A sokoldalú gyűjtő, Petrikovits László szerencsi fogorvos – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 68. rész

2026. február 04. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 134. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat százharmincnegyedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Petrikovits Lászlót és gyűjteményét mutatja be.

Petrikovits László portréja domborművön (Szerencs). A kép forrása: Köztérkép adatbázis

Petrikovits László (1901–1972) nyíregyházi születésű, 1928-tól Szerencsen élő fogorvos, főorvos, műgyűjtő a debreceni egyetemen szerzett orvosi diplomát. Szerencsen telepedett le, itt folytatott orvosi praxist nyugdíjba vonulásáig. Az orvosi munkát hivatásának, nem csupán a foglalkozásának tekintette.

Nechánszky József grafikája. A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

Az 1930-as évektől kezdett gyűjteni könyveket, ex libriseket, képeslapokat és bélyegeket. Ezek mellett az érmészet is érdekelte, tagja volt a Magyar Numizmatikai Társulatnak. A gyűjtéssel célja a múlt minél több kultúremlékének megmentése volt a jövő számára, e munkához igyekezett a szükséges szakmai tudást is elsajátítani. Sokat utazott külföldre, ottani múzeumokba, például járt Ausztriában, Németországban, Bulgáriában és Törökországban.
A 2. világháborúban gyűjteménye nagy része elveszett, ezért szinte elölről kellett kezdenie a gyűjtést. Elsőrendűen a régi könyveket, modern szakkönyveket és bibliofil kiadványokat szerezte be. A könyvritkaságokból sokat juttatott a Sárospataki Református Kollégium híres könyvtárának, illetve az Országos Széchényi Könyvtárnak is. Gyűjtött csigákat, kagylókat és ásványokat, régészeti tárgyakat, Rákóczi- és Kossuth-ereklyéket, néprajzi tárgyakat (kerámiákat, fafaragásokat stb.), régi pénzeket, érmeket és papírpénzeket. A numizmatikai mellett tagja volt az Országos Magyar Régészeti Társulatnak és a Magyar Néprajzi Társaságnak is.
Képeslapgyűjteményét 1951-ben alapozta meg a Bartók Lajos debreceni antikváriustól vásárolt 9000 darabos kollekcióval. E téren országos hírre tett szert hazai és nemzetközi szinten, nemegyszer kölcsönöztek tőle anyagot kiállításokra. A kezdeményezésére alapított szerencsi Zempléni Múzeum létrejöttét segítette azzal, hogy 1967-ben több mint 400 000 képeslapot ajánlott fel Szerencs városának, kérve, hogy a lapokat a későbbiekben se vigyék el a településről. A múzeum számára – mely 1968 decemberétől kezdhette meg működését – ex libriseket, könyveket, régészeti, néprajzi és képzőművészeti tárgyakat is ajándékozott. Az azóta közel 1 millióssá váló képeslapgyűjtemény osztályozásában a muzeológusok továbbra is Petrikovits rendszerét követik, öt nagy kategóriát állítva fel: földrajzi, tematikus, üdvözlő, képzőművészeti és különleges technikával előállított lapok.

Szerencs (balról a Rákóczi-vár udvaros palotaszárnya, a Zempléni Múzeum épületrésze). Képeslap 1945 után – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kisgrafikagyűjtés terén sokat számított, hogy Petrikovits tagja lett az 1932-ben megalakuló Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesületének, a MEGE-nek. A szervezet folyóirata, a MEGE Kisgrafika 1939/2. száma tanúsága szerint bélyeget is cserélt ex librisre, és ex librist bélyegre. A 2. világháború után újrakezdve rendszerezettebben folytatta a kisgrafikagyűjtést, értelmezte, be is azonosította anyagát. Belépett az 1959-ben megalakuló Kisgrafika Barátok Körébe. Első lapjait a szerencsi származású Fery Antal készítette, akivel jó barátságban állt. Az ő alkotásai közül különlegesek az irodalmunk hírességeit, köztük Ady Endrét, Arany Jánost, Balassi Bálintot, Csokonai Vitéz Mihályt, Gárdonyi Gézát, Jókai Mórt, József Attilát, Karinthy Frigyest, Petőfi Sándort, Tóth Árpádot, emellett Dantét és Gutenberget ábrázoló, részben bélyegméretű ex librisek Petrikovits nevére. Ezekből négy látható a következő ábrán.

Fery Antal portrégrafikái (1939). Jelzet: Exl.P/259–262 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Sárkányölő Szent Györgyöt lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúként ábrázolják – így mutatja be Fery Antal grafikája is 1937-ből.

Fery Antal grafikája (1937). Jelzet: Exl.P/281 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Petrikovits számos ex librisén szerepel madár-, ló-, szarvas- vagy őzábrázolás, mely állatszeretetét tükrözi, foglalkozott ugyanis ezek gyógyításával is.

Fery Antal fametszete (1961). Jelzet: Exl.P/283 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A későbbiekben szélesedett a Petrovits számára ex librist alkotók köre, Fery Antal mellett többek között György Antal, Stettner Béla, Lavotha Géza, Nechánszky József is készítettek a nevére szóló könyvjegyet. Nechánszky humoros grafikája, mely a gyűjtő fogorvosi foglalkozására utal, e cikk elején látható.
Fokozatosan gazdagodott a Petrikovits cserelistáján szereplő könyvjegyek száma, a KBK 1962. évi jegyzékén már harminc fametszetű, harminc klisé és egy litográfiai lapot kínált. Ezek grafikusai közt olyan nevek szerepeltek, mint Fery Antal, György Antal, Iván Szilárd, Andruskó Károly, Stettner Béla, Mühlbeck Károly és a dán Svend Aage Mollerup.
A gyűjtő nevére szóló ex librisek tematikája tükrözi széles érdeklődési körét, utazásait. Könyvjegyei közül több az ókori görög világot idézi Pallasz Athéné dárdás alakjával, harci szekérrel, illetve amforával. Fraknó vára Burgenland egyik legismertebb jelképeként a Rozália-hegység nyúlványán épült, e vidék látképét csodálhatjuk Sterbenz Károly alábbi rézkarcán. Érdekesek még a grafika alsó szélén szereplő motívumok bokszkesztyűs, a halált kiütő alakkal és koponyából kinövő virágszállal.

Sterbenz Károly rézkarca. Jelzet: Exl.P/294 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Andruskó Károly művein szerencsi utcarészlet, illetve az erődfallal kerített helyi református templom jelenítődik meg. 1605. április 20-án a felkelt rendek országgyűlése itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt.

Andruskó Károly grafikája. Jelzet: Exl.P/293 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Petrikovits felesége, Petrikovits Lászlóné Petheő Ilona (1904–1979) általános iskolai tanár számára is több ex libris készült, köztük Fery Antal és Stettner Béla alkotásai.
Petrikovits László teljes ex libris kollekciója kb. 20 000 darabot tett ki. A kisgrafikák egy részét, kb. 1200 darabot a szerencsi Zempléni Múzeumnak ajándékozta. Az anyagból kb. 500 lapos állandó kiállítás volt megtekinthető a múzeumnak helyet adó Rákóczi‑várban, negyvenhat 20. századi grafikustól. Ehhez Semsey Andor írt ismertetőt Magyar ex libris a XX. században. Vezető a Szerencsi Muzeális Gyűjtemény állandó kiállításához (1968) címmel. Az intézményben jelenleg Fery Antal ex libriseiből látható állandó tárlat. Az ex librisek rendszerezésében, feldolgozásában Farkas István szerzett nagy érdemeket, aki sok éven át segítője és barátja volt Petrikovits Lászlónak, és gyermekkori barátság fűzte Fery Antal grafikusművészhez.
A múzeumalapító Petrikovits László 1972. szeptember 22-én hunyt el. Egerben temették el.

Dr. Petrikovits László nyugalmazott főorvos gyászjelentése – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Emlékét ma is őrzi Szerencs lakossága. „A Hazának adni is lehet, nem csak kapni tőle” – hirdeti a portréját ábrázoló dombormű alatti felirat. Fery Antal fametszetű in memoriam lapja szintén arcképét örökíti meg babérággal.