Beszámoló az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet által A mívelt nemzetek remek tollú és nagy hasznú íróinak fordítása: A műfordítás ösztönzése a Magyar Tudós Társaság első két évtizedének irodalmi programjában című, az MTA fennállásának 200. évfordulója alkalmából 2025. szeptember 24–25-én megrendezett tudományos konferenciáról.
A műfordítások készítése a nyelvművelés egyik alapjaként került be az alapító okiratba:
„Hogy a’ tudós Társaság a’ tudományokat, művészséget foganattal terjeszthesse, magyar nyelven irt különbféle munkák közre bocsátása szükséges; egyes tagjait tehát mindenek felett eredeti munkák, saját elme szülemények alkotására ösztönzi, nem felejtetvén azonban velek e’ mellett a’ mívelt nemzetek, úgymint: a’ régi görög és római, az újabb olasz, franczia, angol, német ’s a’ t. remek tollu ’s nagy hasznu Iróik fordítását, mert nyelvünket ez által is több rövidség, hajlékonyság, tömöttség és kerekdedség kellemesítheti.”
A’ magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai, Pest, Trattner, 1831. – Törzsgyűjtemény
1831. május 16-án 71 lefordítandó külföldi színmű címét állították össze, s ehhez fordítókat kerestek; 1833-ban elindították a Külföldi játékszín-sorozatot: 1842-ig 19 kötetnyi fordítás jelent meg, elsősorban kortárs drámák és színművek. Két külön sorozat indult az ókori szerzők műveinek kiadására: a Római classicusok magyar fordításokban (1836–1845, 5 kötet) és a Hellen classicusok magyar fordításokban (1840–1846, 3 kötet). A konferencia előadásai elsősorban ezekhez a sorozatokhoz kapcsolódtak.
Patonai Anikó Ágnes munkatársunk Eötvös József és Csató Pál Victor Hugo Angelo, Padua zsarnoka című drámájáról készült fordításairól címmel tartott előadást az Eötvös József és Csató Pál által készített fordításokról, a fordítások színpadi pályafutásáról, a könyvtárunkban található vonatkozó dokumentumokról és a szövegek megítéléséről.
Barabás Miklós: Báró Eötvös József, 1845. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, leltári szám: 1514. In: A valószerű képei. Barabás Miklós művei a Magyar Tudományos Akadémián, szerk.: Bicskei, Éva, Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjtemény, 2023, 86.
Barabás Miklós: Csató Pál, 1841 előtt. A kép forrása: Nemzeti Portrétár
Victor Hugo Angelo, Padua zsarnoka című drámájának három fordítása került a színpadokra 1836-ban: Kiss János (németből készült) munkáját Debrecenben mutatták be 1836. február 6-án, Eötvös Józsefét Miskolcon 1836. március 12-én és Csató Pál (a Magyar Tudós Társaság támogatásával készült) fordítását a budai Várszínházban 1836. április 18-án. A korabeli kritikusok és nézők tetszését valamennyi fordítás elnyerte, Eötvösét vidéken használták, a Csató-féle verziót 1837. augusztus 30-án már a Pesti Magyar (Nemzeti) Színházban adták elő, Tisbe szerepében Laborfalvi Rózával.
Victor Hugo Angelo, Padua zsarnoka című drámájának Törzsgyűjteményünkben található 1835-ös, brüsszeli kiadású példánya valószínűleg Kölcsey Ferenc tulajdona volt.
Victor Hugo: Angelo, tyran de Padoue, drame, Bruxelles, Wahlen, 1835. – Törzsgyűjtemény
Eötvös drámafordításának és a hozzá írt Előszónak autográf kéziratai Kézirattárunkban találhatók.
Eötvös József: Angelo. Autográf. Jelzet: Quart. Hung. 2206 – Kézirattár
A Színháztörténeti és Zeneműtár pedig egy olyan szövegkönyvet őriz, amely eredetileg Csató Pál fordítását tartalmazza, de a rengeteg javítás, áthúzás és betoldások mellett Bragadini Katalin szövegei Eötvös fordításában is bele vannak ragasztva. A szövegkönyv ceruzás bejegyzése szerint 1840. február 27-én a Pécsi Nemzeti Casino által pártfogolt társulat, amelynek főrendezője Lendvay Márton volt, Lendvayné Hivalat Anikó vendégszereplése alkalmával ezt a példányt használta.
Hugo Victor: Angelo, Padua zsarnoka: darab 4 felvonásban, francziából fordította Csató Pál, Pécs, [s. n.], 1840. Budai Károly bejegyzéseivel. A Nemzeti Színház könyvtárának pecsétjével. Súgópéldány szövegkiegészítéssel. Jelzet: N. SZ. A. 41. – Színháztörténeti és Zeneműtár
Patonai Anikó Ágnes
(Színháztörténeti és Zeneműtár)
