Palócz Sándor és a szegedi ex libris gyűjtés a 20. század első felében – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 66. rész

2025. december 02. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 132. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat százharminckettedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Palócz Sándort és gyűjteményét mutatja be.

Palócz Sándor (1890–1958) szegedi ügyvéd, műgyűjtő a kegyesrendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgimnáziumba járt, majd jogot tanult. Már egyetemi hallgatóként aktív közéleti szerepet vállalt, agitált egy szegedi jogakadémia létrehozása ügyében. Újságíróként is dolgozott apja, Palócz László szerkesztőségében, 1910-ben újságírói ösztöndíjban részesült. 1920-ban vették fel a Szegedi Ügyvédi Kamara lajstromába. A későbbiekben folytatta az újságírói tevékenységet is, 1938-ban megválasztották a Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. igazgatósági tagjául. Élénken részt vett a helyi közéletben, aktívan politizált. Szerepet vállalt a Szegedi Atlétikai Klub (SZAK) vezetésében is, az egyik alelnökként. 1946-ban Szeged közjegyzőjévé nevezték ki, egy időben ő töltötte be a Közjegyzői Kamara titkári posztját.

1_kep-palocz_sandor_graf_lorinczy_endre_p_92_47x54-_szurk-j.jpg Palócz Sándor ex librise. Jelzet: Exl.P/92 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Mindezen elfoglaltságai mellett jutott ideje a műgyűjtésre is. Mintegy 1210 darabot számláló – nagyrészt külföldi – ex libris hagyatéka révén a 20. század első felének egyik kiemelkedő kisgrafikagyűjtőjeként tartjuk számon. Szegeden már a századelőn működhetett 10-20 főből álló kisebb ex libris kör – Giday Kálmán pedagógus, várostörténész kutatásai szerint. Több szegedi gyűjtőé mellett Palócz Sándor nevére szóló ex libriseket is bemutattak Az Idő című folyóirat 1907. és 1908. évi számaiban.

Az Idő című folyóirat címlapja, 1908/5. szám. A kép forrása: Somogyi-könyvtár, Digitális könyvtár

A folyóiratban szereplő – és a Palócz-gyűjteményben is fellelhető – ex librisek közül kiemelem még Winkler Jenőnek Boros Jenő, Gál László és Kis Miklós; Wlassits Adorjánnak Boros Jenő és Fischer Marcell; Joachim Ferencnek Szekerke Lajos; illetve Prvanov Mihálynak Schulhof Andor részére készült tollrajzolatú könyvjegyét.
Winkler Jenő (1884–1978) alábbi, Palócz Sándor részére készített karikatúraszerű ex librisén nyitott könyv mögött ülő, olvasó férfi groteszk ábrázolása látható.

Winkler Jenő grafikája. Jelzet: Exl.P/91 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Winkler Jenő a szegediek közül Gál László és Boros Jenő számára is alkotott könyvjegyet. Mindketten a századelő ex libris gyűjtői közé tartoztak. Gál László lapján könyvön álló, „könyvőrző” marabu szerepel.

Winkler Jenő grafikája. Jelzet: Exl.G/73 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Fischer Marcell (1890–1956) szegedi ügyvéd részére Wlassits Adorján zenei témájú ex librist készített. Fischer már a gimnáziumban Palócz Sándorral egy osztályban tanult, aztán mindketten jogot végeztek. Fischer nagy pártfogója volt a képzőművészeti pályára készülő és híres grafikussá váló Vadász Endrének. A szegedi kulturális, művészeti élet lelkes támogatójaként színházi, zenei kritikákat is írt. Szerette a zenét, már gyermekkorában hegedült, ezt a későbbiekben is folytatta. Zenei és jogászi irányultságának összekapcsolódását jelentette az életében, hogy a Szegedi Filharmonikus Egyesület jegyzőjévé, majd igazgatójává választották az 1920-as években. Zenei érdeklődését több ex librise is tükrözi, ezek közül Wlassits Adorján tollrajza hangszereken, tubán és dobon játszó macskát jelenít meg.

Wlassits Adorján tollrajza. Jelzet: Exl.F/174 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Csejtei Joachim Ferenc (1882–1964) szegedi festő két évet töltött Párizsban. Szekerke Lajos ügyvéd részére készült grafikája könyökére támaszkodó, gondolkodó nő ábrájával evokálja Rodin francia szobrász A gondolkodó című alkotását.

Cs. Joachim Ferenc grafikája. A kép forrása: Giday Kálmán, Dr.: Adatok a szegedi ex libris történetéhez. In: Kisgrafika, 1988/1. sz., 27. – Törzsgyűjtemény

A Palócz-gyűjteményben szereplő ex librisek magyar megrendelőinek sorából többek között még Gábor Arnoldot, Holló Lajost, Lyka Károlyt és Szivessy Tibort emelhetjük ki. A nevek közt találjuk Domokos László szegedi költő, író, színi- és képzőművészeti kritikust; Klug Pétert, a szegedi siketnéma intézet igazgatóját és Szalay Józsefet, a Dugonics Társaság elnökét. Palócz cseretársainak nagy része – a magyarokon túl – osztrák és német volt, de amerikaiaktól kapott lapok is találhatók a gyűjteményben.
A Palócz-hagyatékban figyelemre méltó a külföldi ex libris művészek nagy száma. Közülük szemléltetésül néhány név: a magyar származású német Mathilde Ade; a német Hanns Friedmann és Paul Telemann; a magyar származású, Bécsben élő Alexander Demetrius Goltz; az osztrák Max Julius Wunderlich; a spanyol Espadalér Colly; a svájci Hans Steiner és Henrich Ziegler. A magyar grafikusok közül Barta Ernő, Bottlik Tibor, Gönczy Miklós, Harsányi Kálmán, Joachim Ferenc, Kós Károly, Kukovetz Nana, Nagy Sándor és Wlassics Adorján munkáival találkozhatunk.
Palócz saját nevére szóló, fentebb már bemutatott ex librisei mellett rendelt könyvjegyet Kukovetz Nana szegedi festőművésztől is, aki egy ideig Párizsban élt; a grafika formavilágán erősen érződik Paul Gauguin francia festő hatása.

Kukovetz Nana grafikája. A kép forrása: Giday Kálmán, Dr.: Adatok a szegedi ex libris történetéhez. In: Kisgrafika, 1988/1. sz., 28. – Törzsgyűjtemény

Palócz kollekciója – hasonlóan Némedy Gyula gyűjteményéhez – halála után az özvegy ajándékaként került a szegedi Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti részlegébe. Palócz Sándorné Bányai Erzsébet két részletben, 1959-ben, illetve 1961-ben adta át az értékes anyagot, melynek darabjai a szegedi, tágabban értelmezve a magyar és a nemzetközi ex libris élet fontos kordokumentumai.

Irodalom: