A Kuala Lumpurban található Malajziai Nemzeti Könyvtár (Perpustakaan Negara Malaysia, rövidítve: PNM) az ország kiemelt tudományos és kulturális intézménye, amely a nemzeti örökség megőrzését, a tudáshoz való hozzáférés biztosítását, valamint az olvasáskultúra fejlesztését tűzte ki célul.

A kutatásszervezési osztály munkatársaként egy hetet töltöttem Malajziában a University Technologi MARA vendégoktatójaként. Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet oktatójaként az Erasmus+ program Európán kívüli mobilitást támogató kezdeményezésének jóvoltából nyertem el az oktatói mobilitási programon való részvétel lehetőségét. Az Universiti Teknologi MARA és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közötti együttműködés 2017-ben vette kezdetét, és azóta szoros tudományos partnerséggé fejlődött közös kutatások, publikációk és oktatási kezdeményezések terén.
Az oktatás mellett látogatást tettem és tartalmas szakmai eszmecserét folytattam Malajzia Nemzeti Könyvtárának munkatársaival is.
A Malajziai Nemzeti Könyvtár a nemzeti örökség dokumentálását és megőrzését szolgálja. A könyvtár célja, hogy a maláj nyelvű, illetve Malajziával kapcsolatos kiadványokat teljességgel összegyűjtse. A PNM egyik fő célkitűzése az olvasási szokások és az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése. Ezt különféle közösségi programokon, kiállításokon, gyermek- és ifjúsági foglalkozásokon keresztül valósítja meg. Emellett a könyvtár szakmai képzéseket és workshopokat is szervez könyvtárosok, információs szakemberek és a nagyközönség számára.
A könyvtár korábban a Nemzeti Levéltáron belül működött egy különálló egységként, de ma már önálló intézmény. Jelenlegi helyére, a Kuala Lumpur szívében található igen impozáns épületbe 1993-ban költözött.
A könyvtár építészeti kialakítása a maláj kultúra motívumait ötvözi a modern könyvtári funkciókkal, így egyszerre szolgál hagyományőrző és korszerű információs központként. Az épület tervezési koncepciója a maláj identitást tükrözi, a szellemi teljesítményt szimbolizálja, és a gazdag nemzeti kulturális örökségből merít.
A könyvtár főépülete kulturális gyökerek által ihletett mintákat idéző tetőformával rendelkezik, mely a hagyományos maláj fejfedő, a tengkolok koncepcióján alapul, ami a maláj kultúrában az intellektuális büszkeség és tisztelet szimbóluma is egyben. A tengkolok egy tradicionális maláj fejfedő, melyet elsősorban kulturális, illetve formális alkalmakon viselnek. Kendőszerű, gyakran díszes, hímzett, aranyszálas vagy csillogó anyagból készül. Számos esetben további díszítésekkel, például virágokkal, ékszerekkel egészítik ki.
A tetőn található díszített cserepek szintén egyediek, egy maláj hagyományos szőttes, a kain songket mintáját idézik, amely ugyancsak egy kulturális örökségre utal. A kain songket egy díszes, kézzel szőtt maláj textil, amelyet selyemből vagy pamutból készítenek, és arany- vagy ezüstszálakkal szőnek bele mintákat. A „songket” szó a maláj „sungkit” igéből ered, ami annyit jelent: kihúzni, kibontani, kiemelni – ez a szövési technikára utal, ahogy a fémes szálakat a szövet felszínére dolgozzák. Mintái lehetnek geometrikus vagy növényekre, állatokra utaló minták, amelyek kulturális és spirituális jelentést hordoznak. Ez a forma a tudás szövésének, megőrzésének metaforája, így az épület erős kulturális üzenetet is hordoz.
Az épület belső elrendezése világos és nyitott: tágas előtér, olvasótermek és előadótér jellemzik.

Edy Irwan bin Zulkafli a Malajziai Nemzeti Könyvtár jelenlegi és egyben 16. főigazgatója szerint az elkövetkező évtizedben a könyvtári környezet várhatóan gyors átalakuláson megy keresztül. Az új digitális technológiák, a változó felhasználói magatartás és a tudásközpontú társadalom növekvő igényei kihívást jelentenek és arra ösztönzik a nemzeti könyvtárat, hogy releváns, alkalmazkodóképes és innovatív maradjon. Az együttműködés, az innováció és a kiválóság iránti közös elkötelezettség révén a könyvtárak továbbra is a tudás, a befogadás és a társadalmi fejlődés alapvető pilléreiként szolgálnak majd.
Szakmai hitvallásának megfelelően a nemzeti könyvtár víziója: A tudás és a digitális információ vezető központjává válni, előmozdítani az egész életen át tartó tanulást és megerősíteni a tudásalapú társadalmat. E jövőkép megvalósítása érdekében a könyvtár stratégiai irányvonala az alábbi öt kulcsfontosságú területre épül:

1. A digitális átalakulás előmozdítása;
2. A könyvtár, mint az egész életen át tartó tanulás közösségi központja;
3. A nemzeti örökség és kultúra megőrzése és népszerűsítése;
4. Az olvasási szokások erősítése;
5. Egy dinamikus és nagy teljesítményű szervezet kiépítése.

A könyvtár gyűjteménye rendkívül sokrétű, a teljes gyűjtemény közel 5 millió tételből áll. Megtalálhatóak benne maláj és idegen nyelvű könyvek, periodikák, kéziratok, térképek, digitális dokumentumok és hanganyagok is. A nemzeti könyvtár gyűjteményének büszkesége a különösen értékes, a maláj kulturális örökséget bemutató Malaysiana nemzeti gyűjtemény, valamint a ritka könyvek és kéziratok kollekciója.
A Malaysiana-gyűjtemény a malajziai nemzeti örökség megőrzésének és bemutatásának kulcsa, és olyan könyvek, dokumentumok, kéziratok, térképek, fotók, illetve más forrásanyagok összességét jelöli, amelyek Malajziához kapcsolódnak történelmi, kulturális, politikai, társadalmi vagy gazdasági szempontból.
A maláj kéziratok gyűjteménye a Malay Manuscript Centre-ben található. A gyűjteményt a XIV. század elejétől a XX. század elejéig keletkezett, jawi írásmódú, kézzel írott maláj nyelvű dokumentumok alkotják. Közülük legismertebb a Hikayat Hang Tuah, mely 2001-ben felkerült az UNESCO Világemlékezet programjának nemzetközi nyilvántartásába.
A Hikayat Hang Tuah a maláj irodalom klasszikusának és hagyományos maláj eposznak számít. A legendás maláj harcos, Hang Tuah és négy harcostársának történetét meséli el, akik a 15. századi Malacca szultánság idején éltek. Hang Tuah a maláj hűség, lovagiasság és a hagyományoknak való engedelmesség végső bajnokaként az uralkodó iránti abszolút hűséget képviselte. A kézirat az akkori Malacca nagyságát szimbolizálja, és a malájok bátorságát mutatja be. Keletkezése a 17–18. századra tehető, szerzője a mai napig ismeretlen, valószínűleg többen is szerkesztették. A legelső nyomtatott kiadása 1908-ban jelent meg Szingapúrban.

A Hikayat Hang Tuah kiadásai

A könyvtár nemcsak fizikai dokumentumokat, hanem egyre bővülő digitális tartalmakat is kínál az érdeklődők számára, amelyeket az online elérhető „u-Pustaka” portálon keresztül is hozzáférhetővé tesz.
Az u-Pustaka a Malajziai Hírközlési és Multimédia Bizottság koordinálásában az Információs Kommunikációs és Kulturális Minisztérium, a Malajziai Nemzeti Könyvtár és számos más konzorciumi tag együttműködésében jött létre. A konzorciumi tagok különböző malajziai könyvtárak és könyvtáros szervezetek, a támogató ügynökségek között pedig a magánszektorban működő vállalatokat, illetve irányítási és tervezési tevékenységgel foglalkozó szervezeteket találunk.

A nemzeti könyvtár fontosnak tartja a nemzeti és nemzetközi együttműködéseket, több kollaborációs programot tart fenn más nemzeti könyvtárakkal a tudásmegosztás és a kulturális diplomácia jegyében, és aktív tagja többek között az IFLA-nak is. Malajziában egyedülálló a könyvtár Samsunggal kialakított partnerségi kapcsolata, aminek eredményeképp egy külön „okoskönyvtár” részleg jött létre. Ez lehetővé teszi, hogy a látogatók digitális eszközökön keresztül férjenek hozzá az állomány egy részéhez. 

A Malajziai Nemzeti Könyvtár nem csupán egy könyvek tárolására szolgáló intézmény, hanem a tanulás, a közösségi élmény és a nemzeti identitás szimbolikus helyszíne is. Mind a helyi lakosság, mind a látogatók számára nyitott és inspiráló tér, amely hidat képez a múlt értékei és a jövő lehetőségei között.

Miss Marasida és Radó Rita

A bejegyzésben közölt képek a szerző felvételei.

Radó Rita
(Kutatásszervezési Osztály)

Források:

• Message from the 16th Director-General of the National Library of Malaysia. In: Az IFLA honlapja (International Federation of Library Associations and Institutions), 10 June 2025.
• Az u-Pustaka konzorcium tagjai és támogató szervezetei. In: Portal u-Pustaka