Utazásunk harmadik állomása szintén Tiencsinben volt, ahol fogadóintézményünk a Tiencsini Idegennyelvi Egyetem (Tianjin Foreign Studies University, TFSU) könyvtárának családias világába nyertünk betekintést. Az egyetemet – jogelődei révén – 1964-ben alapították, belvárosi campusa pedig a város öt főutcájának kulturális-turisztikai övezetében helyezkedik el. Ebből adódóan az intézmény jellegében és méreteiben is jelentősen eltér a korábban látott hatalmas és új campusoktól, a legtöbb egyetemi épület a brit koncesszió idejében (1860–1943) épült európai stílusban.
Érdekesség, hogy a nagy világnyelvek mellett az egyetemen kisebb, ritkábban oktatott nyelvek tanszékei is működnek – köztük a Magyar Tanszék is. A hallgatók összesen 28 nyelvi képzés közül választhatnak, amelyekben nemcsak az adott nyelvet sajátíthatják el, hanem tolmácsolási ismereteket is szerezhetnek. A magyar szakos hallgatókkal folytatott beszélgetésekből hamar kiderült, hogy nagy lelkesedéssel és kitartással tanulják nyelvünket, miközben rendkívüli érdeklődést mutatnak a magyar kultúra és történelem iránt is. Beszámolóik szerint felsőbb évesként céljuk, hogy tanulmányaikat Magyarországon, a debreceni Konfuciusz Intézetben folytassák. Nagy álmuk, hogy személyesen is felfedezhessék azokat az ikonikus magyarországi helyszíneket, amelyekről tanulmányaik során olvasnak, és autentikus gasztronómiai élményekben részesülhessenek.
A Tiencsini Idegennyelvi Egyetem – ahogyan a neve is mutatja – elsősorban idegen nyelvek, nemzetközi kapcsolatok és kulturális tanulmányok oktatására szakosodott egyetem, így könyvtárának gyűjtőköre és szolgáltatásai is erre specializált. Az első két részben bemutatott könyvtárakhoz képest itt sokkal intimebb, emberléptékűbb terekkel találkoztunk. Az olvasótermek nem több ezer hallgató befogadására készültek, inkább nyugodt, barátságos környezetet kínálnak a tanulmányokhoz. Ez a léptékváltás ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a könyvtár személyesebb kapcsolatot alakítson ki a hallgatókkal, és rugalmasan reagáljon a viszonylag kisebb, de sokszínű felhasználói közösség igényeire.
A nemzetközi profil az állományban is jól tetten érhető. A polcokon számos világnyelven – angolul, franciául, németül, spanyolul, oroszul – és természetesen magyarul is találhatók szótárak, nyelvkönyvek, szépirodalmi és tudományos kiadványok. A könyvtár gyűjteményszervezési tevékenysége erőteljesen támaszkodik a nemzetközi cserekapcsolatokra, amelyek révén a hallgatók hozzáférhetnek a legújabb szak- és szépirodalomhoz. Látogatásunkkor a mi is „egy bőröndnyi” könyvvel érkeztünk, amelyben a nemzeti könyvtár különböző kiadványai és a debreceni Konfuciusz Intézet könyvválogatása kaptak helyet.
Magyar nyelvű könyvek. Fotó: Takácsné Bubnó Katalin
Mivel az intézményben sok külföldi diák tanul, külön figyelmet fordítanak az idegen nyelvű tájékoztató anyagokra. A szolgáltatások között fontos szerepet kap a nyelvtanulást támogató digitális eszköztár, amelynek részei például az online adatbázisok, e-könyvcsomagok és audiovizuális (AV) tananyagok. Bár a technikai infrastruktúra mennyiségében szerényebb, mint a nagyobb egyetemeken, a hallgatók számára így is jól használható környezet áll rendelkezésre, és számos eszközzel ösztönzik az önkiszolgáló használatot.
A könyvtárosi háttérmunka eszköztárába ebben a könyvtárban kaphattunk komolyabb bepillantást. A gyarapítás-katalogizálás és a dokumentumszolgáltatás eszköztára is technológiai színvonalában lenyűgöző volt, alkalmazkodnak a világtrendekhez, követik a legújabb szabványokat a könyvtári munkafolyamatok minden területén. Integrált rendszerükben a mesterséges intelligencia (MI) egyaránt támogatja a könyvtárosi munkafolyamatokat is és a hallgatók referenszigényeinek kiszolgálását is.
Telefon-, tanuló- és karaokefülke. Fotó: Szüts Etele
A Tiencsini Idegennyelvi Egyetem Könyvtárában is találkozhattunk hangszigetelt kabinokkal (telefon-, tanuló- és karaokefülke), és a különösen veszélyeztett dokumentumok számára itt is működik könyv- és papírrestaurátor műhely. Ennek további érdekessége, hogy a restauráló folyamatok bizonyos lépéseit a könyvtár látogatói megtekinthetik az egyik olvasóteremben kialakított restauráló munkaállomásnál, plexiüvegen keresztül.
Diákok digitalizálnak a Tiencsini Idegennyelvi Egyetem Könyvtárában. Fotó: Szüts Etele
Számunkra a látogatás egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a könyvtár sikerének nem feltétlenül a méret vagy az infrastrukturális felszereltség a kulcsa. Sokkal inkább az, hogy mennyire képes illeszkedni saját felhasználói közössége igényeihez. A Tiencsini Idegennyelvi Egyetem Könyvtára jó példája annak, hogyan válhat egy kisebb intézmény is a kulturális és tudományos élet szívévé, ha szolgáltatásait a hallgatók valódi szükségleteihez igazítja.
Következő, végső állomásunk már a fővárosba, Pekingbe vezetett, ahová gyorsvasúttal utaztunk, és ahol a Kínai Nemzeti Könyvtár (National Library of China) impozáns világát ismerhettük meg.
Szüts Etele, a Könyvtári Intézet igazgatója,
Gerencsér Judit, az OSZK mb. főigazgatója, az MKE elnöke,
Takácsné Bubnó Katalin, a Könyvtártudományi Szakkönyvtár vezetője
