Tudományos munkatársunk, Vasné dr. Tóth Kornélia vetített képes előadásának szövege, mely 2026. május 19-én hangzott el könyvtárunkban a Válogatás Fery Antal fametszeteiből (szerk. Bánki Veronika, Szerencs, 2023) című kötet bemutatóján.
Vasné dr. Tóth Kornélia előadást tart a könyvbemutatón. Fotó: Vas Barnabás
Szeretettel köszöntök mindenkit ezen a különleges alkalmon. Én egy kis betekintést szeretnék adni Fery Antal (1908–1994) szerencsi grafikusművész nemzeti könyvtárbeli ex libriseibe. Először is engedjék meg, hogy röviden bemutatkozzam. Vasné dr. Tóth Kornélia tudományos kutató, művelődéstörténész, exlibrisológus vagyok. 2008 óta a nemzeti könyvtárba kerülve lett fő feladatom a több tízezres ex libris anyag könyvtárosi feldolgozása, emellett tudományos kutatóként sokat publikálok, előadásokat tartok a témában. 2009-től veszek részt a Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület (rövidített nevén KBK) munkájában, 2011-től vezetőségi tagként. A szervezet keretein belül sok kisgrafikai vonatkozású eseményt, találkozót rendezünk. A körben kaptam életem első ex libriseit Pesti László kertésztől. Pesti jó ismeretségben állt a KBK vezérkarába tartozó szerencsi Fery Antallal, a szakmájával összefüggésben többek között számos ex herbario (azaz növénygyűjteményéből) feliratú ex librist készíttetett vele, és például a Szerencsi Vármúzeumot is megörökíttette egy 1979-es grafikán.
Fery Antal fametszete (1979). A kép forrása: 1. Magyar Virtuális Exlibrismúzeum, Palásthy Lajos gyűjteménye
Mivel ezek a sokszorosított lapok akár 50-100 példányban is készülhetnek, a kertész több magánszemély, emellett intézmények, köztük az Országos Széchényi Könyvtár részére is juttatott az általa rendelt kisgrafikákból. Jó példa ez az ex librisek, a kisgrafikai nyomatok terjedésének módjára, mely így tölti be kultúraközvetítő szerepét.
Az ex librisek (eredetileg könyvjegyek) a 19–20. század fordulójától részben felszabadulva a könyvhöz kötöttségtől, önálló gyűjtés tárgyává váltak. E kisgrafikák a kollektív nemzeti emlékezet, a nemzeti identitás fontos részét képezik, hiszen mind motívumvilágukban, mind abban a tekintetben, hogy mely személyek számára készülnek, és kik alkotják őket – nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is nagy értéket képviselnek, a kulturális örökség hordozói. E műveket grafikai epigrammáknak is nevezik, mivel kis méretben, tömören fejezik ki a bennük rejlő üzeneteket. Erről tanúskodnak az enciklopédikus műveltségű Fery Antal – a következőkben bemutatandó – alkotásai is.
A művész már az 1930-as évek végétől készített ex libriseket, de e téren munkássága a 20. század második felében teljesedett ki. Magánszemélyek mellett számos intézménynek alkotott fametszetű ex librist, alkalmi grafikát. A híres magyar könyvtárak részére készült alkotásaiból mutat be válogatást egy album, melyben többek között megtalálható a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, emellett a Ráday Könyvtár és az ELTE Egyetemi Könyvtár ex librise. Ezeken épületábrázolás vagy a könyvtáralapító portréja szerepel.
Fery Antal fametszete (1986). Jelzet: Exl.E/234 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. A kép forrása: Könyvjegytár
A múzeumok számára alkotott ex librisekre példák a szerencsi Rákóczi-várban működő Zempléni Múzeum részére metszett könyvjegyek. Ezek egyikén a múzeum épülete látható Bocskai István portréjával, a másikon a vár közelében álló, 13. századi református templom, egy továbbin a Szerencs környékén található monoki Kossuth Emlékmúzeum épülete szerepel a névadó államférfi mellképével.
Az Országos Széchényi Könyvtár még a Magyar Nemzeti Múzeumban működött, amikor az 1960-as években több kisgrafikai kiállítást rendeztek, köztük 1965-ben került sor Fery Antal tárlatára. Ehhez katalógust is kiadtak, ennek címoldala látható alább.
Fery Antal ex librisei és alkalmi grafikái, 1965. június. Jelzet: Kny.C 56.695 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Hazánkban 1970-ben Budapesten zajlott a XIII. FISAE Nemzetközi Ex libris Kongresszus, ennek keretében az OSZK gyűjteményéből Régi magyar ex librisek 1521–1900 címmel rendeztek kiállítást, amihez katalógus is készült. A kiadványhoz Fery Antal kisgrafikai mellékletet alkotott, mely a nemzeti könyvtárat alapító Széchényi Ferenc egyik címeres könyvjegyét ábrázolja, ezt Fery ellátta az 1970-es kongresszusra utaló felirattal.
Fery Antal fametszete (1970). A Régi magyar ex librisek 1521–1900 című katalógus melléklete – Törzsgyűjtemény
A Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében nyíló tárlat régi magyar, főként heraldikus ex libriseket és super ex libriseket mutatott be, összesen 120 grafikát.
Fery a későbbiekben – a nemzeti könyvtár budai várba költözése alkalmából – a könyvtáralapító Széchényi Ferenc mellképét, mögötte az intézmény várbeli épületét örökítette meg egy alkalmi grafikán „A nemzeti könyvtár a Várban, 1985. április 4.” felirattal.
Fery Antal fametszete (1985, alkalmi grafika) – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Könyvtárunk néhány évvel ezelőtt, 2023-ban indította útjára digitális ex libris tartalomszolgáltató oldalát, a Könyvjegytárat, melyben napjainkra több mint 10 ezer ex libris – és könyvtárosi leírásuk – szerepel. Ezekből 566 kisgrafika Fery Antal munkája, de ez a szám a feldolgozás előrehaladásával folyamatosan bővülni fog. A honlap adatbázisában nemcsak nevek, címek, évszámok, jelzetek, hanem tárgyszavak, illetve témacsoportok szerint is lehet keresni. Fery alkotásai szinte minden témában megtalálhatók, ez is jelzi a grafikus sokrétű műveltségét.
Fery Antal alapító tagként fontos szerepet töltött be az 1959-ben életre hívott Kisgrafika Barátok Körében, melynek 1978-tól haláláig, 1994-ig elnöke volt. Országos és nemzetközi ismertségét mutatja, hogy magyar és külföldi megrendelők részére egyaránt készített ex libriseket. Ezt tanúsítja a nemzeti könyvtár blogján 2020 ősze óta havonta jelentkező, 100 részesre tervezett Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatom is, melyben bemutatom az ismertebb – már elhunyt – magyar könyvjegygyűjtőket. A nevükre készített ex librisek közt nagy arányban találhatók Fery Antal metszetei. E megrendelők az ország minden részéből – például Budapestről, Szerencsről, Szegedről, Szentesről, Debrecenből, Sárospatakról, Pécsről, Egerből – származnak, és mindenféle foglalkozásúak. Köztük említhetők Arady Kálmán, Kelemen Béla, Petrikovits László, Virágh Zoltán orvosok és Kertész Dénes állatorvos, valamint Lippóczy Norbert, Palásthy Lajos mérnökök. Kiemelkedően sok a jogász, például Galambos Ferenc, Illyés Sándor László, Katona Gábor, Krier Rudolf, Lippóczy Miklós, Mayer József, Réthy István, Semsey Andor, Soós Imre és Vida Klára. A pedagógusokat Boros Edit, Giday Kálmán, Gulyás Mihály, Határ Ilona és Szászné Gasztonyi Mária, a könyvtárosokat Ebergényi Tibor, Lenkey István, Szigetiné Magyar Mária és Szíj Rezső képviselik. Az egyéb szakmákból Király Zoltán író, költő, műfordító, Kovács József könyvkötő, nyomdász, Pesti László kertész és Szigeti István éremexportőr nevét emelem ki. Ők mindannyian készíttettek ex librist Fery Antallal. Az ex libris gyűjtők közt olyan neves személyt is bemutatok a sorozatban, mint a világhírű Béres Ferenc énekművész, akiről kevesen tudják, hogy számos nevére szóló ex librist rendelt Fery Antaltól és más grafikusoktól, például zeneszerzőkre, a vizsolyi biblia kiadásának 400. évfordulójára emlékezve.
Fery Antal fametszete (1990). Jelzet: Exl.B/819 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. A kép forrása: Könyvjegytár
A felsorolt megrendelők közül többen fontos szerepet töltöttek be a Kisgrafika Barátok Köre budapesti, illetve vidéki csoportjainak életében, irányításában.
Vasné dr. Tóth Kornélia
(Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)
