Búcsú: Egy vers „újraköltése” versben és prózában

2026. március 20. 06:00 - nemzetikonyvtar

A költészet világnapjára

Guillaume Apollinaire híres Búcsú című versét többen is lefordították. Bár ma már a költő erre a versre vonatkoztatott magánélete is eléggé ismert, az elhagyott szerelmesé, mégis a versforma hű visszaadása és az értelmezés minden esetben komoly gondot okozott.
A legelső és legismertebb Vas István fordítása:

„Letéptem ezt a hangaszálat
Már tudhatod az ősz halott
E földön többé sohse látlak
Ó idő szaga hangaszálak
És várlak téged tudhatod”

Guillaume Apollinaire: Búcsú. Ford.: Vas István. In: Uő: Hét tenger éneke, Budapest, Szépirodalmi, 1982 – Digitális Irodalmi Akadémia

erica_cinerea-bruy_re_cendree-20170719.jpgErica cinerea – hamvas hanga. A kép forrása: Wikimedia

A francia nyelvű verset eredetiben idézzük:

„J’ai cueilli ce brin de bruyère
L’automne est morte souviens-t’en
Nous ne nous verrons plus sur terre
Odeur du temps brin de bruyère
Et souviens-toi que je t’attends”

Guillaume Apollinaire: L’Adieu. In: Littératurefrançaise.net

A la bruyère, vagyis a ’hanga’ a francia nyelvben nőnemű. Talán ezért lesz a halott ősz is a költőnél a megszokott hímnem helyett nőnemű, „L’automne est morte” mint la femme morte – ha nem véletlen elírás – mert az ősz-halott (ősszel meghaló) a la bruyère szóra vonatkozik, tehát a ’hanga’ „hal meg” ősszel, s születik újjá jövőre, ezt várja, reméli – talán hiába – a költő. Így lehet ez valóban egy egyszerű természeti kép, az elmúlás és a megújulás jelképe, de a múló és visszavárt szerelemé, kedvesé is. (le brin hímnemű, szál, mint le brin d’herbe, fűszál.)

zsalya_ercsi.jpg

Zsálya – Ercsi

A zsálya, hasonlóan a levendulához, a magyar olvasó számára közismertebb, ismertebb illatú gyógynövény, mint a hangaszál, ezért fordításomban ezt választottam.

„Szedtem rólad – lila Zsálya
Egy kis Ágat – már halott –
Szemem többé nem találja
Illat-Ágad – lila Zsálya
Ahol szedtem – várlak ott!”

Guillaume Apollinaire Búcsú című verse nyomán

Az eredetihez hű, központozás nélküli változat több áthallásra is lehetőséget nyújt:

„Szedtem rólad lila zsálya
egy kis ágat már halott
szemem többé nem találja
illat-ágad lila zsálya
ahol szedtem várlak ott”

Guillaume Apollinaire Búcsú című verse nyomán

Eredetileg a második sor végén „ősz-halott” áll, de a rím és az egyértelműség kedvéért ezt elvetettük.
A „fordító” – e sorok írója – személyes véleménye, megérzése szerint az eredeti gondolat hasonló Shelley Óda a nyugati szélhez végkicsengéséhez, utolsó sorához:

Késhet a Tavasz, ha már itt a Tél?”

Percy Byshee Shelley: Óda a nyugati szélhez. Részlet. Ford.: Tóth Árpád. In: William Wordsworth, Samuel Taylor Coleridge, George Gordon Byron, Percy Bysshe Shelley, John Keats: Óda a nyugati szélhez. Antológia, Szentendre, Interpopulart Könyvkiadó (Populart füzetek 56.) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az elmúlás és megújulás, újjászületés gondolata Tóth Árpád Március című versében szintén, még erőteljesebben visszatér:

„Ó, élet, élet, élet, Március!

S konok trónusán reszket a Halál.”

Tóth Árpád Március. In: Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái, összegyűjtötte, sajtó alá rendezte: Kardos László, közreműködött: Kocztur Gizella, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó (Nagy klasszikusok sorozat), 1979 Magyar Elektronikus Könyvtár

Kis Domokos Dániel
(Színháztörténeti és Zeneműtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7719062942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása