törley 1882–2007, [Budapest], Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Törley Pezsgőpincészet, 2007. – Törzsgyűjtemény

Törley József a Szabadka közelében lévő Csantavéren született. Grazban végezte el a kereskedelmi akadémiát, és már ekkor felkeltette érdeklődését a pezsgőgyártás, így, amikor egy francia pezsgőgyáros fiatal kereskedőt keresett munkatársnak, élt a lehetőséggel, hogy a pezsgő hazájában, Franciaországban, Champagne megyében tanulhat, dolgozhat. Itt szerzett tapasztalatot, sőt, fiatal kora ellenére gyárat is alapított Reimsben. Egy üzleti úton érkezett Promontorra, amely nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A település híres volt a szőlőkultúrájáról és minden szempontból alkalmasnak ígérkezett pezsgőgyár alapítására Törleynek, aki ekkor már egy ideje tervezte hazatérését. Mik ezek az előnyök? Helyben termő, kiváló minőségű bor, pincerendszer a tároláshoz, jó szállítási lehetőség a közeli főútvonalon és a Dunán, és - nem utolsósorban – az egyre több szállodával, étteremmel rendelkező főváros, azaz a piac közelsége.

Törley József az 1880-as években. In: Nagyváthy Éva: Törley 1882–2007, [Budapest], Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Törley Pezsgőpincészet, 2007. – Törzsgyűjtemény

Törley tulajdonképpen nem új gyárat alapított Budafokon, hanem a Reimsben alapított gyárát költöztette ide. 1882. augusztus 1-én jegyeztek be a budapesti cégbíróságon „Törley József és Társa cég” elnevezéssel. A „Társa” József bátyját, Gyulát jelentette, aki valójában csendestárs volt, sohasem szólt bele a pezsgőgyár ügyeibe, vidéken élt és gazdálkodott, öccse azonban mindenről beszámolt neki. Pezsgőmesternek a Franciaországban megismert Louis François-t kérte fel, aki jó barátja volt. Viszonyuk azonban hamarosan megromlott, François rövidesen önállósította magát, és 1888-ban bejegyeztette cégét, amely Budafokon, közvetlenül a Törley gyár szomszédságában működött. A kezdetektől fogva komoly, de korrekt konkurenciát jelentett a szintén minőségi pezsgőt gyártó volt jóbarát Törleynek.

„E versengésből ugyanis, a pezsgőt kedvelők örömére, kiváló márkák sora született. A verseny nemes volt és példamutató. Arról szólt, hogy ki a jobb, és kinek a termékét kedvelik leginkább.”

Nagyváthy Éva: Törley 1882–2007, [Budapest], Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Törley Pezsgőpincészet, 2007. – Törzsgyűjtemény

A Törley Pezsgőborgyár. Forrás: Törley Pezsgőgyár Budafok (Promontor), Budafok, Törley Pezsgőgyár, [1912]. Jelzet: Kny.B 316. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Közben magánéletében is jelentős változások történtek. 1885-ben megnősült, egy gazdag budafoki nemeslányt, Sacelláry Irént vette feleségül. Hamarosan kislányuk született, aki azonban másfél évesen meghalt.

Sacelláry Irén. In: Nagyváthy Éva: Törley 1882–2007, [Budapest], Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Törley Pezsgőpincészet, 2007. – Törzsgyűjtemény

1890-ben nagy építkezésbe fogott Törley József, ekkor épült fel a gyár a mai helyén, ahol 20 ezer négyzetméter alapterületű pincét is építettek.

A pezsgőgyár pincéje. Forrás: Forrás: Törley pezsgőborgyár Budafok 1880–1930, Budafok, Törley, 1930. Jelzet: Kny.B 315 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Ekkoriban épült fel a fényűző Törley kastély is a gyár szomszédságában. A francia gótikus, illetve reneszánsz várak hatását mutató, soktornyú kastély hatalmas parkjában pálmakert, teniszpálya és uszoda is volt! A kastély első terveit Ray Rezső Lajos készítette, váratlan halálát követően, munkáját fia, Ray Rezső Vilmos vette át. Érdekesség, hogy Törley a feleségének is építtetett egy kastélyt a szomszédságban. A kastély későbbi sorsa jellegzetes 20. századi történet. A 2. világháború után elvették a családtól és államosították, az épületet az orosz katonai parancsnokság kapta meg. Helyreállíthatatlan károkat szenvedett, gyönyörű berendezése és több helyisége is elpusztult. Egy ideig lakatlanul állt, majd 1956-ban az Országos Onkológiai Intézet sugárbiológiai foglalkozó osztályát helyezték ide. Napjainkban az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet működik az épületben és a területére csak engedéllyel lehet bejutni.

A magyar iparban a Törley pezsgőgyár kiemelkedő szerepet játszott. Törley József kiváló szakember volt, gyárát és a pezsgőgyártás technológiáját folyamatosan fejlesztette. Ő vezette be elsőként Magyarországon a pezsgő fagyasztással történő seprőtelenítésének, azaz tisztításának, az úgynevezett degorzsálásnak a technikáját. (A rázás után a palackok nyakában összegyűlt seprőt, ami elhalt élesztőgomba, megfagyasztják, majd az így keletkezett jégdugót kilövetik.) Nagyon érdekelték a műszaki dolgok, rajongott a technikai újításokért. Saját újításai is voltak pl. a vagonemelő és a ládagyártó gép. Ő volt az első, aki teherautókat vásárolt az áruszállításhoz. A járművek a Törley felirattal járták az országot, sőt külföldre is eljutottak, így is bevitték a hazai és a nemzetközi köztudatba a Törley márkanevet.

A Törley pezsgőgyár teherautói. Forrás: Törley pezsgőborgyár Budafok 1880–1930, Budafok, Törley, 1930. Jelzet: Kny.B 315 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Ipari és közgazdasági munkásságáért Ferenc József Bécsben, 1896. április 1-én Törley József pezsgőgyárosnak magyar nemességet, címert és a csantavéri előnevet adományozta. Az indoklás szerint.

„Ő Budafokon 1882-ben valódi franczia minta szerint pezsgőborgyárnat rendezvén be, kitartó munka és fáradtság árán a magyar pezsgőbornak mint ilyennek hírnevét megalapította annyira, hogy ma már az Ő pezsgőbora a külföldiekkel versenyez; tekintve továbbá, hogy a gyár készítményei jeles minőségüknél fogva számos bel és külföldi kiállításon díszoklevéllel, illetve aranyéremmel tüntettettek ki, tekintve végre, hogy Ő kiváló szakismeretével és fáradhatatlan buzgalmával egy most már virágzó, új iparágat teremtett meg az országban, nevezett Törley Józsefet … királyi hatalmunkból és különös kegyelmünk és kegyelmességünkből Magyarországunk és társországainak valóságos, igaz, régi és kétségtelen nemesei közé és sorába a csantavéri előnév használhatásának megengedélyezése mellett felveendőnek tartottuk.”

A címeren a család katonai múltjára emlékeztető jelképek mellett megjelenik a pezsgőgyártást jelképező szőlő is. A Törley-címer egyes termékeken, a palackok parafadugóján ma is látható.

Törley József felismerte a reklám fontosságát, piacbefolyásoló szerepét, a reklámhoz is volt érzéke és tehetsége, és nagy hangsúlyt fektetett rá. Újsághirdetések, máig is ismert plakátok, számolócédulák, a ládákra, teherautókra írt hatalmas Törley feliratok hirdették úton-útfélen a Törley pezsgőt. Híres marketingfogása volt, hogy ügynökei elegáns éttermekben Törleyt rendeltek, és ha nem volt, kisebb botrányt kavartak. A kiváló minőségű pezsgőn kívül ennek is köszönhető, hogy a századfordulóra az ország legmodernebb pezsgőgyára lett a Törley, a 20. század elejére pedig a magyar pezsgő a Törley révén nagy népszerűségre tett szert. Magyarországon a felső rétegek ünnepi italává vált, és rövidesen világszerte megismerték, sőt a pezsgő hazájában, Franciaországban, Párizsban is itták a Törley pezsgőt!

Törley József és Társa Pezsgőgyár. Számla – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Törley József igen bőkezű mecénás volt, támogatta a művészeteket, különösen a zeneművészetet. Nagyon sokat tett Budafokért, több alapítványt hozott létre a település javára, szegény sorsú gyermekek taníttatását, ruházkodását is támogatta többek között. Érdemeire való tekintettel az 1900-as év elején a gyárhoz közel teret neveztek el róla. Jó munkaadó volt, munkatársait, a jó szakembereket megbecsülte. Kényelmes munkásszállást építtetett és nyugdíjintézetet hozott létre számukra.

„Úr volt, és szerette nobilitását cselekedetekben is kifejezni. Sok jót cselekedett, és nemes gondolkodásának azzal emelt emléket, hogy alkalmazottai számára jelentékeny áldozattal nyugdíjintézetet létesített.”

Gelléri Mór: Újabb napi kérdések a magyar ipar köréből. Napi kérdések, községi ügyek, iparoktatás, speciális kérdések, régi és új úttörők, Budapest, Singer-Wolfner, 1914. – Törzsgyűjtemény

Munkások a pezsgőgyárban. Forrás: Törley Pezsgőgyár Budafok (Promontor), Budafok, Törley Pezsgőgyár, [1912]. Jelzet: Kny.B 316. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A technika iránti vonzódása, nem csak a pezsgőgyártásban, hanem magánéletében is jelentős szerepet töltött be. Az 1890-ben alakult Királyi Magyar Automobil Clubnak ő volt az egyik alapítója, és elsők között volt automobilja hazánkban. 1902-ben egy személyautót és egy teherautót hozott haza személyesen Párizsból. A korabeli sajtó részletesen beszámolt a szenzációs eseményről.

„Párisból Budapestre gépkocsin. Ma délután 4 órakor egy nagy gépkocsi robogott végig a főváros utcáin. A francia és magyar zászlókkal díszített ‘Paris-Budapest’ felírást viselő kocsi mindenfelé nagy feltűnést keltett. A kocsi Törley József pezsgőgyárosé, aki azt Párisban vette s vele 9 nap alatt tette meg az utat Budapestig, még pedig igen kényelmesen, nagy pihenőkkel.”

Budapest, 1902. szeptember 16.

Törley József (középen sofőrsapkában) és családja a Párizsból való hazaérkezés után. (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum). Forrás: A Meseautótól a Merkurig, 37. rész: Panhard-Levassor és Simca Magyarországon. In: Autószektor portál, 2019.10.24.

1907 májusában ünnepelte a Törley gyár fennállásának 25. évfordulóját. Ekkoriban már évente több mint 1 millió palack pezsgőt készítettek! A fényes ünnepségekről szinte az egész magyar sajtó megemlékezett. A partin államférfiak, bankárok, a város legismertebb előadóművészei voltak a meghívottak között, fényes tűzijátékkal szórakoztatták a megjelenteket, a finom ételekről pedig Gundel gondoskodott. Az ünnepségeket követően nem sokkal Törley József Belgiumba, Ostendébe utazott pihenni. Egyik éjjel rosszul lett, és mire orvoshoz került volna meghalt perforált vakbélgyulladásban. Holttestét vonattal szállították haza. A gyár vezetését özvegye, majd unokaöccsei vették át, a szakmai vezetést pedig Törley József régi, közvetlen és nélkülözhetetlen munkatársai. Az utódok méltónak bizonyultak az alapítóhoz, számukra is a minőség volt az első, és így nem csak megőrizni, hanem fejleszteni is tudták a pezsgőgyárat.

Törley József gyászjelentése – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Törley József özvegye még 1907 őszén megbízást adott Ray Rezső Vilmosnak egy sírkápolna megtervezésére. Helyszíne a Törley pezsgőgyár területének legmagasabb pontja lett. Az altemplomban fehér márvány szarkofágba temették el Törley Józsefet majd később feleségét is. A 2. világháború után a sírkápolna a szovjet majd a magyar honvédség lőszerraktára volt, később pedig sokáig elhagyatottan állt. Kisebb állagmegóvási munkák történtek, de az épület ma erősen leromlott állapotban van, felújításra szorul. Az 1950-es években kifosztották a kápolnát, és a sírokat is feldúlták, a csontokat szétdobálták. Egy helyi temetkezési vállalat emberei vitték el a szétszórt csontokat egy pesti köztemetőbe, de a mai napig nem tudni, hol nyugszik Törley József.

A Törley Mauzóleum. Forrás: Törley pezsgőborgyár Budafok 1880–1930, Budafok, Törley, 1930. Jelzet: Kny.B 315 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Törley József emléke azonban máig is él. Ezt bizonyítja a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont létrejötte is, amely 2012. június 16-án nyílt és bemutatja Törley Józsefet és családját, a gyár történetét, sőt a François által alapított gyárat is. A Látogatóközpont egyik fő látványossága a Zsolnay-gyárban készült porcelán mozaikfal. A 27 négyzetméteres alkotás a Törley József köszöntése címet viseli. Az 1904-ben készült művet Darilek Henrik (1878-1963) iparművész, grafikus, a pécsi Zsolnay-gyár tervezője készítette. A csempekép bal oldalán áll a gyártulajdonos díszruhában és fogadja a felé vonulók hódolatát. Az antik ábrázolásra emlékeztető kép utal a helyre, a szőlőre, a borra, a pezsgőre, a pezsgőgyárra, azaz Törley József elévülhetetlen érdemeire. Különleges, egyedi alkotás.

Kortársai mellett az utókor is megemlékezik Törley Józsefről műalkotásokkal, a Törley-leszármazott R. Törley Mária szobrászművész több alkotást is készített az emlékére. Legújabb Az ifjú Törley című szobra, amely a pezsgőmanufaktúra kertjében áll. A fiatalember pezsgőspoharat tart a kezében, szinte invitálja a látogatót egy koccintásra, természetesen egy pohár finom Törley pezsgővel!

Törley Mária: Az ifjú Törley, 2020. Forrás: Köztérkép. Közösségi szerkesztésű adatbázis

Mi volt a titka Törley Józsefnek a tehetségén és a szorgalmon túl? Talán az, amit a címbeli idézetben megfogalmazott: a kiváló minőségre való törekvés. Egyetérthetünk azzal, amit 1907. február 16-án Sacelláry Irén ír a naplójában férje tevékenységéről: „… Én azt hiszem neki a legnagyobb az érdeme abban, hogy Magyarország ma magyar készítésű pezsgőt iszik.”

Kopcsay Ágnes (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Felhasznált irodalom: