Az alábbiakban Rózsa Dávid, könyvtárunk főigazgatója az MNMKK Iparművészeti Múzeum kiállításán 2025. július 18-án elhangzott megnyitó beszédét közöljük.
Rózsa Dávid megnyitó beszéde az MNMKK Iparművészeti Múzeum Gottermayer-galaxis – Jókai könyvkötője című kiállításán 2025. július 18-án Ráth György-villában
Tisztelt Főigazgató úr, Kurátor asszony, Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek!
Valamivel több mint száz évvel ezelőtt, 1921 április–májusában tartotta első kiállítását az egy évvel korábban létrejött Magyar Bibliophil Társaság az Iparművészeti Múzeumban. A társaság alapító elnöke és a kiállítás katalógusának sajtó alá rendezője az a Végh Gyula volt, aki a múzeum főigazgatójaként a mai rendezvényünk helyszínéül szolgáló villa névadója, Ráth György utóda és kiváló házigazdánk, Cselovszki Zoltán elődje volt. A tárlatot túlzás nélkül nevezhetjük könyves világkiállításnak, hiszen a hazai szakemberek és műintézetek mellett amerikai, angol, belga, dán, finn, francia, holland, német, olasz, orosz, spanyol és svéd nyomdák válogatott termékeit is felvonultatta.
A XX. század első harmada a „könyvművészet regenerálásának” kora. Ahogy Végh Gyula írta: „A gyárak helyébe ismét a műhely lép, az »officina«; a rotációs gépek, a stereotip-nyomás, a klisé helyébe a kézi sajtó; a dróttal összerótt könyvek olcsó, silány dísz-kötése helyébe a kézzel varrott, legnagyobb gonddal egyenkint kidolgozott bőr-, pergament- vagy egyszerű, de ízléses papírkötés.” A nyomtatás művészetében a németektől és az olaszoktól, a könyvkötésében a franciáktól és az angoloktól tanultak legjobbjaink. Ahogy Gottermayer Nándor egyik legfontosabb ügyfele, a költő és folyóirat-szerkesztő Kiss József 1903-ban megfogalmazta: „Az első diadal: hogy a franciának / Izlését, tudását ide átplántáltad…”
Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy ma közösen nyithatjuk meg az Iparművészeti Múzeum új időszaki kiállítását, a GOTTERMAYER-GALAXIS – Jókai könyvkötője című tárlatot. Egy különleges életmű, egy szinte elfeledett, mégis ragyogó csillagkép elevenedik meg ma előttünk – könyvek, kézművesség és iparművészet metszéspontján.
A „galaxis” szó ebben az esetben nem csupán a könyvek világára, a Gutenberg-galaxisra utal, hanem egy sokkal anyagibb, kézzel fogható, mégis éppoly csodálatra méltó univerzumra: a könyvek fizikai testét megalkotó mesterek világára. A Gottermayer-galaxis egyszerre a mesterség, a művészet és a gépesítés világának összefonódása – három olyan fogalom, amely elsőre talán idegennek tűnhet egymás számára, de Gottermayer Nándor munkásságában mégis tökéletes harmóniában egyesültek.
Hősünk német származású serfőzőmester fia, aki tizenévesen járta be Európa könyvkötő műhelyeit, hogy megszerezze mindazt a tudást, amellyel végül a magyar könyvkötészetet új, nagyüzemi; a könyvkötés mesterségét pedig virtuóz művészeti szintre emelte. Egy kézműves és vállalkozó alakja elevenedik meg előttünk, aki a mellett, hogy kora legmodernebb gépeit alkalmazta, a kézi aranyozás finomságát is megőrizte.
A hazai XIX. század egyik sikertörténete az övé. Kevés emlék maradt fenn személyéről, annyi azonban bizonyos, hogy a szerencse mellett a tehetség és a szorgalom is szükségeltetett életútjához. Önállósodása után Halfer Józseffel társulva, majd egymagában tartotta fenn könyvkötészetét, melyet külföldi tapasztalatai alapján működtetett. A történelmi és társadalmi változások kedveztek a műhelye elindításának, mert bár a kiegyezés után hazánkban a könyvek egyszerű, Gottermayer szerint igénytelen kiadásban jelentek meg, 1880 után kialakult egy könyvszerető és tehetősebb réteg, amely a könyv tartalma mellett a kötést is értékelte.Az artisztikus kézikötés terén is sok kiválót alkotott; műhelyével a külföldi, főképp német könyvkötészetet szinte teljesen kiszorította hazánkból. A folyamatos növekedéssel párhuzamosan többször költöztette cégét. Utolsó telephelyén, a Franklin Társulattól cserébe megkapott Királyi Pál utca 5. szám alatti több emeletes épületben már 220 embernek adott munkát. „Gottermayer Nándor, régi jó barátom, / Gyarapodásod én nagy örömmel látom, / Palota a házad s bízvást lehet várni, / Hogy maholnap autón fogsz te kocsikázni” – foglalta kínrímekbe könyvkötőnk munkásságának csúcspontját Kiss József. Az üzem bővülése a későbbi években is folytatódott: 1908-ban megvásárolta a szomszédos, Királyi Pál utca 7. szám alatti épületet, s annak helyén, illetve azt átalakítva építtetett egy új, négyszintes bérházat, amelynek műhelyébe több százezer korona értékben hozatott gépeket, Európa legmodernebb üzemei közé emelve a gyárát. Tudta, hogy befektetés nélkül nincsen fejlődés.
A Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézetet főképp a technikai és esztétikai vonatkozású megújulás, üzleti és művészi tudatosság jellemezte. Könyveivel stílust teremtett – olyannyira, hogy presztízs volt Pesten Gottermayer által kötött könyveket vásárolni.
Gottermayer Nándor nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is elismerést váltott ki könyvkötőművészetével. Megjegyzem, ezekért – amint azt egy Csontosi János corvinakutatónak, a nemzeti könyvtár kézirattári vezetőjének címzett leveléből kiderül –elsőrangú marketingérzékkel és felettébb eredményesen lobbizott is. Munkásságát szá-mos díjjal, köztük több igen rangos elismeréssel jutalmazták. 1896-ban XIII. Leó pápa a Sylvester pápa lovagrendje címet adományozta számára, 1902-ben pedig az uralkodótól megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Elnyerte a francia becsületrend és az olasz koronarend kitüntetéseket is, az 1900-as párizsi világkiállításon pedig aranyérmet nyert. Az 1896-os millenniumi ünnepségek során a sokszorosító- és papíripari pavilonban külön helyet kapott Gottermayer könyvkötészetének bemutatása.
Nem véletlen, hogy a kiállítás éppen Jókai Mór bicentenáriuma alkalmából idézi fel munkásságát. Gottermayer műhelyében készült számos Jókai Mór által szerkesztett vagy róla szóló kiadvány kötése. Miközben Jókai történetei a lapokon keltek életre, a könyvek borítói, kötései is történetmesélőkké váltak – díszítésük, formájuk, színeik az olvasás élményét emelték új dimenzióba.
Ez a kiállítás nem csupán tárgyakat, könyveket, kötéseket mutat be – hanem azt is, amit sokáig nem láthattunk: a háttérben dolgozó mestert, aki a nyomdai lapokból könyvet, a könyvből műtárgyat formált. Magam is egy olyan szellemi műhelynek vagyok részese és vezetője, ahol törekszünk a szép könyvek megalkotására, és ahol kollégáim művészi szinten művelik a régi könyvek kötését, restaurálását. Törekszünk arra, hogy kortársaink is élvezzék a könyvkészítés, a könyvkötés (mai) eredményeit.
Gottermayer Nándor halála után leszármazottai vitték tovább örökségét, de mindaz a talentum, amely az apát jellemezte, nem tudott tovább virágozni; a gyárat nemsokára végleg bezárták. Megmaradtak viszont Gottermayer műalkotásai, a magyar iparművészet igazi remekei. S bár emléke a XX. század második felében homályba borult, univerzuma – az univerzumok jó szokása szerint – egyre csak tágul. Ne tévesszen meg minket, hogy most éppen két teremre szorítkozik: a mesterség dicséretét zengi, míg lesz szép könyv, annak értője és gyűjtője e hazában.
Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek Önökkel a szecesszió házában, a világ második legnagyobb iparművészeti gyűjteményéből kiválogatott hatszáz gyönyörű műtárgy társaságában, a magyar könyvművészet egyik legszebb fejezetét megelevenítő időszaki kiállításon – amelyet befejezésül ezennel örömmel megnyitok.
