Valóban jelentős a munkássága közéleti szereplőként és íróként is. Az MTA-nak másodelnöke, a Revíziós Ligának elnöke volt. Regényeit nem csupán idehaza olvasták, hanem számos nyelven is kiadták. Többször is jelölték irodalmi Nobel-díjra. 1945 után ki akarták törölni az irodalomból és a köztudatból, megfosztották az MTA másodelnöki tisztétől, sőt tagságától is. Én legértékesebbnek a történelmi regényeit és színműveit tartom, de saját korának társadalmát is nagyon érzékletesen jelenítette meg írásaiban. Az Ádám, hol vagy? a honfoglaláskori időkbe kalauzolja az olvasót; az Az élet kapuja remek portré Bakócz Tamásról és tabló kora erős Magyarországáról; a Pro libertate! a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején játszódik; a 30-as évek egyik kulcsregényének tartott Északi fény története pedig a tanácsköztársaság idejére esik. Érdekesség, hogy 1890-ben, öt évvel H. G. Wellst megelőzve ő írta ez első időutazós sci-fit, a Szíriuszt, és ennek hazai, magyar adaptációja is 18 évvel korábbi, mint Wells regényének közismert, 1960-ban forgatott változata.

Nagyon örültem neki, mert ez nem csupán esztétikai, hanem értékrendbeli tartalmú is. Szívesen tekintem szellemi elődnek a névadót. Ez állami művészeti díj, olyan, mint az Erkel Ferenc-díj a zeneszerzőkénél. Évente két írónak vagy költőnek ítélik oda, és annyiban különbözik a szintén irodalmi József Attila-díjtól, hogy ez „történeti irodalmi”, tehát annak szól, aki történelmi témákat is feldolgozott fikciós és nem fikciós műfajokban. Mivel jómagam történelmi eposzokat írtam, írok, és filmes tárgyú munkáimban is sokat foglalkozom a történelmi szemponttal, így a díjat kifejezetten megerősítésnek tartom.

Nekem már korábban is fontos volt a történelmi témák feldolgozása, a közösségi, a nemzeti és a keresztény értékek felvállalása az írásaimban, ezeken nem kellett változtatnom. Hogy valamiben segít-e, például újabb művek kiadását, általában közönséghez való eljuttatását illetően, az majd közép- és hosszútávon fog kiderülni.

Legutóbbi önálló filmes könyvem A jel újbóli helyreállítása – Film, hagyomány és innováció (2020) című tanulmánykötet, és nekifogtam egy nem marxista filmes kislexikon írásának. Nemrég írtam, egy történelmi eposzt A pozsonyi csata, 907 címmel, amelynek megzenésítésén Fábri Géza dolgozik alkotói ösztöndíjjal, a könyv és a CD megjelenése 2023-ra várható. Ugyancsak ő a szerezte egy másik eposzom, a Nyolcágú csillag – Székely Mózes és a brassói csata (2019) és a még kiadásra váró Három sing a jutalom zenéjét. A Libás Matyi (2019) kieseposz megzenésítése Farkas Mihály Ambrus (†) és Tóth István „Sztív” munkáját dicséri. Nemrég fejeztem be egy verstani monográfiát A háromszólamú vers címmel, 66 klasszikus magyar vers részletes elemzését tartalmazó Példatárral kiegészítve. Most ennek a műnek a kiadásán fáradozunk. Nem lesz egyszerű, mert ezt a 66 verset hangzó formában is elérhetővé szeretnénk tenni színészek közreműködésével. Kidolgoztam ugyanis egy olyan metrikai-prozódiai módszert, amelynek segítségével egyetlen hangzó változatban egyesíthető a versek értelmi és ritmikai tagolása. A magyar költészet gyöngyszemei is.

Korábban írtam egy passiót is szonettkoszorúban megverselve, amely megzenésítve, CD-n is megjelent 2015-ben. Ez is RIM-együttműködés, mert az illusztrációkat költő- és grafikustársunk, B. Tóth Klára készítette; a megzenésítés a két RIM-antológiánk dalnoka, Kasó Tibor munkáját dicséri; a CD-t pedig az Írószövetségben tartott bemutatón Adamik Tamás méltatta. Már akkor, 2015-ben felhívtad a figyelmemet, hogy a passiónak van egy lehetséges folytatása, az öröm útja. Azóta a fejemben van, hogy megírjam, azóta készülök rá. Egy másik fontos ok, hogy a többi 12 részt is megverseltem, hogy a verstani monográfiám befejeztével a sorozat mindegyik darabját más-más időmértékes formában akartam megírni, bemutatva ezzel a magyar nyelv metrikus lehetőségeit, a nyelvi ritmus esztétikumát.