A 2025 augusztusában megnyitott projekt keretén belül könyvtárunk Kézirattárában őrzött, Babits Mihály életművének első szakaszaiban keletkezett kéziratok egy jelentős része vált publikussá a Copia felületén digitalizált formában, a felvételekhez társított metaadatokkal.
A Copia az OSZK kéziratainak digitális tartalomszolgáltatása, ahol kultúrtörténeti jelentőségű, illetve a tudományos kutatást segítő dokumentumok válnak mindenki számára elérhetővé. A projekt ezen törekvés és a folyamatban lévő Babits-kutatások között képez hidat: azon kéziratok megjelenítése történt meg, amelyeket a Babits-versek kritikai kiadásának első két kötete tartalmaz, az 1890 és 1910 között keletkezett műveket. A kéziratokhoz rendelt leírások alapszintű bibliográfiai és filológiai adatokat tartalmaznak, ezzel is elősegítve és lehetővé téve a gyors tájékozódást, illetve a kutatási munkák hatékonyabb elvégzését.
Babits Mihály: Prologus. Jelzet: Fond III/2356. fol. 23r – Kézirattár. A kép forrása: Copia
A Copiára most felkerült versek között kiemelt szerepet kap egy kuriózumként számontartott korpusz, az úgynevezett Angyalos könyv, amely Babits fiatalkori költészetének egyik legfontosabb és legösszetettebb kézirategyüttese. A három különálló, eltérő időszakban vezetett versfüzet egybekötése utólag történt meg, így jött létre az a különleges kézirat-kompozíció, amely a bőrkötésű borítón látható színes festményről kapta a nevét. Ugyanis a kötéstábla előlapján egy mandolint pengető angyal alakja látható, amelyet 1935-ben a költő felesége, Török Sophie készített Vittore Carpaccio (1465–1525) itáliai festő Jézus bemutatása a templomban című munkájának részlete alapján. Ez a kötéstábla emeli a kézirategyüttest műtárggyá: az Angyalos könyv több szempontból is felbecsülhetetlen értékkel bír. A Sophie által megfestett mandolinos angyal nem pusztán a kötet éke, hanem emlékeztetőként és mintegy díszes ereklyetartó őrzőként is szolgál: ezen egybekötött füzetek vigyázzák Babits pályakezdésének sokszínű kísérletezéseit – mostantól digitalizált formában is hozzáférhetően.
Az Angyalos könyv első kötéstáblája. Jelzet: Fond III/2356. – Kézirattár. A kép forrása: Copia
A projekt tudományos jelentőségét az adja, hogy a Copián a kritikai kiadás első kötete alapján közölt digitális felvételeket, ezek leírásait közvetlen linkek kötik össze az ELTE Humántudományi Kutatóközpontjának DigiPhil digitális filológiai projektjének felületével. (A publikált második kötet anyagának adatbázisba rendezése még folyamatban van.) A DigiPhil célja, hogy a magyar irodalom kritikai kiadásait strukturált, kereshető adatbázisként tegye hozzáférhetővé, ugyanakkor képanyagot nem tartalmaz. A két felület összekapcsolása így lehetőséget teremt egy olyan kutatási infrastruktúra kialakítására, amelyben a digitalizált kéziratok, azok tudományos feldolgozása és metaadatai kölcsönösen kiegészítik egymást. Ez az együttműködés példaként szolgálhat a jövőbeli kritikai szövegközlések és kéziratos források közös kezelése szempontjából is.
A projekt nem csupán az MNMKK OSZK és az ELTE Humántudományi Kutatóközpont közötti együttműködés kézzelfogható eredménye: az OSZK saját digitális tartalomkínálatának gyarapodása szempontjából is fontos fejlemény, hiszen a Copián elérhető Babits-kéziratok nemcsak önmagukban értékesek, hanem hosszú távon újfajta feldolgozási lehetőségeknek is irányt mutatnak, amellett, hogy az oktatásban való alkalmazási lehetőségük sem elhanyagolható szempont. A kéziratok elérhetővé válása – különösen fiatal kutatók, egyetemi hallgatók és tanárok számára – lehetőséget ad arra, hogy az irodalmi szövegek keletkezéstörténetei, illetve a szövegkritika problémái kézzelfogható közelségbe kerüljenek.
Babits Mihály: Mozgófénykép. Jelzet: Analekta 290. – Kézirattár. A kép forrása: Copia
Végső soron a Copia példája annak, hogyan válhat a nemzeti könyvtár egy klasszikus szerző kéziratos hagyatékának aktív közvetítőjévé. A projekt nem csupán technikailag képvisel fontos eredményt, hanem kulturális jelentőségű lépést jelent abban, hogy a magyar irodalom klasszikusai aktív kapcsolatba kerüljenek a mai olvasókkal – bárhol, bármikor, digitálisan. A Babits-versek publikálása egyúttal a Copia szerepének újragondolását is eredményezte, hiszen ebben a formában nem csupán digitalizált kéziratok táraként funkcionál, hanem tudományos kiadások kapcsolódási pontjaként is. Az ilyen típusú digitális megjelenések elősegítik a korszerű kutatási gyakorlatokat, és mintaként szolgálhatnak a nemzeti könyvtár jövőbeli, kéziratalapú tudományos projektjei számára is.
Baranyai Laura
(Kézirattár)
