Képpé válni I., II.
A Magyar Fotótörténeti Társaság 2025-ös szakmai konferenciája
A Magyar Fotótörténeti Társaság (MAFOT) 2025-ös szakmai konferenciája, amelyet a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központtal együtt szerveztek meg, végül kétnapos tudományos tanácskozás keretében valósult meg, mégpedig az előadással jelentkezők nagy létszáma okán. A nyáron közzétett konferenciafelhívásra jelentős számban nyújtották be regisztrációjukat a hazai fotótörténészek és más aldiszciplínák kutatói. Az első „felvonásra” 2025. november 20-án, a másodikra pedig 2026. január 30-án került sor. A konferencia témája – nevezetes személyiségek, hírességek, „celebek” portréfotózása, fotói – széles teret adott a sokféle megközelítésnek és a különböző korszakoknak, a fotográfia kezdeteitől egészen napjainkig. Miként a szervezők fogalmaztak:
„a 19. század folyamán az egyszerűsödő sokszorosítási technikáknak köszönhetően a népszerűség kívánalmának egyre kevésbé lehetett csupán nagyszerű tettekkel eleget tenni, láthatónak kellett lenni. A fotográfia megjelenésével, majd a vizitkártyák robbanásszerű térhódításával az arc és a név közösségi térben való terjedésének, ismertté válásának, a »láthatósági tőke« (Natalie Heinrich) megteremtésének, megtartásának és gyarapításának lehetőségei és következményei is megváltoztak. A fényképek esélyt teremtettek az arc közvetlen tapasztalására a képzőművészet vagy az irodalom tolmácsolása nélkül.”
Képpé válni. A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ konferenciafelhívása. In: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ honlapja
Strelisky-fiók/Halmi Béla: Almásy László, 1925–26. Jelzet: Arckép 731. – Kézirattár. A kép forrása: Fotótér adatbázis
A Magyar Fotótörténeti Társaság eddig is legfőbb céljának tekintette, hogy a védendő kulturális javak sorában a fotográfiák számára is biztosítsa a történeti fontosságuknak megfelelő helyet. Ennek érdekében szorgalmazza a fotóműtárgyak és fotódokumentumok megbecsülését, védelmét, társadalomtörténeti kutatását és nyilvánosságra hozását. Kezdeményező szerepet vállal a hasonló célkitűzésű nemzetközi szervezetekkel, közgyűjteményi intézményekkel és szakmai projektekkel való együttműködésben. A Képpé válni című tudományos tanácskozás is ezt a célkitűzést volt hivatott képviselni.
A két nap előadói gárdája számos szempontból járta körül a fényképek elkészültének társadalmi, technikai és esztétikai körülményeit, felhasználási módjait, dokumentációs értékük valószerűségét, informatív és manipulatív hatásukat a korabeli, illetve a későbbi közönségre. Könyvtárunk kötelékéből hárman vettek részt a konferencián: Sebő Judit (Történeti Fénykép- és Interjútár) a novemberi, Papp Viktor (Történeti Fénykép- és Interjútár) és Dede Franciska (Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport) a januári napon.
Sebő Judit Képmások készleten. „Fontos emberek” arcképsorozatai című előadásában egy nemrégiben feldolgozott és a Fotótérben közzétett portrégalériából kiindulva a „testületi” képmássorozatok 1920-as évekbeli változatairól és ezzel összefüggésben a portréfényképezési piac akkori állapotáról beszélt, kihegyezve Halmi (Horovitz) Bélára, az említett sorozat ötletgazdájára és készítőjére, és párhuzamot vonva egy egyidejű, hasonló indíttatású sorozattal, Brunhuber Béla országgyűlési képviselőkről készült szériájával. Az nagyméretű, exkluzív kivitelű portrésorozatok ötlete egyértelműen az 1860-as években megszületett testületi albumokra vezethető vissza, de már modern, az 1920-as évek társadalmának és szorongatott gazdasági helyzetének megfelelően. A Strelisky-fiók Kecskeméti utcai műtermet vezető Halmi kitűzött célja az volt, hogy a korszak valamennyi, bizonyos kritériumok szerint fontos férfiúját megörökítse, mégpedig azért, hogy legyen róluk kép bármilyen esetre, elsősorban a sajtó számára. A sorozatot a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára részére, az igazgatóval, Lukinich Imrével egyeztetve készítette el, és ezek a portrék azóta is a Kézirattár egy elkülönített gyűjteményi egységét alkotják.
Thomas Edison ülő portréja. Jelzet: FTC 164 – Történeti Fénykép- és Interjútár. A kép forrása: Fotótér adatbázis
Papp Viktor Edison in Hungary. Thomas Alva Edison magyarországi látogatásának fényképei címmel tartotta meg előadását. 1911 őszén az amerikai állampolgárok által a korszak leghíresebb amerikaijának megválasztott Thomas Alva Edison európai körutazást tett. 1911. szeptember 11-én családja és az őt vendégül látó mérnök-vállalkozó Fodor István társaságában érkezett meg Budapestre. Az alig 18 órás tartózkodás alatt a korszak legismertebb magyar fotográfusa, Erdélyi Mór készített felvételeket Edisonról, kollégáiról, az őt fogadó fővárosi tömegről. A budapesti és pozsonyi látogatás után Fodor István megrendelésére készült el az a néhány példányban kiadott fényképalbum, amely a portréképeken és utcaképeken kívül reprezentatív szándékkal kínált betekintést a magyar főváros látnivalóiba, a szoborfelvételeken keresztül a magyar történelembe, valamint a városi lakosok foglalkozásaiba.
Az Edisonról készült portréképek külön érdeklődésre tarthatnak számot, hiszen a sajtóban megjelent, a fényképalbumokba beválogatott, illetve a különféle magán- és közgyűjteményekbe utólag bekerült fényképeket összevetve látható, hogy egy-egy pillanatról egyszerre több beállítás is közkézen forgott Edisonról a korszakban. Bizonyos csoportképeket szemlélve arra is felfigyelhetünk, hogy feltehetően maga Edison kérésének eleget téve a képeken utólagosan eszközöltek módosításokat Erdélyi Mór és kollégái, a képek egy része így egyfajta montázsolást követően, új tartalommal került csak a nyilvánosság elé akkor, amikor a korábbi beállítások már napvilágot láttak a napi sajtó hasábjain. Az előadás az Edison magyarországi látogatása alkalmával készült portréképeket helyezte kontextusba, a fényképalbumban közölt képeket ennek megfelelően a sajtóban és a közgyűjteményekben található további képekkel volt szükséges összevetni.
Podmaniczky Frigyes báró, a Szabadelvű Párt elnöke (Emmerling S. amatőr fényképe). In: Uj Idők, 11. évf. 35. sz. (1905. augusztus 27.), 209. – Törzsgyűjtemény
Dede Franciska Hírességek a kodak előtt. Amatőr fényképek az Uj Idők első két évtizedében című expozéjában a múlt századforduló és századelő népszerű képes hetilapja első húsz évének (1894–1914) amatőr fényképeit tekintette át. A gyorsan népszerűvé váló hetilap az első évfolyamától kezdve közölt amatőr felvételeket, és az évek során egyre több műkedvelő: komoly amatőr és „kodakoló” olvasó fotográfiáját adta közre, amelyek között szép számmal voltak ismert, neves kortársakról készült felvételek. A portrék, csoport- és eseményképek, pillanatképek uralkodókat és családtagjaikat, arisztokratákat, politikusokat, írókat, képző- és előadóművészeket ábrázolnak. E fotográfiáknál sokszor nem is annyira az arcmás volt fontos, hiszen az olvasók professzionális fényképészek műtermi felvételeiről már jól ismerhették a híres emberek vonásait, hanem az, hogy bepillanthattak a hírességek mindennapjaiba, közvetlen környezetébe. Az előadás néhány más korabeli lapból, így a Vasárnapi Ujságból, az Ország-Világból, a Magyar Salonból, A Hétből és a Magyar Lányokból vett példával kiegészítve számos fényképen keresztül adott áttekintést az amatőr képekről, kitérve a fényképezőgép előtt és mögött állókra éppúgy, mint kép és szöveg viszonyára.
A tudományos konferencia előadásai a következő linkeken nézhetők vissza: első nap, amelyben külön videókként tekinthetők meg az egyes előadások; második nap.
Papp Viktor előadása az 51. perctől, Dede Franciskáé 6:11:20-től kezdődik.
Sebő Judit, Papp Viktor
(Történeti Fénykép- és Interjútár)
Dede Franciska
(Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport)
