A szegedi ügyvéd, költő és műgyűjtő, Némedy Gyula – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 63. rész

2025. szeptember 02. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 129. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat százhuszonkilencedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Némedy Gyulát és gyűjteményét mutatja be.

Némedy Gyula (1881–1949) szegedi ügyvéd, a mai nevén a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Szeged-Belvárosi Római Katolikus Egyházközség jogtanácsosa, emellett költő, műgyűjtő és műpártoló, Szeged művelődéstörténetének jeles alakja volt. Születési évét több szakirodalom 1883-ra teszi, de gyászjelentésén és egyéb iratain is az 1881-es év szerepel.
A középiskolát Szolnokon, Lőcsén, Egerben és Szarvason, a jogot Budapesten, Nagyváradon és Kolozsváron végezte; 1912-ben szerzett diplomát.
Sokoldalú kultúrmunkát folytatott, több kulturális, főként irodalmi szervezethez csatlakozott. Az 1930-as években Lugosi Döme mellett a Tömörkény Társaság vezetőjeként tevékenykedett. Belépett a Gárdonyi Géza Társaságba, 1942-ben tartotta székfoglalóját a nagykőrösi Arany János Társaságban. Az Országos Dankó Pista Társaság alapító elnöke, a Nemzeti Kultúregyesület és a Szegedi Dalárda tiszteletbeli elnöke lett. Ezek mellett szerepelt két grafikákkal és műgyűjtéssel foglalkozó szervezet, a debreceni Ajtósi Dürer Céh, illetve a Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete (MEGE) tagságában.

Buday György fametszete. Jelzet: Exl.N/201 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Műkedvelőként verseket írt, némelyiket olaszra is lefordították. A Lírai antológia szegedi költők verseiből című 1922-es válogatásban jelentkezett először költeményeivel. Jelentősebb kötetei: Emberek én már oly régen repülök! (Örökmécses), Zengő lángok. Ezekről a MEGE lapja, a Kisgrafika is hírt adott. Mindkét kiadvány fametszetekkel gazdagon illusztrált, Bordás Ferenc, Buday György, Drahos István, Kopasz Márta, Vadász Endre és Fery Antal alkotásaival.
Az 1938-ban kiadott Emberek én már oly régen repülök! (Örökmécses) című kötet borítóját Bordás Ferenc tervezte.

Némedy Gyula: Emberek én már oly régen repülök! (Örökmécses), Budapest, Officina, 1938. Címlap – Törzsgyűjtemény

A költészetre utalóan pegazus szerepel Fery Antal alábbi fametszetén 1939-ből; a grafika felirata a gyűjtő neve mellett lakhelyét, Szegedet is megjelöli.

Fery Antal fametszete (1939). A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

Némedy behatóan foglalkozott a népdalköltészettel, számos nótaszöveg fűződik a nevéhez, ilyen témájú könyveibe ragasztotta a következő ex librisét.

Almási Gyula Béla fametszete. Jelzet: Exl.N/302 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Aktívan részt vett kisgrafikai eseményeken. Lelkesen üdvözölte az 1934-es szegedi nemzetközi ex libris és alkalmi grafikai kiállítást, melyet a városi múzeumban rendeztek. 1935-től mélyült el kapcsolata Vadász Endre grafikussal. Több képzőművészeti tárgyú írása is megjelent. Pártfogolta Erdélyi Mihály festőt, 1936-os kiállítására katalógust is készített. 1938-ban ő állította össze a Csongrád vármegye című kötet Szeged képzőművészete fejezetét. Előszót írt Tóth Ervin Fametszet a XX. században (1939) című művéhez. Cikkei budapesti és vidéki lapokban – Jászapáti és Vidéke, Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, Kun-Szt-Márton és Vidéke, Tiszamenti Szemle – jelentek meg. Színházi szakmunkája A színháztudomány kis lexikona (1911).
Több ezer – egyes források szerint 5000 – darabos, zömmel ex libriseket tartalmazó kisgrafika-gyűjteményre, és kb. 150 festményre tett szert. Példásan rendszerezett kollekciójában nagy számban szerepeltek szegedi művészek alkotásai. A festmények Szeged festészeti hagyományainak keresztmetszetét adták, kiemelten Nyilasy Sándor, Károlyi Lajos, Dinnyés Ferenc és más helyi festők műveivel. De az alföldi mesterek, mint Tornyai János, Koszta József és Endre Béla sem hiányoztak, sőt hazai nagyságaink közül Lotz Károly, Aba-Novák Vilmos, Iványi-Grünwald Béla és Szőnyi István egy-két műve is szerepelt az anyagban. Erdélyi Mihály alkotásaiból közel negyven kép került a gyűjteménybe a család és a festő szoros baráti-mecénási kapcsolata révén.
Némedy kisgrafikai gyűjteményét gyarapítandó aktívan cserélt is, duplumpéldányait meghirdette a MEGE cserelistáin. Saját nevére szóló ex libriseinek készítői közt ott találjuk Buday György, Bordás Ferenc, Gáborjáni Szabó Kálmán, Fery Antal és Vadász Endre nevét. A grafikák részben foglalkozására utalók (paragrafusjellel), részben Szegedre vonatkoznak, ezt néha feliratukban is jelzik („Ex libris Szegediensis Dr. Némedy Gyula”). Selmeczi Skonda Károly ex librisén paragrafusjelek és a szegedi dóm körvonalai rajzolódnak ki.

Selmeczi Skonda Károly alkotása (1936). Exl.N/197 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A könyvjegyek másrészt könyveket, angyalokat, temetőt ábrázolnak – utóbbi tematika Némedy tragikusan korán elhunyt leányának, Annának az emlékét idézi, ez az oka a halálélmény kisgrafikákon való gyakori szerepeltetésének.

Vadász Endre rézkarca (1935). Exl.N/196 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bordás Ferenc több ex librist és újévi grafikákat is metszett Némedy nevére. A „Némedy Gyula balatoni könyveiből” feliratú grafika az ábra mellett a szövegében is a Balatonra utal. Hegyek, házak között vezető úton sétáló, könyvet olvasó férfi látható az alábbi, a mesék világát idéző ex librisen.

Bordás Ferenc fametszete (1938). Exl.N/203 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Feleségével, Sallay Emmával huszonöt éves házassági évfordulójukra Bordás Ferenccel készíttettek alkalmi grafikát 1939-ben.
A Némedy-gyűjtemény 1752 ex librisét az özvegy 1970-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti részlegének adományozta. A vásárlás útján megszerzett kollekcióban 655 lap külföldi művész alkotása. A magyar grafikusok közül Bordás Ferenc, Buday György, Kováts Ferenc, Nagy Árpád, Radványi-Román Károly, Révész Kornél, Selmeczi Skonda Károly, Sterbenz Károly, Szűcs Pál, Török János, Vadász Endre és Várkonyi Károly személyenként 10-től 180-ig terjedő ex librisszel képviseltetik magukat a nívós gyűjteményben.

Vadász Endre rézkarca (1935). Exl.N/200 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Némedy élete a szépségek keresésével telt, személyében egy sokoldalú, a jogászi tevékenység mellett az irodalom és a képzőművészet iránt egyaránt érdeklődő emberre emlékezhetünk.

Némedy Gyula gyászjelentése – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Irodalom:

1937. évi cserejegyzék. In: MEGE Kisgrafika, 1937/1. sz., 4.
Dr. Némedy Gyula gyászjelentése, Szeged, 1949. január 15., MNMKK OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Dr. Némedy Gyulának…, Szemle. In: MEGE Kisgrafika, 1938/4. sz., 32–33.
Kürti Katalin, Sz.: Vadász Endre (1901–1944) kisgrafikái. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve,1978, Debrecen, 1979, 324., 328. és 334.
Kürti Katalin, Sz.: Vadász Endre szegedi kapcsolatai. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1., 335.
Némedy-féle ex libris-gyűjtemény, Móra Ferenc Múzeum, Beleltározva: 70.2–70.58 ltsz. alatt (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1972/73-2, 330.)
Némedy, Gyula Sandor. In: Family Tree & Family History at Geni.com
Némedy Gyula: A szegedi ex libris kiállítás. In: Magyar Exlibris, 1935/2. sz., 29.
Szelesi Zoltán: Műgyűjtés Szegeden. Régi szegedi műgyűjtő családok. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1, 297.
Vasné dr. Tóth Kornélia: Némedy Gyula (1881–1949). In: Uő.: Múltunk neves ex libris gyűjtői, lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019, 128–129.