Reisinger Jenő, a debreceni műgyűjtő szociográfus – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 73. rész

2026. július 07. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 139. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat százharminckilencedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Reisinger Jenőt és gyűjteményét mutatja be.

Szoboszlai Mata János grafikája. Jelzet: Exl.R/194 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Reisinger Jenő (1908–1971) neves ex libris gyűjtő Debrecenben született, az ottani polgári fiúiskolába járt. Ifjúkorában aktív cserkész volt (távírászként működött), részt vett számos megmozdulásban, például a cserkészek részére szervezett 1926-os Nemzeti Nagytáborban.

Haranghy Jenő grafikája (1937). Jelzet: Exl.R/169 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

1933-ban kötött házasságot Gulyás Etelkával, kilenc gyerekük született. 1944-ig éltek Debrecenben, majd évekig Diósgyőrben (ma Miskolc városrésze) laktak. Reisinger a Diósgyőri Vas- és Acélgyárban vasgyári munkásként, villanyszerelőként dolgozott. Később, az 1950-es évek elején Budapestre költözött a családjával, a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál lett anyagbeszerző. Jogi képesítést is szerzett.
Könyv- és grafikagyűjtőként már az 1930-as évektől aktívan részt vállalt a Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete (MEGE) és a debreceni Ajtósi Dürer Céh tevékenységében. Gyűjteménye darabjaival, debreceni könyvtulajdonosok ex libriseivel és modern rajzolatú klisékkel szerepelt a céh grafikai kiállításán 1935 decemberében a Déri Múzeumban.
Műgyűjtőként a téma szakirodalma is érdekelte, több kiadványt maga is megjelentetett, például a Falusiak. Nagy István metszetei Kodolányi János előszavával (1936) című albumot. Ebben műgyűjtő szociográfusként aposztrofálta magát.

Falusiak. Nagy István metszetei Kodolányi János előszavával, Debrecen, 1936 (Címlap, mellette a mű kiadási adatai Reisinger nevével). Jelzet: Alb. C 11 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A cserkészmozgalomban való aktív részvételéről számos ex librise tanúskodik, ilyen témájú könyvet is megjelentetett. Ide tartozik a Tíz törvény Menyhárt József fametszeteiben (1936) című kiadvány, mely már a címében is a cserkésztörvényekre utal. Néhány évig a keresztény értelmiség, a Prohászka-munkaközösség egyik orgánumának, az Így Látjuk (1937–1938) című folyóiratnak felelős szerkesztője és kiadója volt.
Budapestre költözve az 1959-ben megalakuló Kisgrafika Barátok Köre (KBK) egyik alapító és vezetőségi tagja lett. Nagyon aktívan bekapcsolódott a kör munkájába, számos rendezvény szervezése, kiállítások megnyitása fűződik a nevéhez. Külföldön is részt vett nemzetközi ex libris kongresszusokon, 1964-ben Krakkóban fiával, ifj. Reisinger Jenővel. 1970-ben jelen volt a budapesti XIII. FISAE Nemzetközi Ex libris Kongresszuson.
Kiterjedt gyűjtőtevékenységet folytatott, már az 1930-as évektől kiemelkedően sok, 70 körüli lappal szerepelt a MEGE és az Ajtósi Dürer Céh cserelistáin. A gyűjtő szorgalmával járt Debrecenből Pannonhalmára éppúgy, mint Budapestre, Békéscsabára, Szentesre, sőt külföldre is – felülemelkedve a szűkös anyagiak által emelt korlátokon.

Márton Lajos grafikája. Jelzet: Exl.R/171 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Ex libriseiből egy 1000 darabból álló egységet ajánlott fel megvételre Soó Rezső számára, ezzel megalapozva a neves professzor későbbi óriási grafikai gyűjteményét. Negyven éven át aktív cserekapcsolatban és közeli barátságban állt Nagy Dezső debreceni lelkész-könyvtáros gyűjtővel és Réthy István ügyvéddel, a KBK egykori titkárával. A kör későbbi ügyvezetőjével, Palásthy Lajos budapesti gyűjtővel is sok lapot cserélt. Emellett számos művésszel és gyűjtővel volt személyes kapcsolata, a látogatásokról útinaplót, emlékkönyvet vezetett, mely kb. 20 kötetet tesz ki. Ebben az aktuális bejegyzések mellett egy-egy emlékbe adott grafika is található.
Reisinger fő gyűjtési területe a magyar grafika volt, ezt bizonyítja a Kisgrafika Barátok Köre 1961. évi cserelistája is, mely 500 cserére szánt lapját sorolja fel. Az ex librisek mellett szabad grafikákat, képeslapokat is beszerzett. A kor szinte minden nevesebb magyar kisgrafikusával készíttetett nevére szólóan ex librist, köztük Andruskó Károly, Gáborjáni Szabó Kálmán, Bánszki Tamás, Haranghy Jenő, Fery Antal, Márton Lajos, Menyhárt József, Nagy Árpád, Nagy Sándor János, Radványi-Román Károly, Selmeczi Skonda Károly, Sterbenz Károly, Stettner Béla, Szűcs Pál, Vadász Endre, Várkonyi Károly, Bordás Ferenc, Diskay Lenke, Nagy László Lázár, Tempinszky István és Élesdy István művészekkel. A külföldiek közül Małgorzata Korolko neve említhető.
Kiemelkedő a debreceni vonatkozású gyűjteményegysége (a debreceni református nagytemplommal, a csonkatemplommal, utcarészlettel stb.), melynek bemutatásáért az Ajtósi Dürer Céh 1935. decemberi kiállításán jutalmat is kapott. E lapok grafikusai közt mások mellett Sz. Rácz István, Selmeczi Skonda Károly és Menyhárt József szerepel. Utóbbi metszetén debreceni utcarészlet látható, a háttérben a református nagytemplommal.

Menyhárt József fametszete. Jelzet: Exl.R/174 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A református kistemplomot (csonkatemplomot) örökíti meg Gáborjáni Szabó Kálmán következő grafikája.

Gáborjáni Szabó Kálmán fametszete. Jelzet: Exl.R/190 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az életképeket bemutató ex librisek helyszínei változatosak, láthatunk gyárban beszélgető munkásokat, műbarátot szoborral, háza erkélyén olvasó vagy éppen íróasztalánál gyűjteményét nézegető férfit. Humoros ábrázolás a sátra előtt ülő, grafikákat horgászó ember. Sterbenz Károly alábbi fametszetén lombkoronát formázó grafikák árnyékában, paragrafusjel alakú fatörzs tövében ülő, könyvre támaszkodó férfi látható, kezében egy képpel.

Sterbenz Károly fametszete (1966). Jelzet: Exl.R/193 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Nagy Sándor János egy alkotása bográcsnál főző, Bánszki Tamás következő rézkarca tábortűz körül összegyűlt cserkészeket jelenít meg.

Bánszki Tamás rézkarca. Jelzet: Exl.R/158 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A cserkészmotívumok szinte mindegyike fellelhető a Reisinger nevére szóló ex libriseken, köztük cserkészliliom és -kalap, cserkészegyenruha, táborozó cserkészek stb. Az ilyen típusú ábrázolások legavatottabb készítője Márton Lajos grafikus volt, aki már középiskolás korától cserkészújságokat illusztrált.

Márton Lajos grafikája. Jelzet: Exl.R/167 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az alkalmi grafikákon gyakran a család kap fő szerepet, a népes Reisinger család részére az ex librisek mellett számos születési értesítő és közös újévi lap készült.

Várkonyi Károly fametszete (1940). Forrás: magángyűjtemény

Reisinger Jenő tervbe vette, hogy ex libris kollekcióját a debreceni Déri Múzeumnak ajándékozza, de hirtelen halála ebben megakadályozta. Gyűjteménye jelenleg gyermekei birtokában van Budapesten. Reisinger Jenőre emlékezve Stettner Béla készített in memoriam lapot babérkoszorúval, lánggal és a KBK vezetőségének szignóival. Napjainkban is a kisgrafikagyűjtők egyik legtiszteletreméltóbb tagjaként gondolunk rá.

Stettner Béla linómetszete (1972). A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

Irodalom:

1937. évi cserejegyzék. In: MEGE Kisgrafika, 1937/1. sz., 4.
1939. évi cserejegyzék. In: MEGE Kisgrafika, 1939/2. sz., 18.
1961. évi cserejegyzék, Kisgrafika Barátok Köre, Budapest, 1961. (különlenyomat), 5.
Exlibrist gyűjtenek és cserélnek. In: Magyar Exlibris, 1935/1. sz., 16., 1935/2. sz., 32.
Falusiak. Nagy István metszetei Kodolányi János előszavával, Debrecen, 1936.
Így látjuk, Debrecen, 1937. október 15. – 1938. május, a Prohászka-munkaközösség lapja. Megjelent 10x évente. Főszerk.: Baukovác Ferenc, fel. szerk. és kiadó: Reisinger Jenő
Nagy Dezső: In memoriam Reisinger Jenő. In: Kisgrafika, 1979/1–2. sz., 35.
Pótlás a cserejegyzékhez, Új tagok. In: MEGE Kisgrafika, 1938/1. sz., 12.
Reisinger Jenő. In: Kisgrafika, 1972/1. sz., 25. (nekrológ)
Réthy István: Tíz éves a Kisgrafika Barátok Köre, 1959–1969. In: Kisgrafika Értesítő, 1969. április, 538–540.
Soó Rezső, Berei: Az Ajtósi Dürer Céh grafikai kiállításai. In: Magyar Exlibris, 1936/1. sz., 1–7. (Hozzáfűzve a kiállítási katalógus is, 1–8.)
Vasné dr. Tóth Kornélia: Reisinger Jenő (1908–1971). In: Uő.: Múltunk neves ex libris gyűjtői, lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019, 153–154.