Petőfi Sándor kéziratos hagyatékával gazdagodott könyvtárunk Copia adatbázisa. Rózsa Dávid főigazgató köszöntő beszéde a 2023. március 22-i sajtótájékoztatón
Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr, Főigazgató Úr!
Hölgyeim és Uraim!
Közel 2800 Petőfi vagy Petőfi Sándor utca Magyarországon, a legpetőfisebb bajusz a Bajuszfesztiválon, Morzsa kutya castingja, Pilvax-szelet, Petőfi-bélyeg, Petőfi-kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Petőfi ezer szállal fűződik a magyar kultúrához, ezért nem meglepő, hogy mennyi és milyen sokféle programot, kezdeményezést találunk a tavalyi és az idei évben is országszerte születésének 200. évfordulója kapcsán.
Az Országos Széchényi Könyvtár 2021-ben indította el Copia elnevezésű digitális tartalomszolgáltatását. A legnagyobb magyar digitális kéziratgyűjtemény egy olyan hiteles felület, amelyen a nemzeti könyvtár és más közgyűjtemények által őrzött kiemelkedő értékű kéziratok mindenki számára hozzáférhetők. Szolgáltatásunkban eddig a Babits házaspár levelezése és a nálunk őrzött Kölcsey-fond anyaga vált hozzáférhetővé. Komoly és napi szintű szakmai munka előzte meg a mai eseményt, amelyen a Kézirattárban őrzött több mint négyszáz Petőfi-vers és nyolcvan levél kézirata, a költő rajzai, valamint Szendrey Júlia Petőfi feljegyzéseit is tartalmazó naplója felkerül a Copiára. A Kézirattár könyvtárunk elsőként létrehozott különgyűjteménye, a maga több mint másfél millió dokumentumával az ország legnagyobb kéziratgyűjteménye. Az ebben a gyűjteményben található Fond VII jelzetű Petőfi-hagyaték művelődéstörténeti szempontból kiemelt jelentőségű, hiszen kétszáz éve mindenkinek van egy Petőfije. Kemény Zsigmondnak, Arany Jánosnak, Gyulai Pálnak, a nyugatosoknak, kultúrpolitikusoknak, irodalomtörténészeknek, esztétáknak, és azoknak a diákoknak is, akik Petőfi-verseket tanulnak az iskolában.
Ez a kétszáz éves kontinuitás irodalmi és tudományos horizontot, Petőfi-kultuszt teremtett; közterek, intézmények, civil szervezetek viselik Petőfi Sándor nevét. A kultusz egyik hozománya, hogy számtalan jelentés és asszociáció tapad Petőfi nevéhez a szabadságtól kezdve a bajuszig. A kultusz ölelése, a forradalom és szabadságharc traumáival, illetve válságpillanataival szembenéző kortársak, a Petőfi-filológia és a napjainkban is kiemelkedő történészi munka nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Petőfi mindig aktuális.
Elbeszélések, viszonyulások, amelyek elevenné teszik Petőfi alakját. Ehhez a tendenciához kapcsolódik az Országgyűlés 2020-as határozata, amely a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította, és tovább árnyalta kultúránk Petőfi-képét. Az a jelenlét, amelyet Petőfi társadalmi és irodalmi munkásságával teremtett, szüntelenül beszédre bujtogat; példamutatás és lehetséges megküzdési stratégia arra vonatkozóan, hogy milyen morális tartalommal érdemes megélni életünk zivataros időszakait. A költő üzenetei minden korosztályhoz szólnak. Értik azok a Hajdú-Bihar vármegyei középiskolások, akiknek múlt héten a nemzeti könyvtár munkatársai tartottak rendhagyó irodalomórákat, és érti az a 2550 látogató, aki március 15-én a nemzeti ünnep alkalmából rendezett nyílt napon a könyvtár munkatársaival elevenítette fel az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékét.
Nemzetünk egészét meghatározó örökség áll előttünk, amely immár online is rendelkezésünkre áll. Ez nem valósulhatott volna meg Kézirattárunk és Digitális Bölcsészeti Központunk szakértelme, értő figyelme és érzékenysége, valamint a Hermész-Soft Kft. fejlesztőinek hozzáértése nélkül. Csapatmunkájuknak köszönhető, hogy a Petőfi-kéziratkorpusz most már nemcsak a budai vár falai között, fehér cérnakesztyűben érinthető meg, hanem akár egy presszókávé mellett is a Napfény InterCityn Kiskunfélegyháza felé.
Büszkék vagyunk erre a példás kooperációra, és köszönöm annak lehetőségét, hogy a Copián keresztül egy új Petőfivel találkozhatunk – vagy még inkább: tovább írhatjuk azt a Petőfit, aki ott él mindannyiunkban az általános iskola óta.
Köszönöm a figyelmet; köszönöm, hogy meghallgattak.
