A 2025-ös évben az a megtiszteltetés ért, hogy az Országos Idegennyelvű Könyvtár olvasószolgálati koordinátoraként, olvasószolgálati könyvtárosaként részt vehettem a szeptember 14. és 28. között megrendezett „Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése elnevezésű ösztöndíj programjain.
Az OGYK olvasóterme. Fotó: Juhász István
Intenzív időszak volt ez, melynek során egyaránt rengeteget kaptam szakmailag és emberileg is. Sok helyre ellátogathattam, olyan tevékenységekre is ráláthattam, amelyeket a mindennapi munkavégzés során nincs lehetőségem megismerni (pl. a kötészeteken és a restaurálóműhelyeken belüli munkára, amelyek felettébb érdekelnek), és sok kedves kollégával ismerkedtem meg vagy mélyítettem el az ismeretségemet. Annak különösen örültem, hogy még irodalomterapeutaként is tudtam kapcsolódni, ugyanis hozzám hasonlóan a kecskeméti könyvtár ösztöndíjas kolléganője, valamint a ceglédi könyvtár igazgatója irodalomterapeutaként is tevékenykedik.
Az első hét első három napján a Parlamentben, az Országgyűlési Könyvtárban és az Országgyűlési Múzeumban tettünk látogatást, valamint a delegáltak és az ösztöndíjasok bemutatkoztak egymásnak, utóbbiak pedig a pályázatukat is részletesen ismertették.
Bemutatkozó előadásom. Fotó: Perjési Vera
A negyedik napon már egy vidéki helyszínre, Ceglédre mentünk. A Ceglédi Városi Könyvtár igazán innovatív, sok jó gyakorlattal rendelkező települési könyvtár. 1924. november 1-jén nyílt meg, de a 100 éves jubileumát egészen 101. születésnapjáig folyamatosan ünnepli. Nagyon tetszett, hogy még ifjúsági részlege is van rengeteg klubfoglalkozással, hogy a fiatalok ne repüljenek ki a könyvtár falai közül, hanem így is próbálják megtartani őket olvasónak, könyvtárhasználónak. Lívia, a könyvtár vezetője, még egy irodalomterápiás bemutatóval is kedveskedett nekünk. A nap végén még egy nagykőrösi kitérőt is tettünk, majd Kecskeméten elfoglaltuk a szállásunkat.
Az ötödik napon a szintén innovatív kecskeméti Katona József Könyvtárban kalauzoltak minket végig. Engem leginkább a Kreatív stúdió és a kötészet nyűgözött le, az utóbbi helyen folyó munka egésze és a bemutatott munkafolyamatok. A Kreatív stúdióban robotika és VR is szerepelt a kínálatban. A gyermeki énem győzött, a a kis guruló mütyürök tetszettek legjobban (pontosabban a Sphero INDI kocsirobot és a panda), amelyek végiggurulnak a nekik épített úton (hiába, az én gyermekkoromban ilyeneket nem láttam sosem).
A hatodik napon, az első hét szombatján a 2021-ben átadott zöld könyvtár minősítésű tatabányai József Attila Könyvtárba látogattunk, ahol többek között egy József Attila-versautomata is működik.
A versautomata Tatabányán. Fotó: Juhász István
A második héten budapesti könyvtárak voltak a főszerepben, és intenzívebbé is vált a program: napi kettő vagy akár három intézménybe is ellátogattunk, ahol könyvtároskollégáink bemutatkoztak, megmutatták a munkájukat és az eredményeiket.
A második hét első napján a nemzeti könyvtárba, valamint az azon belül működő Könyvtári Intézetbe és a Könyvtártudományi Szakkönyvtárba mentünk, ahol ismerős vagyok ugyan, ám mégis sok új dolgot tudtam meg. Leginkább a Könyvtári Intézet és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár érdekelt, ott aztán tényleg sok új információval lettem gazdagabb. Megtudtam azt is, hogy a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban elkezdtek külön válogatva könyvtáros történeteket kitenni a polcra, ennek kifejezetten megörültem, ugyanis már tartottam könyvtárosokat támogató irodalomterápiás csoportot, és tervezek is még tartani, ehhez pedig a könyvtáros történetek nagyon sokat tudnak nekem segíteni. Utána az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumba mentünk tovább, amely egy csodálatos épületben, a Tündérpalotában található.
A második napon az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárban kezdtük a könyvtárlátogatásokat, ahol gyönyörű az olvasóterem, és nagyon sok érdekességet hallhattunk. Itt a végén betértünk a restaurátorműhelybe is, ahol kis bemutatót is kaptunk tele kulisszatitkokkal a papírpéptől kezdve a különféle munkafolyamatokig, és ahol szívesen maradtam volna még, de sajnos szorított minket az idő, mennünk kellett a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába.
A harmadik napon a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ látogatása volt az első, ahol engem a sok régiség, a kéziratok, a keleti gyűjtemény nyűgözött le igazán, nagyon sok különlegességet mutattak be az ottani kollégák nagyon lelkesen. Innen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárába vezetett az utunk. Ide gyakran járok, de nem járom be sosem a teljes épületet, pedig a palotatermek annyira gyönyörűek...
A negyedik napon bemutathattam az MNMKK OSZK Országos Idegennyelvű Könyvtárat, viszont különlegessé szerettem volna tenni (ahogyan mondani szoktam) a ház bemutatását. Lockert már képeken láttak a kollégák itt-ott, de én be is mutattam, hogyan működik, és minden szép zegzugát igyekeztem megmutatni a háznak, hiszen egy csodálatos épületben tölthetem a munkás hétköznapjaim, lássák csak meg, amennyire lehetséges. Ezt követően még volt két hely, ahová elmentünk: a Piarista Gimnázium régi könyves gyűjteményének és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtárának bemutatójával zárultak a szakmai programok. Este, a búcsúvacsorán már egy összeszokott, összebarátkozott kis csapatként vettünk részt, jókat beszélgettünk. Mivel a pénteki záró rendezvényen tudtam, hogy nem fogok tudni részt venni, így én ekkor köszöntem el a többiektől.
Csoportkép az Országos Idegennyelvű Könyvtár olvasótermében. Fotó: Villányi Alexandra (OIK)
Nagyon hálás vagyok, hogy részt vehettem a programban. Igazán jó volt kedves könyvtáros kollégákkal, barátokkal újra találkozni, és jó volt új emberekkel is megismerkedni, új kedves ismeretségeket is kötni. Hálás vagyok azért is, hogy ennyi könyvtárat bemutattak, ennyi érdekességet, ennyi jó gyakorlatot láthattam, töltekezhettem, ötleteket szerezhettem. Jókor is jött ez a lehetőség, feltöltött nagyon.
Köszönöm a munkahelyemnek a bizalmat, hogy delegáltak, és köszönöm minden kollégának, aki szervezte, gazdagította ezt a két hetet, különösen Villám Juditnak és Maltsik Balázsnak, akik a legtöbb időt töltötték velünk az Országgyűlési Könyvtárból.
További beszámolók a Facebookon:
- Országgyűlési Könyvtár (kezdet)
- Ceglédi Városi Könyvtár
- MNMKK Országos Széchényi Könyvtár és MNMKK OSZK Könyvtári Intézet
- Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
- MNMKK OSZK Országos Idegennyelvű Könyvtár
- Országgyűlési Könyvtár (második hét)
Juhász István
(OIK Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály)
A korábbi évek beszámolói:

