A könyv- és történelemszeretők itthon és a világon egyaránt ismerik Apponyi Sándor, a tudós bibliofil, a nagylelkű mecénás, a múzeumalapító nevét, aki a nemzeti könyvtárra hagyta mintegy 15.000 dokumentumot tartalmazó teljes bibliotékáját. De a nagyközönség vajon tudja-e, mi mindent köszönhetünk ennek a jelentéktelennek tűnő, kedves öregúrnak? A gróf halálának 100. évfordulója alkalmából elindított Apponyi Sándor-emlékév című sorozatunk az ő munkásságának bemutatása révén a bibliofília és a régi könyvek különleges világába enged bepillantást.
Az Apponyi-könyvtár a budai Várban
Az OSZK budai Várba költözésének terve először az 1950-es években fogalmazódott meg:
„A Kormány Gazdasági Bizottsága 1959. dec. 30-án hozta meg azt a döntést, hogy a Budavári palotának és környezetének kulturális központ céljára történő helyreállítása során az Országos Széchényi Könyvtárat mint Magyar Nemzeti Könyvtárat a krisztinavárosi szárnyban – az „F” épületben – kell elhelyezni.”
Lőrinczi Edit: A Magyar Nemzeti Könyvtár tervezése. In: Magyar Építőipar, 34. évf. 10. sz. (1985), 595. – Törzsgyűjtemény
Ezt követően megindult az építészeti tervezés, a műszaki, kiviteli tervek kidolgozása. Az Apponyi-könyvtár különleges, az 1925-ös törvényi rendeletnek megfelelő védelmet kapott. Tombor Tibor az alábbiak szerint foglalta össze az Apponyi-terem elhelyezésére vonatkozó tervek 1965-ben meglévő állapotát:
„A könyvtár vezetősége elhatározásának megfelelően az Apponyi Könyvtár bútorait adaptálással helyezi el a tervezés a Budavári Palotában műemlék jellegű átépítéssel illetve hozzáépítéssel. Az Apponyi-terem bútorzata lesz az egyetlen, melyet a könyvtár a Nemzeti Múzeum épületéből a maga teljes egészében az új otthonba átvisz. Ebben a teremben kap munkahelyet a Tár vezetője.”
Tombor Tibor: A Nemzeti Könyvtár különgyűjteményei és kiállítási termei budavári új épületében. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1965–1966, Budapest, OSZK, 1967, 102. – Elektronikus Periodika Archívum
Tombor Tibor: A Nemzeti Könyvtár különgyűjteményei és kiállítási termei budavári új épületében. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1965–1966, Budapest, OSZK, 1967, 102. – Elektronikus Periodika Archívum
A tervek szerint az épület egészét tekintve a hatodik szinten, az Oroszlános udvarról érkezve az első emeleten kaptak helyet a különgyűjtemények és ezen a szinten kapott külön termet gróf Apponyi Sándor könyvtára is. Az alábbi képen már az 1985-ös műszaki tervrajz látható, amely gyakorlatilag megfelelt az átadás valódi képének.
Lőrinczi Edit: A Magyar Nemzeti Könyvtár tervezése. In: Magyar Építőipar, 34. évf. 10. sz. (1985), 593. – Törzsgyűjtemény
Az első műszaki tervek tehát 1961-ben készültek el, melyeket 1962-ben jóváhagyott az Építésügyi Minisztérium. Mintegy 25 év alatt valósult meg a teljes beruházás, a tervezéstől a kivitelezésig. Lőrinczi Edit belsőépítész, tervező, aki hosszú ideig – az 1960-as évek végétől – a felelős építész-tervezői munkakört is ellátta így foglalta össze az Apponyi-könyvtár költözésének kérdését egy visszaemlékező 1996-os tanulmányában:
„Viták folytak az Apponyi-terem Várba költöztetéséről. A beruházó szerint az Apponyi-terem berendezésének átköltöztetése gazdasági okok miatt nem valósítható meg. A KÖZTI ragaszkodott az eredeti terv szerinti restauráláshoz és a Budavári Palota F épületébe való felköltöztetéséhez, mivel az Apponyi- gyűjtemény az adományozó bútorzatával együtt kulturális és nemzeti kincs.”
Lőrinczi Edit: Az új Nemzeti Könyvtár tervezésének története. In: Az Országos Széchényi Könyvtár épülete a Budavári Palotában. Az Országos Széchényi Könyvtár füzetei 9., Budapest, OSZK, 1996, 76. – Magyar Elektronikus Könyvtár
A Középület-tervező Vállalat 1978-ban elkészítette a Budavári Palota módosított beruházási programjavaslatát, majd az építkezés elhúzódása miatt 1980-ban egy korszerűsített kiviteli tervdokumentációt készítettek, amelyben a tervezett költségvetés 693, 8 millió forint volt. E terveket újra felülvizsgálták és 50 millió forintos költségcsökkentést irányoztak elő. Ennek a költségcsökkentésnek a részeként a Corvina- és Apponyi-terem eredetileg tervezett fa álmennyezete helyett előregyártott gipszrabic álmennyezet beépítéséről döntöttek. Ebből következően pedig a mennyezet már nem tette lehetővé, hogy a korábbi hatkaros csillár, amely a Nemzeti Múzeum épületében az Apponyi-könyvtárt díszítette beépítésre kerülhessen.
Az alábbi fényképek az Történeti Fénykép- és Interjútárunkban találhatóak. Ezek 1983-ban készültek a könyvtár költöztetése előtt, hogy dokumentálják azt az állapotot, ami a Nemzeti Múzeum épületében volt található. A képeken a munkaállomások, illetve a tár akkori vezetője, dr. W. Salgó Ágnes is látható, aki a költözés lebonyolításában oroszlánrészt vállalt.
Noha a budai Várba költözés során egy külön termet biztosítottak az Apponyi-könyvtárnak, amelybe a katalógusszekrények nem kerültek már be, pénzügyi okok miatt sajnos a mennyezet olyan szerkezetet kapott, ahová a függő csillárok beépítése kivitelezhetetlen volt. Az alábbi képek egyikén a régi könyvtári csillárok egyik darabja, valamint a Régi és Ritka Nyomtatványok Tárának, illetve az Apponyi-terem belső terének kialakítása látható, a frissen beépített gipszrabic álmennyezettel.
A hosszas tervezés és a beruházás elhúzódása után végül éppen negyven éve, 1985 tavaszán nyithatta meg kapuit az Országos Széchényi Könyvtár a Vár F épületében. A korabeli építészeti szaksajtó a Magyar Építőipar 1985-ös évfolyamában több tanulmányt is közölt az épület műszaki kivitelezése, épületgépészete, szellőztető és légkondicionáló berendezései, az egész intézmény villamossági hálózata, berendezései, a korszakban újnak és modernnek, korszerűnek tekinthető könyvtár-technológiai megoldásai kapcsán. Mindezek mellett pedig természetesen nagy, országos kulturális esemény volt, hogy átadták a Nemzeti Könyvtár új épületét. Jól mutatja ezt az Új Tükör képes beszámolója is:
Nemzeti könyvtárunk új otthona. Képes összeállítás. Bence Pál felvételei. In: Új Tükör. Képes kulturális hetilap, 22. évf. 13. sz. (1985. március 31), 36–37. – Törzsgyűjtemény
Az OSZK Várba költözésével tehát az Apponyi-könyvtár történetének is új fejezete nyílt 1985-ben. Az értékes gyűjteményt létrehozó és az adományt tevő Apponyi Sándor akaratát teljesítve, a kor szocialista építészeti megoldásait felsorakoztató belsőépítészeti terek kialakítása mellett is az volt a szándék, hogy Apponyi Sándor muzeális értékű könyvtára, annak bútorzatával együtt megmaradjon, s így kaphatott végül külön termet. Az azóta eltelt negyven esztendő tovább írta az Apponyi-terem történetét is, hiszen a főúri könyvtár a maga enteriőrjével mindig is fontos reprezentatív helye volt a Nemzeti Könyvtárnak. Erről tanúskodnak az 1998-ban készült képek is, amikor a Corvina Alapítvány ülésének adott helyszínt a terem, ahol Habsburg Ottó és Kosáry Domokos is helyet foglalt, de számos olyan képet őriz Történeti Fénykép- és Interjútárunk, amelynek hátterét Apponyi Sándor könyvtára szolgáltatta, akár külföldi delegációk fogadásakor, akár a teremben rendezett kisebb kiállítások alkalmával.
Idén, 2025-ben az Apponyi Sándor-emlékév keretén belül tervezett külön tematikus sétákon tekinthetik meg az érdeklődők az Apponyi-könyvtárt, amely alapításától kezdve arra szolgált, hogy általa a magyar művelődés és kultúra is „világra szólóan” megmutassa magát.
Szakirodalom:
- Lőrinczi Edit: A Magyar Nemzeti Könyvtár tervezése. In: Magyar Építőipar, 34. évf. 10. sz. (1985), 592–600.
- Lőrinczi Edit: Az új Nemzeti Könyvtár tervezésének története. In: Az Országos Széchényi Könyvtár épülete a Budavári Palotában. Az Országos Széchényi Könyvtár füzetei 9., Budapest, OSZK, 1996, 59–87.
- Tombor Tibor: A Nemzeti Könyvtár különgyűjteményei és kiállítási termei budavári új épületében. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1965–1966, Budapest, OSZK, 1967, 93–111.
Garadnai Erika
(Régi Nyomtatványok Tára)
Az Apponyi Sándor-emlékév-sorozat további részei: Bevezető, 1. rész, 2. rész, 3/1. rész, 3/2. rész, 3/3. rész, 3/4. rész, 4. rész, 5/1. rész, 5/2. rész, 5/3. rész, 6. rész, 7. rész, 8/1. rész, 8/2. rész, 8/3. rész, 8/4. rész, 9/1. rész, 10. rész, 11. rész, 12. rész, 13/1. rész
