Az Erdélyi Múzeum-Egyesület meghívására Hírességek környezete címmel tartott előadást a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport tudományos kutatója 2026. március 24-én Kolozsvárott. Expozéjában a múlt századfordulós illusztrált sajtóban megjelent enteriőrképekből válogatott, és egy több éves kutatás főbb szempontjait ismertette, főbb eredményeit foglalta össze.
Dede Franciska, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport tudományos kutatója Hírességek környezete címmel tartott előadást az Erdélyi Múzeum-Egyesület meghívására 2026. március 24-én Kolozsvárott. Fotó: Egyed Emese
A 19. században a közönség egyre jobban érdeklődött a híres kortársak magánélete és környezete iránt, amelyen keresztül megismerhetőnek vélték az illető(k) belső természetét. A technika fejlődésének köszönhetően már nemcsak műteremben készültek felvételek, hanem a fényképész belépett a hírességek otthonába is. Az illusztrált sajtó közvetítésével pedig egyre szélesebb közönséghez jutottak el a felvételek és a hozzájuk kapcsolódó szövegek. A fotográfus kameráján és a lapok cikkein keresztül az olvasók bepillanthattak a celebritások privát tereibe és magánéletébe is. A hírességek pedig érdekelték (és érdeklik) a közönséget: a születési elit tagjai éppúgy, mint a szellemi elit tagjai. Utóbbiak esetében a közvetlen környezetet az alkotás meghatározó terének tekintették. Ahogy Herczeg Ferenc lapja írta a Magyar írók otthonukban című sorozat megindításakor:
„Az Uj Idők mai számában megkezdjük a magyar írók otthonának képekben és írásban való sorozatos ismertetését. Azt hisszük, örömet szerzünk olvasóinknak, ha sikerült fényképek segítségével elvezetjük őket abba a környezetbe, ahol egyik-másik tollforgató kedvencük él és ír. Az író erősen kifejlett egyénisége tudatosan vagy ösztönszerűen érvényesülni szokott lakásának berendezésében és kedves bútorainak s tárgyainak csoportosításában is; a képek tehát, amelyeket olvasóinknak bemutatunk, már ez okból is igényt emelhetnek érdeklődésükre.”
-G.: Magyar írók otthonukban. Szikra. In: Uj Idők, 9. évf. 14. sz. (1903. március 29.), 315. – Törzsgyűjtemény
Az író híres emberré válásával az írói otthon – egyfajta gondolattársítással – a nagyközönség számára a(z élet)mű és ezáltal a szerző tükre lesz, és éppúgy hozzátartozik az írói önreprezentációhoz, mint a megjelenés, testtartás, gesztusok stb. S bár ebben a sorozatban a „tollforgató kedvencekről” volt szó, mindez éppúgy igaz a képzőművészek műtermére, a politikusok dolgozószobájára, az előadóművészek otthonára is. Sőt, az arisztokrácia fővárosi palotái és vidéki kastélyai is sokat elárul(hat)nak főrangú lakóikról.
Az előadás egyik diája
Az előadás a különböző terek, helyiségek, a különböző berendezési és dísztárgyak vizsgálata mellett kitért arra is, hogy a felvétel milyen távolságból, milyen beállításban készült. Foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mit tartott fontosnak megmutatni a fényképész, mit emelt ki a képhez tartozó szöveg szerzője és mit mutatott meg közvetlen környezetéből maga az arisztokrata, a politikus, a művész vagy író, és esett néhány szó arról is, hogy kik készítették a képeket és kik írták a szövegeket.
Az előadás után rövid beszélgetésre is sor került.
A kutatás eddigi eredményeit lásd:
- Dede Franciska: Magyar írók otthonukban. Az Uj Idők sorozata 1903–1913. In: Magyar Művészet 2023/6, 34– 45.
- Dede Franciska: „a szoba mindig igazat mond” Politikusok (dolgozó)szobái múlt századfordulós képes lapokban (megjelenés folyamatban)
Dede Franciska
(Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport)
