Thurzó György nádor könyvtárának újabb gyöngyszeme

2025. június 16. 06:00 - nemzetikonyvtar

Új régi könyveink. Második rész

Sorozatunkkal azt a hagyományt kívánjuk feleleveníteni, amelynek keretében a Régi Nyomtatványok Tárában dolgozó elődeink rendszeresen beszámoltak egy-egy kiemelkedően értékes és érdekes új szerzeményről. Az Új régi könyveink tehát az elmúlt pár év régikönyves gyarapodásának javát mutatja be, bepillantást engedve tárunk munkájába, az évszázados könyvritkaságok színes és izgalmas világába.

Joannes Christophorus Fuchs: Paraphrasis In omnes Psalmos Davidis, vario Carminum genere expressa (Smalchaldiae, 1574, Michael Schmuck) című művének első kötéstáblája Thurzó György monogramjával és hátsó kötéstáblája. Jelzet: Ant. 13.653 – Régi Nyomtatványok Tára

Hans Christophorus Fuchs 16. századi német író és költő Dávid király zsoltárainak parafrázisát tartalmazó művének e példánya igazi művelődéstörténeti szenzáció, mivel az Országos Széchényi Könyvtár által megvásárolt példány első kötéstábláján látható monogram (C G T R H P Comes Georgius Thurzó Regni Hungariae Palatinus) tanúsága szerint a kötet Bethlenfalvi Thurzó György nádor híres nagybiccsei könyvtárát gazdagította.
A Thurzó család páratlan karriert futott be a magyar történelemben. Városi polgári családból emelkedtek fel Mátyás király (1458–1490) uralkodása alatt, felmenőjük, Thurzó János bányamérnök velencei útja során tanulta meg, hogy hogyan lehet kinyerni az ércből a rezet, és a bányákat elárasztó víz kiemelését is megoldotta, találmányaira több vállalatot alapított. Fia, Thurzó György kamaragróf a rézbányászatban monopóliumot szerzett augsburgi Fugger családból házasodott, megpecsételve a két család gazdasági és társadalmi egységét. A 16–17. században a Thurzók Közép-Európára kiterjedő kapcsolatrendszert építettek ki, a család a Magyar Királyság mellett egy ideig a közép-európai Habsburg Monarchia nemzetek feletti arisztokráciájának is meghatározó tagja volt. A Thurzó família tagjait a kora újkorban a Magyar Királyság vezető pozícióiban találjuk, kétszer töltöttek be nádori, egyszer királyi helytartói tisztséget és több jelentős egyházi méltóságot, a művelődés szervezésében kimagasló szerepet vállaltak.

Thurzó György címere. In: A Magyar Nemzeti Levéltár címereslevelei adatbázis
Thurzó György mellképe, [post 1607]. Rézmetszet. Jelzet: App. M. 541. – Régi Nyomtatványok Tára. A kép forrása: Régi Ritka adatbázis

Az első nádor, Thurzó György (1567–1616) Árva vármegye örökös főispánjaként, 1599-ben a Thurzó családból elsőként szerzett valódi magyar bárói címet. A Habsburg-uralkodók feltétlen híveként a Bocskai-felkelés béketárgyalója volt, majd Bethlen Gábornak az ellene felkelt és legyőzött katolikusok ellen hozott erőszakos rendszabályainak végrehajtását akadályozta meg. 1610-ben az evangélikus egyház szervezése érdekében Zsolnán zsinatot tartott. Számos diákot támogatott tanulmányaiban a Wittenbergi Egyetemen, valamint több templom alapítása köthető a nevéhez. A magyar irodalom mecénásaként gazdag, Európa-szerte híres könyvtárat gyűjtött össze a nyitrai birtokán fekvő nagybiccsei várban. A könyvtárrendezésre nagy gondot fordított, kassai titkárát, Samuel Hamelt kérte fel a feladatra. A Thurzó család biccsei udvara a 17. század elején a magyarországi késő humanizmus jelentős központjává vált.
A könyvtárról fennmaradt könyvjegyzék tanúsága szerint a jogi és történeti munkák mellett legnagyobb számban teológiai művek képviseltették magukat, kiemelkedő a 16–17. század fordulójának németországi evangélikus teológia irodalmának jelenléte, ezek a művek elsősorban egyházszervezési oldalról érdekelhették a főurat, aki valóban mindent meg is tett egyházáért. Emellett a gyógyászat, a fizika, a filozófia, az etika, a logika, a retorika és a grammatika tárgykörébe tartozó könyvek is fellelhetőek voltak a gazdagon festett könyvtár falai között. Az asztrológiával foglalkozó kötetek a nádor érdeklődésének megfelelően kerülhettek a polcokra. Thurzó György fia, Imre, korai halála miatt, örökös nélkül halt meg, és miután felesége, Czobor Erzsébet is meghalt, a könyvtár szétszóródott. A gyűjteményt annak ellenére sem tudták egyben tartani, hogy Pázmány Péter szerette volna megszerezni azt a jezsuita egyetem számára. Az egykor hatszáz kötetre tehető könyvtárnak mára körülbelül az egynegyede maradt fenn, ebből az egyik a most megvásárolt mű.
Az újonnan megszerzett művelődéstörténeti ritkaság fehér német reneszánsz vaknyomásos egészbőr kötésben érkezett a nemzeti könyvtárba, a kötéstáblán középen Fortuna istennő látható kezében kerékkel, a kép alatt Publilius Syrus római író szentenciája olvasható: Fortuna vitrea est, tum cum splendet frangitur. (A szerencse üvegből van, mikor legszebben ragyog, akkor törik el.) A jelmondat a dicsősége és hatalma teljében hirtelen kihaló Thurzó család történetének szimbóluma is lehetne.

Irodalom: