A Nankaji Egyetemi Könyvtár után utunk következő állomása a Tiencsini Egyetem Könyvtára (Tianjin University Library) volt. Ez az intézmény különösen izgalmas volt számunkra, az egyetemet még Kuang Hszü császár (1875–1908) alapította 1895-ben Pejjang Egyetem néven. Ez volt Kína első modern felsőoktatási intézménye, amely vezető szerepet játszott az ország modernizációjában és fejlődésében. Jelenleg pedig a Tiencsini Egyetem Kína egyik legnagyobb multidiszciplináris műszaki egyeteme, és benne van az első 16 nemzeti kulcsfontosságú egyetem között. Már ebből a történelmi háttérből is érződik, hogy az ország legkorábbi egyetemi könyvtára sem csupán a tudományos élet motorja, hanem egyben a modern kínai felsőoktatás egyik szimbolikus központja is.
A könyvtár központi épülete méreteiben és funkcióiban is lenyűgöző. A hatalmas olvasótermekben egyszerre több ezer hallgató tud helyet foglalni, a modern digitális szolgáltatások és a hagyományos könyvtári funkciók szoros egységet alkotnak. A Tiencsini Egyetemnek több mint 40 000 hallgatója van, így a könyvtár feladata nem csupán az oktatási és kutatási igények kiszolgálása, hanem egy olyan komplex tudás- és közösségi tér fenntartása, amely egyszerre támogatja az egyéni elmélyülést, a közösségi tanulást, és a fiatalok számára az igényes szórakozási lehetőségeket is, legyen az a tradicionális kínai sakkozási lehetőség vagy egy modern film megtekintése.
Jelenlegi formájában a Tiencsini Egyetem Könyvtára három, építészetileg egymástól eltérő épületből áll. Az első az Északi Könyvtár nevet viseli, ami tulajdonképpen maga a tudás fellegvára 8 emeleten és 9853 m2-en. Az Északi Könyvtár alapja Xu Zhong professzor, a Tianjin Egyetem építészeti tanszékének megalapítója és neves építészmérnök látnok tervei alapján épült 1958-ban, majd 1986-ban bővült ki jelentősen. A második nagy épület, a 10 968 m2-nyi Tudományos Könyvtár pedig 1990-ben nyílt meg, Run Run Shaw (1907–2014) filmproducer, filantróp és médiamogul adományának köszönhetően, akinek szelleme így kitörölhetetlen nyomot hagyott. A harmadik, legújabb és legnagyobb 50 000 m2-es épületet a Zhengdong Könyvtárat 2015 szeptemberében nyitották meg a Pejjang parki campuson. A modern épületet az egyetem egyik híres öregdiákja és nemzetközileg elismert építészeti mestere Zhou Kai tervezte. Zheng Dong szintén az egyetem híres öregdiákja, aki az intézmény fennállásának 119. évfordulóján nagylelkűen létrehozott egy öregdiák oktatási alapot, amelynek célja volt a campuson egy új könyvtár építésének támogatása. Zheng Dong nagylelkűségének elismeréseként a Tiencsini Egyetem róla nevezte el a könyvtárat.
A magyar delegációt is ebben a látványos épületben fogadta a könyvtár vezetősége. Belépéskor a látvány szinte azonnal lenyűgözött bennünket. A Nankajihoz hasonlóan itt is teljesen automatizált volt a beléptetés, a hallgatók egyetemi kártyájuk segítségével pillanatok alatt férnek hozzá a szolgáltatásokhoz. A könyvkölcsönzés és -visszavétel teljesen önkiszolgáló módon zajlik, ehhez a könyvtárban számos RFID-állomás található.
Önkölcsönző RFID-állomás. Fotó: Szüts Etele
A könyvtár kialakításában egyszerre van jelen a monumentalitás és a hallgatói komfort. A könyvtári tereknél itt is megfigyelhető volt az a tudatos törekvés, hogy a különböző tanulási stílusokat és hallgatói igényeket rugalmasan kiszolgálják. A csendes, egyéni munkára alkalmas fülkék – zajszigetelt, kis alapterületű, jól megvilágított kabinok – ideális környezetet biztosítanak az elmélyült olvasáshoz vagy online konzultációkhoz. Ugyanakkor a könyvtárban helyet kapott egy kisebb moziterem is, amely audiovizuális oktatási anyagok vetítésére, filmklubokra vagy egyetemi rendezvényekre egyaránt használható. Ez a tér a hagyományos könyvtári funkciókon túlmutatva kulturális és közösségi funkciót is betölt, erősítve a könyvtár szerepét az egyetemi élet sokszínű színtereként. Nagyon helytakarékos, ötletes és hatékony marketingmegoldás az is, hogy a filmgyűjtemény egyes darabjait a lépcsőház korlátjain reklámozzák.
Filmajánló a könyvtár lépcsőinél. Fotó: Takácsné Bubnó Katalin
A látogatás során szakmai megbeszélést is folytattunk a könyvtár vezetőivel. A kínai kollégák nagy érdeklődést mutattak az OSZK könyvtári digitalizálási tapasztalatai iránt, ugyanakkor mi is sokat tanulhattunk az ottani rendszerszintű megoldásokból. Megtudtuk, hogy Kínában nincs nemzeti digitális archívum vagy országos elektronikus könyvtár. Továbbá kiemelt téma volt a mesterséges intelligencia (MI) könyvtári alkalmazása, amely mindkét fél számára jövőbe mutató terület. Mindemellett a könyvtár kurátora, Pingqing Fu professzor elmondta, hogy a kínai hallgatók igénye az e-könyvek iránt évek óta töretlen, ezzel párhuzamosan egyre kevesebb papíralapú dokumentumot vásárolnak.
Szakmai megbeszélés a Tiencsini Egyetem könyvtárosaival. Fotó: Szüts Etele
A könyvtártúra alatt az egyik folyosón egy érdekes és motiváló megoldással találkoztunk, itt a könyvtár a legtöbbet kölcsönző hallgatók fotóit állította ki kedvenc könyveikkel együtt. A bemutatott kötetekhez egy-egy QR-kód is tartozott, amelyet beolvasva azonnal megnyílik az intézmény integrált könyvtári rendszerében a dokumentum adatlapja, így a látogatók rögtön tájékozódhatnak az elérhetőségről vagy akár le is foglalhatják a könyvet. Ez a játékos és egyben ösztönző kezdeményezés nemcsak a könyvtárhasználat népszerűsítésére alkalmas, hanem közösségi élményt is teremt azzal, hogy a hallgatók példaképekként tekinthetnek társaik olvasási szokásaira. Magyar szemmel nézve ez a gyakorlat leginkább az „Év olvasója” típusú könyvtári elismerésekhez hasonlítható, amely több hazai intézményben is bevett hagyomány. Ugyanakkor a Tiencsini Egyetem megoldása digitális kiterjesztésével (QR-kód, online kereshetőség) azonnali cselekvésre ösztönöz, és egyben a közösségi média logikáját is beemeli a könyvtári környezetbe.
Külön figyelemre méltó volt számunkra a könyvtár azon kezdeményezése, amelyben az egyetem híres öregdiákjainak – legyenek akár már elhunytak, akár ma is aktívak – munkásságát külön gyűjteményben ápolják. A válogatott művek és publikációk nem csupán a tudományos teljesítmények mementói, hanem inspirációs forrásként is szolgálnak a jelenlegi műszaki hallgatók számára. A gyűjteményt tablók és kiállítási installációk egészítik ki, amelyek egy-egy képpel és rövid életrajzi ismertetőkkel mutatják be az egyetem egykori hallgatóit és életútjukat, valamint szakmai eredményeiket. Ez a hagyományőrző és példamutató gyakorlat jól érzékelteti, miként válik a könyvtár az intézményi identitás és közösségi emlékezet egyik kulcsszereplőjévé.
A Tiencsini Egyetem könyvtára olyan inspiráló példa, amely egyszerre mutatja meg, hogyan lehet a könyvtári hagyományokat megőrizni, és hogyan lehet a 21. századi technológiai megoldásokat a legszélesebb körben hasznosítani.
Utunk harmadik állomása még Tiencsinben marad, a Tiencsini Idegennyelvi Egyetem Könyvtárában (Tianjin Foreign Studies University Library) a nemzetközi hallgatói közösség igényeire szabott könyvtári szolgáltatásokat fogjuk ismertetni.
Szüts Etele, a Könyvtári Intézet igazgatója,
Gerencsér Judit, az OSZK mb. főigazgatója, az MKE elnöke,
Takácsné Bubnó Katalin, a Könyvtártudományi Szakkönyvtár vezetője
A további részek itt olvashatók: 1. rész
