A hazai neolatin kutatások egyik kiemelt fóruma a kétévente Szegeden megrendezett Neolatin konferencia. Idén immár hetedik alkalommal került sor Szegeden 2025. november 13. és 15. között erre a konferenciára. Ahogyan a korábbi évek neolatin konferenciáit, úgy az ideit is egy nagyobb témakör köré szervezve hirdették meg. Ezúttal a vezérfonalat a 15–18. századi neolatin irodalom és az egyházak kapcsolata adta. Az egyházi vagy vallásos művek mellett, az egyházi tisztséget betöltőt személyek nem vallásos tárgyú, hanem lírai, tudományos vagy történeti műveiről, vagy egyéb olyan irodalmi alkotásokról, amelyek egy egyházi személy vagy valamely egyházi testület, intézmény megbízásából és/vagy mecenatúrája hatására jöttek létre, is hallhatak előadásokat a konferencia résztvevői. Mivel az idei konferenciára 47 előadó jelentkezését fogadták el, így a korábbi évektől eltérően idén két teremben, párhuzamos szekciókban zajlottak az előadások.
A VII. Neolatin konferencia programfüzete
Könyvtárunkat többen is képviseltük, a Kézirattár munkatársa, Janzsó Miklós Ludovicus Odaxius és a Tabula Cebetis fordításai című előadásában a különböző fordítások eltéréseit és hasonlóságait igyekezett bemutatni nagy hangsúlyt fektetve Odaxius fordítói stílusára. A Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport munkatársa, Nagy Gábor „quidam frater Paulus Helie carmelita” Egy dániai krónika a régi világ alkonyáról címmel tartott előadást, míg kollégája, Petneházi Gábor az előadásában azt mutatta be, hogyan járultak hozzá az innsbrucki Academia Taxiana különböző tagjai Andreas von Rinn boldoggá avatásához, milyen szövegek keletkeztek, illetve a tagok hogyan érvényesítették nemzetközi értelmiségi kapcsolataikat céljaik megvalósítása érdekében. A HUN-REN-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársa, Tomkó Zoltán A transzilvanizmus előfutára? „Haza” és „ország” Christian Schesaeus műveiben című előadásában a humanista szerző Ruina Pannonica és De bello Pannonico című kortörténeti munkáiban rejlő identitásrétegek feltárására tett kísérletet.
A Régi Nyomtatványok Tárát Csapó Fanni, Tóth Anna Judit és Szebelédi Zsolt képviselték.
Tóth Anna Judit ad elő a VII. Szegedi Neolatin Konferencián
Tóth Anna Judit Keleti és nyugati kereszténység megjelenítése a jezsuita történetíróknál címmel tartott előadást. Paul Shore felvetéséből kiindulva azt vizsgálta, hogy a 18. századi magyar jezsuita történetírók bizánci kutatásait mennyiben motiválhatta az egyházi unió aktuális kérdése. Ennek alaposabb feltárására Kéri Borgia Ferenc bizánci történeti művét elemezte, különösen azt, hogyan ábrázolja Kéri az ortodoxia és a katolicizmus kapcsolatát. Kéri a keleti és nyugati kereszténység szakadásának történeti hátterével, valamint az Árpád-ház bizánci kapcsolataival és az uniós törekvésekkel is foglalkozott. Tóth Anna az előadásában arra is kitért, hogy Kéri mennyire használta fel a bizánci forrásokat az ortodoxia korszerű bemutatásához, és hogyan értékelte a korábbi uniós kísérleteket. Végezetül azt vizsgálta, volt-e olyan kortárs olvasóközönség, amely Kéri művében nemcsak magyar történeti adatokat, hanem az ortodox világ mélyebb megismerését is kereste.
Csapó Fanni ad elő a VII. Szegedi Neolatin Konferencián
Csapó Fanni előadásának középpontjában Verancsics Antalnak Kézirattárunkban Fol. Lat. 1681 jelzet alatt őrzött leveleskönyve állt. Szulejmán oszmán szultán (1520–1566) 1538-ban hadjáratot vezetett Moldva területére, ami nagy riadalmat okozott a Szapolyai-udvarban, ugyanis a király és a nemesek tartottak tőle, hogy a szultán a moldvai fejedelem megbüntetése után az oszmán hadakat Erdély és a Magyar Királyság ellen vezeti. Az 1538-as keltezésű levelekben Verancsics hosszan írt a hadjárat hírére kialakuló közhangulatról, a hadi előkészületekről és a királyi udvar döntéseiről, míg az 1539 és 1540 között keletkezett levelekben már a váradi békeszerződés miatti megtorlástól való félelem került a fókuszba, valamint nyomon követhetjük azt is, hogyan szerzi vissza hatalmát a kegyveszett moldvai fejedelem, Petru Rareş. Csapó Fanni előadásában arra is rámutatott, hogy a leveleskönyv levelei Verancsics Antal De apparatu Joannis regis... című, az 1538-as moldvai hadjárat eseményeit elbeszélő történeti munkája melletti párhuzamos történeti narratívaként is értelmezhetőek.
Szebelédi Zsolt a VII. Szegedi Neolatin Konferencián
Szebelédi Zsolt előadásában Szerémi György emlékiratának egy különleges részletét vizsgálta, amelyben a 16. század elején feltűnt égi jelenségekről számol be. Rámutatott, hogy Szerémi gyakran pontatlanul vagy kiszínezve írta le az eseményeket, de elbeszélései mögött többnyire valós történeti mag húzódik. Elmondta, hogy a káplán három, majd 1534-ben egy negyedik égitest megjelenését említi, és bár a leírás nem mindenben megbízható, az adott időszakban valóban történtek jelentős csillagászati jelenségek. Szebelédi célja az volt, hogy korabeli források és modern csillagászati kutatások alapján azonosítsa ezeket az égitesteket. Előadásában így arra mutatott rá, hogy Szerémi túlzásai ellenére értékes adalékokat nyújt a korszak égi jelenségeinek történetéhez.
Végezetül megállapítható, hogy a résztvevők magas száma, valamint az előadások sokszínűsége és kiemelkedő színvonala ismét igazolta: a kétévente megrendezett Szegedi Neolatin Konferencia a tudományterület egyik legfontosabb és legtermékenyebb szakmai találkozója.
Csapó Fanni, Szebelédi Zsolt
(Régi Nyomtatványok Tára)
Kapcsolódó tartalom: V. Szegedi Neolatin Konferencia
