Az 1867-es kiegyezést követően – látszólag paradox módon – a hazájától távol élő Kossuth Lajos kultusza nemhogy halványult volna, hanem intenzív módon erősödött. Magyarország polgárai civil szervezetek vagy egyesületek keretében, de akár önállóan is, szerették volna tiszteletüket leróni Kossuth előtt és jókívánságaikat eljuttatni hozzá. A kor szokásának megfelelően erre a legjobb alkalom a Lajos névnap volt, de egyre hangsúlyosabban fogalmazódott meg az az igény is, hogy születésnapján köszönthessék. Utóbbinak csak egy akadálya volt: senki sem tudta, hogy pontosan hol és mikor született Kossuth Lajos. Hamarosan szélesebb körben is ismertté vált, hogy maga az érintett sem tud erre pontos választ adni. Pesty Frigyes történész erre vonatkozó kérdésére Kossuth így válaszolt: „… Monokon 1802-ben születtem, de mely napon? – nem tudom.”
Kossuth Lajos arcképe 1867-ből. Jelzet: Arckép 1249 – Kézirattár
Pesty 1868-ban levélben kereste meg Kossuthot, megkérve arra, hogy pontosítsa születési dátumát, ugyanis Világtörténelmi napló tervezett címmel egy nagyszabású kronológiát készült összeállítani, amelyben az év 365 napjának mindegyikére a történelmi idők kezdetétől a jelenig rögzíteni kívánta a fontos eseményeket. A műfaj természetéből adódóan szerette volna Kossuth születési idejét is napra pontosan lejegyezni.
„Ugyanis olyan természetű munkánál, mint az általam emlitett, el nem maradhat kormányzó úr születés napja, – én szorgalmasan összehasonlítottam az ujabbkori életrajzokat és történeti munkákat, és azt tapasztaltam, hogy az irók nagyobb része azt 1802. évi szeptember 16-ára teszi; de nem lehet nem éreznem, hogy ily kérdések nem szavazattöbbséggel döntetnek el. Miután azonban sem olyan forrást, mely minden kétséget kizár, eddig fel nem fedeztem, sem Irányi Dániel kit 1862 évben együttlétünk alkalmával Londonban és Párisban ez iránt kérdeztem, határozott választ nem adhatott, az egyetlen biztos kútfőhöz, Önhöz szeretve tisztelt nagy hazánkfiához fordulok, kérvén Önt, sziveskedjék a fennebbi munka érdekében születése helyét, esztendejét és napját velem közölni.”
Pesty Frigyes levele Kossuth Lajoshoz, Pest, 1868. február 2. MNL R 90/4995 – Magyar Nemzeti Levéltár
Kossuth Pesty levelének végére – magának emlékeztetőül – ezt írta: „felelet: hogy Monokon 1802-ben születtem de mely napon? nem tudom.”
Így Pesty Frigyes kénytelen volt elfogadni a „szavazattöbbséget” és két év múlva A világtörténelem napjai címmel napvilágot látott kétkötetes munkájában szeptember 16-ikához illesztette be Kossuth születésnapját. Ugyanakkor a kronológia feszes és tömör felsorolási rendjétől eltérve, több mint két oldalon keresztül taglalta a Kossuth születési ideje és helye körül kialakult polémiát. Vázolta mindazokat az erőfeszítéseket, melyeket az adatok pontosítása érdekében tett.
Pesty Frigyes: A világtörténelem napjai … 1-2. köt. Pest, 1870. – Törzsgyűjtemény
„Nem rég Kossuth születésének helye iránt a sajtóban vita folyt. A Vasárnapi Ujság 1867. 47-ik száma t. i. Kossuth szülőházának rajzát közölvén, ez alkalommal azt irja, hogy Kossuth Monokon Zemplén megyében született evang. szüléktől. A helységben azonban evang. egyház nem lévén, a szomszéd Tállya mezővárosba vitték keresztelni s ott iratott anyakönyvbe. Keresztanyja a jelenlegi tállyai evang. lelkész Nagy Mihály napája volt; s e tiszteletre méltó agg lelkész maga adta volt ki a politikai kereset alá jutott Kossuth keresztlevelét, midőn az pörében bekivántatott vala. Mivel azonban a nevet tartalmazó anyakönyv egy nagy tüzvész alkalmával a lángok martaléka lőn, mint a t. lelkész maga is bevallja, az évszámban egykét évet tévedhetett.”
Pesty Frigyes: A világtörténelem napjai … 2. köt. Pest, 1870, 339–340. – Törzsgyűjtemény
Kossuth szülőháza Monokon. In: Vasárnapi Ujság, 14. évf. 47. sz. (1867. november 24.), 577. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum
Néhány év múlva az új tállyai evangélikus lelkész, Hajász Pál hasonló kéréssel kereste meg Kossuthot.
„Hihetőleg tudva lesz Méltóságod előtt, miszerint nemzetünk nincsen tisztába avval: hol? és mikor? született Méltóságod.
Legújabban ismét felmerűlt e kérdés lapjainkban, azon óhajtás kifejezése mellett, ha még Méltóságod életében tisztába hozatnék ama két fontos kérdés.
Én azért, mint a tállyai ev. egyház csak most megválasztott lelkésze, első helyen indíttatva érzem magamat Méltóságodat felkeresni; keresztelési anyakönyvünkben található »keresztelési bevallás«t, azon tiszteletteljes kérelem mellett lemásolni méltoztassék az abbani hiányt kipótolni, s nekem megküldeni.
Kérelmem mellett azt hiszem nem leszek terhére Méltóságodnak, midőn tudosítom, hogy Nagy Mihály lelkész Úr, a kire hihetőleg méltóztatik emlékezni, még mindig jó erőben, csendes elvonúltságában boldogan él, azt szokta mondani: »a léleknek nem szabad megöregedni« s csak is egyszer láttam gyermeknek, midőn a Méltóságod iránti lelkesedés elragadta.”
Hajász Pál levele Kossuth Lajoshoz, Tállya, 1874. ápr. 26.; MNL R 90/5490 – Magyar Nemzeti Levéltár
A tállyai evangélikus templom. In: Vasárnapi Ujság, 39. évf. 38. sz. (1892. szeptember 18.), 644. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum
Kossuth meglepő alapossággal válaszolt a tállyai lelkésznek. Írt származásáról, felmenőiről és arról a családi bibliáról is, amely bejegyzése az odaveszett egyházi anyakönyv mellett még tartalmazhatta a születési adatait.
„Emlékszem az aranyozott rézcsattos nagy családi bibliára, melyből szokás volt atyám házánál vasárnaponkint néhány fejezetet felolvasni s egy-egy zsoltárt elénekelni, s melybe az én s nővéreim születésnapjaink a keresztelés adataival ősi szokás szerint be voltak jegyezve. A szüleim emléke iránti kegyeletből ereklyéül becsülném e rézcsattos bibliát, ha megvolna. De nincs. Elpusztult ez is viharos életem fergetegeiben…”
Kossuth Lajos levele Halász [helyesen: Hajász] Pálhoz, Collegno al Barracone, 1874. máj. 4. In: Kossuth Lajos: Irataim, 8. köt. S.a.r. Kossuth Ferenc, Budapest, 1900, 500–501. – Törzsgyűjtemény
Ugyanakkor Kossuth ebben a levélben fogalmazta meg születési adataira vonatkozóan az utókor által általánosan elfogadott változatot, amely bár egyértelműen nem rögzítette a dátumot, de „alkalmasint” kijelölt egy napot, amelyet a magyar közvélemény ma is Kossuth születésnapjaként tart számon.
„Feleletem azonban csak csonka lehet, mert azt tudom ugyan, hogy hol s mely évben születtem, de születésem napját nem tudom, s hónapja felöl sem vagyok bizonyos. […] Úgy rémlik előttem, hogy szeptemberben, 16. és 19-ik között, alkalmasint 19-én; de nem merném reá szavamat adni…”
Kossuth Lajos levele Halász [helyesen: Hajász] Pálhoz, Collegno al Barracone, 1874. máj. 4. In: Kossuth Lajos: Irataim, 8. köt. S.a.r. Kossuth Ferenc, Budapest, 1900. 500–501. – Törzsgyűjtemény
Hajász Pál harmincnégy évig őrizte a Kossuthtól kapott levelet, majd 1908-ban úgy döntött, hogy a Nemzeti Múzeum levéltárának ajándékozza. Az eseményről a Pesti Napló tudósított:
„A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárába került ujabban Kossuth Lajosnak egy ismeretlen levele, amelyet 1874. május 4-én Hajász Pál tállyai evangélikus lelkészhez intézett. A levelet Hajász ajándékozta a Nemzeti Múzeumnak. Kossuth nagyérdekü nyilatkozatokat tesz születése időpontjáról, melynek napját határozottan ő maga sem tudja.”
Kossuth Lajos Ismeretlen levele. In: Pesti Napló, 59. évf. 168. sz. (1908. július 14.), 18. – Törzsgyűjtemény
Közmegegyezés szerint tehát Kossuth Lajos Monokon született, 1802. szeptember 19-én.
Elbe István
(Állománygyarapítási és - nyilvántartási Osztály)
