Az idézet a Pesti Divatlap 1845. július 31-i számának Vidéki szemle című rovatában olvasható, melyben Cserháti Tóbiás a nagykőrösi eseményekről szóló beszámolója végén a költő védelmére kelt. (Pesti Divatlap, 1945. 18. sz.)
Az útnak indított blogsorozat témája ezúttal a népdalként élő Petőfi-versek közül igyekszik néhányat bemutatni, a dalok sokasága miatt ezúttal is csupán szűk keresztmetszetét adva annak.
„Irodalomkutatókat, folkloristákat és zenetörténészeket egyaránt foglalkoztat az a sokágú, állandó kapcsolat, termékenyítő kölcsönös hatás, amely az irodalom és a népköltészet, valamint a műzene és a népzene között mutatható ki. A folklórtudományt elsősorban az a hatás érdekli, amely a néphagyományt az irodalom és a műzene felől érte. Ma már nem vitás, hogy a népdalszövegeknek egy része és a népi dallamoknak egy rétege nem önálló fejlemény, hanem a műköltészetből, ill. zeneszerzők alkotásaiból származik. […] A magyar népköltészetet gazdagító irodalmi források közül – mind az átvett szövegek mennyisége, mind a hatás ereje és kiterjedtsége tekintetében – Petőfi Sándor költészete volt a legjelentősebb. Petőfi – kora szellemében – tudatosan törekedett rá, hogy a népdalok hangján írjon és így minél több verse kerüljön a nép ajkára. […] Hogy szándéka mekkora sikerrel valósult meg, azokon a széltében hallható népdalokon mérhető le, amelyek minden kétséget kizáróan Petőfi költeményeinek folklorizálódott változatai.”
Almási István: Petőfi-versek az élő szájhagyományban. In: Művelődés (Bukarest), 22. évf., 1969. július, 41–44. – Törzsgyűjtemény
A népzene és Petőfi versei között tehát erős kölcsönhatás figyelhető meg, mely egyformán termékenyen hatott mind a költőre, mind pedig a népre.
A Langer Viktor gyűjtésében és közreadásában megjelent 100 éneket és dalt tartalmazó Petőfi Album számos népdalt is közöl, így többek között az A faluban utcahosszat…, a Hegyen űlök…, a Fürdik a holdvilág az ég tengerében…, a Hortobágyi kocsmárosné… és a Paripámnak az ő színe fakó… címűt.
Katona Imre „Alku” típusú népdalaink című tanulmánya Petőfi egyik közismert, Alku című költeményére utal, mely gyorsan elterjedt, és melynek több daltípusát és változatát jegyezték fel. A vers szövege a következő:
„Juhászlegény, szegény juhászlegény!
Tele pénzzel ez a kövér erszény;
Megveszem a szegénységet tőled,
De rá’dásul add a szeretődet.
»Ha ez a pénz volna csak foglaló,
S még százennyi lenne borravaló,
S id’adnák a világot rá’dásnak,
Szeretőmet mégsem adnám másnak!«”
Petőfi Sándor: Alku. In: Petőfi Sándor összes költeményei, Budapest, Szépirodalmi, 1974 – Magyar Elektronikus Könyvtár
Hull a levél a virágról. In: 101 magyar népdal. Énekre és zongorára alkalmazta Bartalus István, Pest, Rózsavölgyi és Társa, s. a. – Színháztörténeti és Zeneműtár, ZR 1.040
Itt említem meg a népies műdalokat, melyek között szintén számtalan Petőfi-megzenésítést találunk.
Szénfy Gusztáv Parlagi rózsák címmel jelentette meg gyűjteményét, melynek alcíme „Hét eredeti népdal Petőfitől ’s Szakáltól”. A gyűjtemény a következő négy Petőfi-verset tartalmazza: az Árvalányhaj, az A szerelem, a szerelem, a Temetésre szól az ének és az Érik a gabona címűt:
Árvalányhaj. In: Parlagi rózsák. Hét eredeti népdal Petőfitől ’s Szakáltól. Zongorától kísért énekhangra alkalmazva. Szerzé Szénfy Gusztáv. Pest, Ny. Walzel A., s. a. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Z 47.814/Koll. 17
Csepreghy Ferenc A piros bugyelláris című népszínművének kedvelt dalai között találjuk a Szentirmay Elemér által megzenésített Hírös város az Alföldön Kecskemét című Petőfi-költeményt.
Szentirmay Elemér: Hírös város az Alföldön Kecskemét. In: A piros bugyelláris. Csepreghy Ferencz legújabb eredeti népszínművének összes kedvelt dalai. Énekhangra zongora kísérettel alkalmazta Erkel Elek. Budapest, Táborszky és Parsch, 187. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Mus. pr. 12.243
A közismert nótaszerzők közül Balázs Árpád is szívesen nyúlt Petőfi szövegeihez, ilyen például a Zöld leveles fehér… című versre született nóta. Fráter Loránd zongorára és énekre szerkesztett Száz dal című gyűjteményében kapott helyet Egressy Béni Ez a világ amilyen nagy című dala is. Dankó Pista Boldogtalan voltam című, Petőfi költeménye nyomán született nótája az Árvalány Haj című gyűjteményben jelent meg.
Arany János dallamával jelent meg Petőfi Élet, élet, áldástalan élet című verse. A Hoós János kiadásában megjelent Eredeti magyar daltárban találjuk Szőllősy Attila Ereszkedik le a felhő című népdalát. Végül Petőfi ismert költeménye, a Tíz pár csókot egy végbül, Németh János, az esztergomi dalárdának ajánlott Szerelem dalok című gyűjteményes kottájában lelhető fel.
![Szőllősy Attila: Ereszkedik le a felhő. Népdal drámai stylben. In: Eredeti magyar daltár. Énekhangra zongora kísérettel szerkeszti és kiadja Hoós János. Déva, Hoós János, [1887] – Színháztörténeti és Zeneműtár, Mus. pr. 12.283](https://m.blog.hu/ne/nemzetikonyvtar/image/15_kep_opti.jpg)
„Népdalai annyira híven vannak a nép kedélyéből merítve, hogy maga a nagy népdal-búvár Erdélyi János is nép ajkiról vett dalok gyanánt szedte fel azokat gyűjteményébe. Leíró költeményei, mikben a pusztákat, az omladozott csárdákat rajzolja, a legragyogóbb képzeletről tesznek tanúbizonyságot.
Jókai Mór: Petőfi Sándor. In: Vasárnapi Ujság, 3. évf. 9. sz. (1856. március 2.), 69. – Elektronikus Periodika Archívum
Felhasznált irodalom:
- Almási István: Petőfi-versek az élő szájhagyományban. In: Művelődés (Bukarest), 22. évf., 1969. július, 41–44.
- Kallós Zoltán: Elnépiesedett Petőfi-dalok. In: Utunk, 28. évf. 1. sz. (1973. január 5.), 12.
- Katona Imre: „Alku” típusú népdalaink. In: Ethnographia, 76. évf. 1965, 557–570.
- Petőfi Sándor összes versei, Budapest, Osiris, 2019.
- Tar Mihály: Petőfi a nép ajkán. „Népdalosodott” Petőfi-versek. In: „Hamvaidnak elhozása végett”. Petőfi-konferencia: 2016. augusztus 16–17., [... szerk. Kiss Endre József]. „Élet, vagy halál!”. Magyarok IX. Világkongresszusa: 2016. augusztus 15–20, Budapest, Magyarok Világszövetsége, 2016, 163–169.
- Tari Lujza: A Petőfi-versek és zenei kapcsolataik. „Más hazában híven őrzik / Mindazt, ami nemzeti.” In: Magyar Napló, 11. évf. 7. sz., 1999, 22–35.
- Volly István: Népdallá vált Petőfi-versek. In: Éneklő Nép, 1949. május, 5. sz. 13–15.
Hanvay Hajnalka (Színháztörténeti és Zeneműtár)
A sorozat további részei: Első rész, Második rész, Harmadik rész
