A Tokaj-Hegyalja Egyetem (továbbiakban THE) Kulturális Örökség Tudományok Tanszéke és a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum 2026. június 3. és 5. között pálos konferenciát rendezett, amelynek első napján Sárospatakon, második napján Sátoraljaújhelyen hangoztak el az előadások, a harmadik napon pedig buszos tanulmányúton vehettek részt az előadók, amelynek célja, Füzéren – a mártírthalált halt 17. századi pálos, Csepellényi György (1620-as évek–1674) egykori szolgálati helyén – a Szent István király római katolikus plébániatemplom, valamint két korábbi ásatási helyszín, Háromhuta (Óhuta) és Martonyi (Háromhegy), egykori pálos kolostorok romjai voltak.
Martonyi, azaz az egykori Háromhegy kolostora napjainkban. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
A régészeti hangsúlyos konferencia néhány irodalomtörténeti, valamint művelődés- és zenetörténeti vonatkozásra is kitekintett, amelynek részeként a második napon könyvtárunk két munkatársa, Sudár Annamária „… nagy műalkotása az Istennek” – Virág Benedek címmel, Sarbak Gábor pedig Az északkelet-magyarországi pálos kolostorok jelenléte a rendi irodalomban a kezdetektől a 16. századig címmel tartotta meg előadását.
A két napon összesen 19 előadás hangzott el, amelyből alább néhányat kiemelünk. A teljes lista a konferencia programfüzetében olvasható el, az előadásokból készült tanulmánykötet pedig várhatóan 2027-ben jelenik meg.
A konferencia programja. A kép forrása: Tokaj-Hegyalja Egyetem honlapja
A konferencia első, sárospataki napján az egykor Lechner Jenő által tervezett épület – a THE jelenlegi központi épülete – dísztermében Farkas Szabolcs polgármester üdvözölte a megjelenteket a város nevében, majd Nemesné Kis Tímea, a konferencia egyik szervezője köszöntötte a résztvevőket, s felhívta a figyelmet az általa vezetett Kulturális Örökség Tudományok Tanszék interdiszciplináris elköteleződésére, amely lehetővé tette, hogy a pálosok északkelet-magyarországi jelenlétével kapcsolatban több tudományterület képviselje magát a konferencián.
Kis Tímea, a konferencia egyik szervezője. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
Ezt követően a 2026 júniusával hat év szolgálati idő után épp leköszönő Puskás Antal volt tartományfőnök elmondta beszédében, hogy napjaink pálos szerzetesei számára is fontosak a különböző irányú tudományos kutatások, amelyek identitásuk elmélyítését is szolgálják, valamint alapot adnak arra is, hogy az eredmények alapján a nagyobb közönség is megismerhesse a magyar múlt pálos vonatkozásait, érdekességeit. A pálos rend az elmúlt években több vezető kulturális intézménnyel kötött együttműködési megállapodást, köztük az Országos Széchényi Könyvtárral, a Magyar Nemzeti Múzeummal és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. A rend szerteágazó kapcsolatrendszerét immár több mint harminc esztendeje kézben tartó dr. Szentirmay Tamás, a pálos rend hivatalvezetője szintén jelent volt a rendezvényen.
Puskás Antal OSPPE. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
A konferencia bevezető, átfogó előadását F. Romhányi Beatrix, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára tartotta A pálos rend a középkori Magyarországon címmel, amelyben kiemelte, hogy a kutatások szerint a 13. század második felében a Pilisben, a Mecsekben és Eger környékén (!) körülbelül egy időben szerveződhettek meg kolostorok a remeteközösségekből. A rend megerősödését mutatja, hogy az Árpád-kor végére már ott volt az ország elitje a rend körül, s hogy ez így volt a hivatalos pápai elismerés, 1308 után is, Anjou Nagy Lajos király korától kezdve pedig az uralkodói támogatás is töretlen volt a korszak végéig. F. Romhányi Beatrix kiemelte azt a tényt is, hogy a szerzetesrendek közül – az obszerváns ferencesek mellett – csak a pálosok kértek és kaptak adómentességet, mert ténylegesen részt vettek a török ellenes harcokban.
Romhányi Beatrix előadása. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
Az első nap többi előadásában az abaúji Hegyalján fekvő pálos romok kapcsán végzett feltárásokról beszéltek az előadók: a tisztabereki (később kishódosi), a bükkszentléleki, a göncruszkai, a gönci és az óhutai eredményekről is hallhattunk.
Pető Zsuzsa régész (Magyar Nemzeti Múzeum), aki egyik kurátora volt a 2022/2023-as Pálosok című kiállításnak is, előadásában a göncruszkai kolostor roncsolódásmentes vizsgálati módszerét is bemutatta, Pusztai Tamás régész (MNM Esztergomi Vármúzeuma) pedig a gönci pálos kolostor állagmegóvását megalapozó régészeti kutatásokról beszélt.
Régészeti eszmecsere a konferencia első napján, középen Pető Zsuzsa régész. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
Imponáló volt hallani az egyes előadók egymásra reflektáló gondolatait, felvetéseit, valamint betekinteni abba, hogy a korszerű technológia és a közösségi régészet hányféle módon segíti az kutatók munkáját.
Az előadások után a sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárát tekinthették meg az érdeklődők, majd hegyaljai borok dicsérete, a borvacsora zárta a napot.
Négynyelvű Biblia a Rákóczi család könyvtárából. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
A második napon Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium épületében, az egykori pálos kolostorban folytatódott a konferencia. Az előadókat Nyíri Péter alpolgármester, a Magyar Nyelv Múzeuma (Széphalom) igazgatója köszöntötte.
Az első előadó Sarbak Gábor, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársa volt, aki Az északkelet-magyarországi pálos kolostorok jelenléte a rendi irodalomban a kezdetektől a 16. századdal bezárólag címmel tartotta meg előadását, amelynek középpontjában a 16. századi pálos generális perjel, Gyöngyösi Gergely nevéhez fűződő Vitae frartum heremitarum ordinis Sancti Pauli Primi heremitae [A Remete Szent Pálról nevezett remete testvérek élete] című munka és a szintén Gyöngyösihez fűződő Inventarium omnium privilegiorum címen emlegetett jegyzék állt. Az elemzés tárgya az egyes helyszínek (pálos kolostorok) említésének gyakorisága és az esetleges átfedések vizsgálata volt.
Sarbak Gábor előadása. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella (ELTE HTK Zenetudományi Intézet) közös előadásában (Középkori pálos kottás kódextöredékek Északkelet-Magyarországról) Czagány Zsuzsa elmondta, hogy kutatócsoportjuk a kottás kódextöredékeket (fragmentumokat) vizsgálja, s a számbavétel mellett fontos cél az egykori ún. anyakódex meghatározása. Jelenleg harmincnál is több pálos eredetű töredéket vettek számba már. A vizsgálat kapcsán fontos szempont, hogy a pálos rend az ún. esztergomi notációt használta és alakította, s ez a jellegzetes kottaírás segíti ma a töredékek azonosítását. Gilányi Gabriella kiemelte, hogy a pálosok „hűségesebbek” maradtak az esztergomi liturgiához, mint Esztergom, majd az egykori újhelyi kolostor kapcsán elmondta, hogy az a legkorábbi alapítások (13. század második fele) egyike, s hogy újhelyi eredetű a 2023-ban előkerült töredék is, amely egyben jelenleg a legkorábbi pálos kottaírásemlék. Előadásában elmondta azt is, hogy a jelenleg Częstochowában, a pálos rend központjában őrzött ún. częstochowai kódex kottaírása is azt mutatja, hogy az Magyarországról került Lengyelföldre, s feltehető az is, hogy a kódex maga újhelyi eredetű, vagy legalábbis megfordult az újhelyi kolostorban. Összegzésképpen elhangzott, hogy a pálosok a rend feloszlatásáig (1786) megőrizték a kottaírás középkori hagyományait.
Czagány Zsuzsa előadása. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
Orbán Áron (THE) az ún. Casanatense-corvina, azaz a Tractatus de herbis című művet tartalmazó kódex ún. pálos vonatkozású bejegyzéseiről beszélt. A kódexet Schönherr Gyula 1904-ben megjelent tanulmányában azonosította corvinaként a címoldalon látható Hunyadi Mátyás-címer alapján. Az egyik latin nyelvű glossza (a második recept) leírásában azt olvashatjuk, hogy azt a pálos remeték kipróbálták. Ez képezi az alapját annak az elméletnek, amely szerint a kéziratot már Mátyás életében vagy a halála után hosszabb ideig a budaszentlőrinci pálos kolostorban használták volna. Azonban ezt az elképzelést a bejegyzés önmagában nem bizonyítja, így ezt az elméletet a jelenleg rendelkezésünkre álló források alapján sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet.
Orbán Áron előadása. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
A délutáni szekcióban került sor Sudár Annamária előadására „…nagy műalkotása az Istennek”– Virág Benedek címmel, amely a kortársak és az utódok szeretete és tisztelete ellenére szinte teljesen feledésbe merült szerzőről, a nagy előkészítőről, az egykori pálos szerzetesről szólt, kiemelve, hogy ő volt az, akit Horatius-fordításai miatt elsőként neveztek magyar Horácként, s a kis tabáni házat, ahol hosszan élt, a kortársak mindegyike meglátogatta Csokonaitól kezdve az ifjú Vörösmartyig. Virág volt az első magyar költő, aki emlékművet kapott, amelyet Ferenczy István, a magyar nemzeti szobrászművészet megteremtője készített nem sokkal a költőszerzetes 1830-ban bekövetkezett halála után. (Az emlékmű ma Szegeden, a Dóm tér keleti oldalán található a Nemzeti Emlékcsarnokban.) Az előadás kitért a „szent öreg”, a „tabáni remete” 1786-ig, a rend feloszlatásáig tartó pálos szerzetesi, tanári évtizedeire is.
Sudár Annamária előadása. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
A második nap zárásaként a konferenciával azonos című mini kiállítást nyitottak meg az előadók részvételével a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban, amelynek témája a környék pálos vonatkozású ásatásainak néhány tárgyi emléke. Ezt követően az egykor önálló falu, az 1981 óta közigazgatásilag Sátoraljaújhelyhez tartozó Rudabányácska tóparti vendéglőjében zárták a napot a résztvevők.
A konferencia harmadik napján buszos tanulmányúton vehettek részt az érdeklődők. Tóth Gábor füzéri plébános – Csepellényi György pálos vértanú boldoggá avatásának egyik elkötelezett híve, aki a konferencia második napján előadást is tartott a témában – fogadta a vendégeket a Füzér vára alatt lévő Szent István király római katolikus templomban. Ezt követően az óhutai kolostor (Háromhuta település) romjaihoz látogatott a konferencia résztvevőinek egy kisebb csoportja, ahol Szörényi Gábor András régész (Herman Ottó Múzeum) mutatta be a helyszínen az általa vezetett régészeti ásatások eredményeit, illetve az elképzeléseket, amelyek a romok egy részének revitalizációját tűzték ki célul.
Szörényi Gábor András régész az óhutai kolostor egy lehetséges turisztikai célú hasznosításáról beszél. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
A kirándulás utolsó állomása Martonyi volt. Az egyik legimponálóbb méretű középkori pálos rom megmentésének történetét Rózsa Sándor, az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálat vezetője beszélte el, akinek kivételes szerepe volt a kolostor romjának megmentésében és aki több mint két évtizede a pálos renddel is folyamatosan tartja a kapcsolatot.
Juan Cabello régész helyszíni bemutatója és Rózsa Sándor, a martonyi rom „őre”. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
Juan Cabello, az évtizedek óta Magyarországon élő spanyol-olasz származású régész – aki a konferencia második napján előadást is tartott (A martonyi háromhegyi pálos kolostor régészeti kutatása és helyreállítása) – pedig az ásatás történetét a helyszínen is felelevenítette.
A nap végén Miskolc-Tiszai pályaudvarra érkeztek vissza a résztvevők.
A konferencia résztvevői a Lechner Jenő tervezte épület, a THE központja előtt. Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem
Sudár Annamária
(Főigazgatói Kabinet)
