Utazásunk végső állomása Peking volt, ahová Tiencsinből gyorsvasúttal érdemes érkezni. A két város körülbelül Budapest és Debrecen közötti távolságra helyezkedik el egymástól, a menetidő azonban mindössze 32 perc. A főváros Hajtien kerületében található Kínai Nemzeti Könyvtár (National Library of China – NLC) Ázsia legnagyobb és a világ harmadik legnagyobb könyvtára, amely lenyűgöző méreteivel és gyűjteményének gazdagságával minden látogatót ámulatba ejt. A könyvtárat 1909-ben Császári Pekingi Könyvtár (Imperial Peking Library) néven alapították, és több névváltoztatás, valamint adminisztratív átalakítás után 1999-ben kapta jelenlegi nevét. Az intézmény több mint 40 millió kötetet őriz, köztük páratlan értékű kéziratokat, régi nyomtatványokat, klasszikus kínai szövegeket és ritkaságokat.
Delegációnkat a nemzeti könyvtárhoz tartozó Klasszikus Könyvek Nemzeti Múzeumában (National Museum of Classic Books) fogadták, ahol Chen Ying, a Kínai Nemzeti Könyvtár igazgatóhelyettese Exhange between National Libraries of Chine and Hungary: Review and Outlook (Tapasztalatcsere a Kínai és a Magyar Nemzeti Könyvtár között: áttekintés és kitekintés) címmel tarott nekünk előadást. Érdekességként említhető, hogy Chen Ying igazgatóhelyettes asszony egyben a Kínai Könyvtári Társaság (Library Society of China) elnöke is, csakúgy, mint a magyar delegáció vezetője, Gerencsér Judit, aki egyszerre képviselte a magyar nemzeti könyvtárat és a Magyar Könyvtárosok Egyesületét (MKE).
A múzeum impozáns gyűjteményével valódi időutazásra invitált minket. A különböző állatcsontokra, teknőspáncélra, bambuszra, falapokra kézzel írt és nyomtatott klasszikus dokumentumok között barangolva a kínai írás történetébe pillanthattunk bele. A kiállított művek között megtaláltuk több időszámításunk előtti dokumentum különleges példányait, kalligrafikus kéziratokat, valamint a kínai irodalom és tudomány fejlődését tükröző történelmi dokumentumokat. Különösen lenyűgöző volt a könyvek díszítettsége, a pergamenek, a finom papírtextúrák és a színes illusztrációk gazdagsága.
A Krisztus előtti írásos emlékeket, és a kínai írás fejlődéstörténetét lenyűgöző modern múzeumi installációs eszközökkel is bemutatta a kiállítás. Láthattuk például a kígyó írásjelének változásait fényjátékkal megjelenítve – a Kígyó éve jegyében.
A múzeumi részleg után látogatásunk a könyvtár legnagyobb szárnyában, az úgynevezett Északi Komplexumában folytatódott. Az épületkomplexum modern, tágas, a nyilvános olvasótermek mellett külön kutatótereket, gyermekkönyvtárat, és természetesen digitális szolgáltatásokat is kínál.
A könyvtár egyik folyosóján egy játékos installáció fogadott minket, egy nagy számláló, amely minden új aznapi belépőt regisztrál. Amikor megnyomtuk a piros gombot, a kijelző kiírta: „Én vagyok a 26 308. olvasó.” Jó érzés volt látni, hogy ezzel mi is egy hatalmas közösség részévé váltunk, amely nap mint nap több tízezer embernek nyújt olvasási élményt. A felirat továbbá arra biztat, hogy legyünk a könyvtár hűséges olvasói.
Olvasószámláló. Fotó: Szüts Etele
A látogatás során delegációnk tagjainak is lehetősége nyílt beiratkozni a könyvtárba, így személyesen is megtapasztalhattuk, hogyan működik a világ egyik legnagyobb gyűjteményének használata. Továbbá külön örömünkre szolgált, hogy a könyvtár katalógusában megtaláltuk küldöttségünk egyik tagja, Dr. Csontos Pál, a Debreceni Egyetem Konfuciusz Intézete igazgatójának a könyvét. Megható és büszkeséggel teli pillanat volt látni, hogy a kínai kultúrával foglalkozó magyar tudományos munkák a kínai olvasók számára is hozzáférhetők.
A Kínai Nemzeti Könyvtár katalógusa. Fotó: Takácsné Bubnó Katalin
Látogatásunk során érzékelhető volt, hogy a könyvtár egyszerre működik nemzetiemlékezet-intézményként és modern tudásközpontként. Az olvasók és kutatók számára biztosított nyugalom és inspiráló környezet mellett a közösségi térként való működés is hangsúlyos, itt zajlanak konferenciák, kiállítások és kulturális programok, amelyek a könyvtárat élő szellemi központtá teszik. A könyvtár monumentális méretei mögött azonban emberléptékű élmények is rejlenek, az olvasótermekben egyszerre tapasztaltuk meg a csendes tanulás légkörét és a korszerű technológia adta lehetőségeket.
Könyvkölcsönző automata. Fotó: Szüts Etele
A kínai könyvtárlátogatásaink során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a könyvtáraink – bár földrajzilag nagyon távol vannak egymástól – nagyon hasonló kérdésekre keresnek választ világszerte: hogyan őrizzük meg a kulturális örökségünket, hogyan szolgáljuk a társadalmaink tudásigényét, és miként lehetünk a közösségi élet meghatározó terei a 21. században.
Csoportkép a magyar könyvtárosok delegációjáról. Fotó: Gerencsér Judit
Utunk során négy nagy kínai könyvtárat fedeztünk fel, és mindenhol új inspirációkat kaptunk, új szakmai kapcsolatokat alakítottunk ki. Bízunk benne, hogy közös munkánk hosszú távon is értékteremtő lesz, és hozzájárul a kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez.
Október 19. és 22. között az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) ad otthont a 4th China–CEEC (Central and Eastern European Countries) Curators’ Forum of Libraries Union elnevezésű könyvtárszakmai fórumnak, ahol ismét találkozhatunk a nyáron megismert kollégákkal, és elindulhatnak a formálódó új közös projektjeink is. A konferencia idei központi témája: Kapcsolódás, alkotás, interakció, inspiráció – a könyvtárak jövője, amely méltó keretet biztosít a könyvtári szakterület aktuális és jövőbe mutató kérdéseinek megvitatásához. A tanácskozás során többek között a mesterséges intelligencia (MI), a digitális megőrzés, a közönségkapcsolatok, valamint a könyvtári marketing témakörei kerülnek napirendre. A szakmai programot továbbá kulturális események is kiegészítik, lehetőséget nyújtva a résztvevőknek Budapest gazdag kulturális örökségének felfedezésére.
Szüts Etele, a Könyvtári Intézet igazgatója
Gerencsér Judit, az OSZK mb. főigazgatója, az MKE elnöke
Takácsné Bubnó Katalin, a Könyvtártudományi Szakkönyvtár vezetője
