A választott téma roppant hálás, ugyanakkor a zenei feldolgozások nagy száma miatt nehéz is, hisz a korabeli folyóiratok – mint pl. a Pesti Divatlap, az Életképek, a Képes Újság, a Budapesti Híradó, a Honderű – forradalomról szóló híradásaiból is már némi képet kaphatunk a vers első megzenésítéseiről, de a később született feldolgozásokról is olvashatunk a Petőfi megzenésített műveit taglaló írásokban. Így, a kerek évforduló alkalmából, ezek segítségével szeretnék – a teljesség igénye nélkül – csekély ízelítőt adni a költemény számtalan zenei feldolgozásából. Egressy Gábor beszámolójában olvashatjuk:

Petőfi – naplójának tanúsága szerint – a verset két nappal korábban, március 13-án írta, „azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-én akart adni”. (Lapok Petőfi Sándor naplójából, Kolozsvár, Móricz Zsigmond Kollégium, 1945.)
A vers a 15-i események során több ízben is elhangzott, amit a nap folyamán – a beszámolók alapján – legalább két alkalommal maga Petőfi szavalt el. Az egyik eseménnyel kapcsolatban szintén Egressy Gábor szavait idézem:

Harmadszor, a már említett nemzeti színházi előadás során hangzott el, ahol:

A vers egyik legkorábbi megzenésítése tehát – mint már Egressy beszámolójából megtudhattuk – Egressy Béni és Szerdahelyi József nevéhez fűződik, s amelyet az említett színházi estén maga Erkel Ferenc vezényelt. Ugyanakkor a Pesti Divatlap szerkesztőjének, Vahot Imrének, a március 15-i eseményekről szóló írásában olvashatjuk, hogy ugyanezen az előadáson a már megzenésített Nemzeti dalon kívül szintén elhangzott a Rákóczi-induló és:

• 
• 

Szintén a korabeli sajtó ad hírt Kálózdi János a Pesti Divatlap 1848. április 22-i számának mellékleteként megjelent megzenésítéséről, amely:

Kálózdi János: Nemzeti dal Petőfitől. Pest, Vahot Imre, 1848. – Színháztörténeti és Zeneműtár, ZR 1.447

Feldinger Frigyes – ki 1861-től Földényi néven jelentette meg műveit – Petőfinek ajánlott Nemzeti dal-megzenésítése szintén még a forradalom évében jelent meg Temesváron, amelyet később a pesti Táborszky Nándor ismét kiadott, de már Földényi néven, a Petőfinek szóló ajánlás nélkül.

• 
• 

Bartay Endre – akinek a nevéhez fűződik a Szózat és a Hymnus megzenésítésére kiírt pályázat meghirdetése – Nemzeti dala, melynek alcíme: „A szabadság hírnökeinek Bécsbőli megérkezésük ÜNEPÉRE[!]”, Pozsonyban jelent meg.

Bartay Endre: Nemzeti dal. A szabadság hírnökeinek Bécsbőli megérkezésük ÜNEPÉRE[!]. Énekre és zongorára alkalmazva. S. l., S. n., s. a. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Mus. pr. 6.316

Karosa Endre „Talpra magyar!” című népindulója 1848. március 20-án kelt, melynek kéziratban fennmaradt példánya gyűjteményünkben található.

Karosa Endre: „Talpra magyar!”. Népinduló. Szerzé S. a. Újhelyben / 1848. Mart. 20-án. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Ms. mus. 2.308

Ruzitska György Magyar dal /:Talpra Magyar:/ című, vegyeskarra és zenekarra írt szerzeménye szintén még a forradalom évében keletkezett.

Ruzitska György: Magyar dal /:Talpra Magyar:/ Petőfy Sándortól. [1]848. A mű címoldala és első kottaoldala – Színháztörténeti és Zeneműtár, Ms. mus. 249

Thern Károly, aki korának elismert zongoraművésze, karmestere és zeneszerzője volt, szintén megzenésítette Petőfi költeményét, mely Pesten jelent meg, Treichlinger Józsefnél.

Thern Károly: Nemzeti dal Petőfitől, Pest, Treichlinger J., s. a. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Mus. pr. 10.928

Szintén Pesten jelent meg a Till Ferdinánd által megzenésített Nemzeti dal.

Till Ferdinánd: Nemzeti dal Petőfitől. S. l., s. n., s. a. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Mus. pr. 9.323

Meg kell említenünk a világhírű hegedűművész, pedagógus Hubay Jenő édesapjának, Huber Károlynak férfikarra írt megzenésítését, melyet a kotta utolsó lapján található feljegyzés szerint „Bevégeztem 1883 Nov. 27én Budapesten / Huber Károly”.

Huber Károly: Nemzeti dal. Férfikar. A kézirat első és utolsó kottaoldala – Színháztörténeti és Zeneműtár, Ms. mus. 6.762

Az 1890-es évek második felében ismét közkedveltté vált a forradalom és szabadságharc témája. 1896-ban két szerző is, Hubay Jenő, valamint Szotyori Nagy Károly dolgozta fel Petőfi ismert versét.

• 
• 

Csanády Virgil, mint műkedvelő szintén feldolgozta Petőfi költeményét. A Nemzeti dalt saját kiadásában jelentette meg 1898-ban, férfikarra zongorakísérettel, melyet az „Ébredés” dalkörnek ajánlott.

Csanády Virgil: Talpra magyar! Petőfi Nemzeti dala. Op. 17., Budapest, Szerzői kiadás, 1898. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Mus. pr. 4418

A századfordulón szintén több feldolgozás születtet Petőfi versére, mint például Antos Károly, Bátori Lajos, Breiter-Szélessy János és Hazslinszky Gusztáv által írt kíséret nélküli kórusmű.

• 
• 
• 
• 
• 

Kodály Zoltán, az 1956-ban, háromszólamú férfikarra készített Nemzeti dal-feldolgozásának keletkezéséről Vass Lajos visszaemlékezésében olvashatunk, aki írásában részletesen beszámolt az akkor általa vezetett Magyar Néphadsereg Énekkarának írt mű előadásáról, illetve az azt megelőző próbáról:

• 
• 
• 

Ha csupán a Nemzeti dal e csekély számú zenei feldolgozásán tekintünk is végig, megállapíthatjuk, hogy Petőfi versének inspiráló volta a forradalom óta töretlen. Ezért nagyon is igaz Vahot Imre azon kijelentése, miszerint:

Felhasznált irodalom:

• Isoz Kálmán: A megzenésített „Nemzeti dal”. In: Zenei Szemle, 1948, V. sz.
• Isoz Kálmán: Petőfi dalok, [Budapest], Magyar Nemzeti Múzeum Zenetörténeti Osztályának kiadványa, 1931.
• Ittzés Mihály: Kodály Petőfije. In: 22 zenei írás, Kecskemét, Kodály Intézet, 1999.
• Ittzés Mihály: Petőfi megzenésített versei. In: 22 zenei írás, Kecskemét, Kodály Intézet, 1999. 
• Lapok Petőfi Sándor naplójából. Históriai jegyzetek, Kolozsvár, Móricz Zsigmond Kollégium, 1945.
• Major Ervin: Az 1848/49-es magyar szabadságharc korának hangjegykiadványai. In: Fejezetek a magyar zene történetéből, Budapest, Zeneműkiadó, 1967.
• Sonkoly István: Megzenésített Petőfi-versek. In: Studia litteraria. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének közleményei, Debrecen, KLTE, 1973.
• Sonkoly István: A 48-as szabadságharc zenéje. In: Bálint Mihály–Makra Sándor–Sonkoly István: 1848 március 15. Irodalmi és történelmi anyag március 15-i iskolai és társadalmi ünnepélyek rendezéséhez, Nyíregyháza, Tanügyi Könyvesbolt, 1948.
• Tari Lujza: A Petőfi-versek és zenei kapcsolataik. „Más hazában híven őrzik / Mindazt, ami nemzeti.” In: Magyar Napló, 1999, 7. sz.
• Vass Lajos [visszaemlékezése]. In: Bónis Ferenc (szerk.): Így láttuk Kodályt. Ötvennégy emlékezés, Budapest, Zeneműkiadó, 1982.
• Róka Bálint: Petőfi Sándor Nemzeti dalának komoly- és könnyűzenei megzenésítései, OTDK-dolgozat, ELTE, Informatikai Kar, 2022.

Hanvay Hajnalka (Színháztörténeti és Zeneműtár)