Id. Reuter Camillo, a művészlelkű orvos – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 75. rész

2026. szeptember 08. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 141. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat száznegyvenegyedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal id. Reuter Camillót és gyűjteményét mutatja be.

A gyermekkorában botanikusnak készülő id. Reuter Camillo (1874–1954) pécsi orvos, egyetemi tanár fontos szerepet töltött be a város első világháború utáni szellemi és tudományos életében, értékes közéleti tevékenységet folytatott.

Ifj. Richter Aladár grafikája. Jelzet: ELT 128.122. A kép forrása: Iparművészeti Múzeum

Resicabányán született. Elemi iskoláit e településen és Aninán, a gimnáziumot Temesvárott, majd Budapesten végezte. Orvosi diplomát a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett 1901-ben. 1901–1914 között a Moravcsik Ernő vezette Ideg- és Elmekórtani Klinikán tevékenykedett. Az első világháború alatt Zágrábban praktizált főorvosként. A háború után egyetemi tanárként dolgozott Pozsonyban az Erzsébet Tudományegyetemen (ETE), majd néhány évig Budapesten helyezkedett el. Az egyetem Pécsre költözésével az ETE Ideg- és Elmeklinika alapító igazgatója (1924–1946), több éven át orvoskari dékánja volt (1925–26, 1943–44). A pszichopatológia és klinikai pszichiátria neves művelőjeként rendszeresen publikált a témában, például az Orvosi Hetilapban. 1945-ben vonult nyugdíjba.

Ifj. Richter Aladár grafikája. Jelzet: Exl.P/550 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az orvosi pálya mellett jelentős helytörténeti, turisztikai munkásságot tudhatott magáénak. Természetszeretetét bányamérnök apjától örökölte. A Mecsek Egyesület választmányi tagja (1927–1930), 1935 és 1948 között az egyesület alelnöke volt, ő vezette a természetvédelmi szakosztályt. Túrákat szervezett, előadásokat tartott, célul tűzte ki, hogy minél több emberrel megismertesse a Mecsek természeti és helytörténeti értékeit. Számos írása, tanulmánya jelent meg e tárgykörben. Érdekelték a régió különleges növényei, otthonában többet termesztett is ezek közül. Beszerezte a Pécsre és Baranyára vonatkozó könyveket, nyomtatványokat, összeállította a térség bibliográfiáját, gyűjtötte helyneveit. Ezt a munkát a későbbiekben fia, ifj. Reuter Camillo (1920–1987) erdőmérnök, helynévkutató folytatta.

Kertes-Kollmann Jenő grafikája. Jelzet: Exl.R/298 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Id. Reuter Camillo széles körű gyűjtőtevékenysége a növények, könyvek mellett kiterjedt a térképekre, bélyegekre és képeslapokra egyaránt. A több mint 3000 darabból álló képeslapgyűjteményéről készült online adatbázis napjainkban elérhető a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjteményének részeként. A lapok Európa számos országának híres üdülőhelyeit, természeti szépségeit és nevezetes tájait mutatják be.
A Magyar Bibliophil Társaság, a századelőn a berlini Exlibris Verein és a budapesti székhelyű Szent-György-Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete tagjaként sokat tett a könyvszeretet, műkedvelés, műpártolás hazai előmozdításáért.

Gábor Jenő grafikája. In: Farkas Judit Antónia: „Pécs legszebb magánkönyvtára Reuter Camillo orvosprofesszoré”. Egy elfeledett XX. századi bibliofil és műpártoló portréjához. In: Dr. Reuter Camillo, egy XX. századi pécsi polgár és elmegyógyász munkássága, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK), 2021, 253. – Törzsgyűjtemény

Fitz József a pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatójaként került közeli barátságba Reuterrel. Kapcsolatuk akkor sem szakadt meg, miután Fitz Budapestre költözött és átvette az Országos Széchényi Könyvtár vezetését. Kettejük levelezése tanúsítja, hogy Reuter többször kért szakmai segítséget Fitztől egy-egy könyvvel kapcsolatban, Fitz pedig kiadványokat küldött neki. Reuter sokrétű gyűjtőtevékenysége és mára szétszóródott értékes könyvgyűjteménye rekonstruálásában a Fitzcel folytatott levelezés és Fitz 1934-es Könyvtári Szemle-beli cikke nyújt támpontokat.

„Ma Pécs legszebb magánkönyvtára Reuter Camillo orvosprofesszoré. Kertektől körülvett klinikáján lakik, s itt van tágas, csöndes könyvtárszobája is, falai mentén köröskörül magas könyvállványokkal, melyeken legalább öt-hatezer kötet sorakozik. A szoba egyúttal dolgozószobája is. Az egyik sarokban, a dohányzó asztalka körül, olvasásra hívogató karosszékek állnak, az íróasztal előtt kerevet, egy ablakmélyedéses külön fülkében orvosi szakkönyvtárát állította fel. Az ablakok előtt aquáriumok, furcsa növények, a fülkében kanári madár.
Könyvtára specialitásai? Egész sereg specialitása van. Mindenek előtt itt van a Baranyiensia-gyüjtemény. Tudni kell, hogy Reuter mint lelkes turista kitűnően ismeri a baranyai tájat, s számos cikket írt baranyai várromokról s egyéb emlékezetes helyekről, megírta Baranya és Pécs bibliográfiáját, minden érdekli, amit itt a természet és az ember alkot, gyűjti is tehát azt, ami erről a kedves témájáról szól. De nemcsak a Pécsre és Baranyára vonatkozó irodalmat gyűjti. Lakásának folyosója tele van a régi Pécset ábrázoló metszetekkel; a szobák falát Pécsre és Baranyára vonatkozó festmények, vagy idevaló művészek alkotásai díszítik. Kertje egyik részében »kis Mecsek«-et rendezett be, melyben a Mecsek különleges növényeit termeszti. […] Amint a »kis Mecsek«-en túl parkja tele van botanikai ritkaságokkal, vagy legalább is a növények legszebb és szeretetteljesen ápolt példányaival, úgy gyarapszik könyvtára a magyarországi és azon túli növényekre vonatkozó botanikai művekkel, s széttágulnak a turisztika keretei is, mappák, földrajzi szakkönyvek és útleírások elviszik a világ legrejtettebb zúgáig. […] Amint tekintetünk egyéb könyvei során s egyéb tekintélyes lexikongyüjteményén végigsíklik, tudatunkba jut, hogy e könyvtár tulajdonosának érdeklődése nem ismer határt.”

Fitz József: Dr. Reuter Camillo könyvtára. In: Könyvtári Szemle, 1934/7. sz., 53–54. – Elektronikus Periodika Archívum

Reuter gazdag, sokoldalú grafikai gyűjteményre is szert tett. Műgyűjtőként egyedi grafikák, ex librisek és grafikai mappák egyaránt érdekelték. Ezek közül kiemelkedő Sassy Attila a századforduló korszellemét, életérzését és művészi stílustörekvéseit magába sűrítő Ópium-álmok (1909) című szecessziós mappája. Reuter levelezéséből kiderül, hogy Conrad Gyulától (1877–1959) és a szolnoki művésztelepen alkotó Patay Mihálytól (1910–1956) is vásárolt művészi sokszorosított grafikákat; utóbbi alkotó átmeneti jelleggel, rövid ideig tartózkodott Pécsett a harmincas évek végén, aztán Szolnokon telepedett le. A pécsi grafikusok közül Gebauer Ernőtől (1882–1962), Martyn Ferenctől (1899–1986), Havas Lászlótól (1895–?) és Gábor Jenőtől (1893–1968) szerepeltek művek Reuter gyűjteményében. Az alkotások sok esetben Pécshez kötődtek.
A kisgrafika, ex libris iránti elkötelezettségét mutatja, hogy Reuter több magyar és külföldi képzőművésszel saját nevére szóló könyvjegyet is készíttetett, és ezeket – igazi könyvbarátként – sokszor be is ragasztotta könyveibe. Ex libriseinek alkotói közt említhető Sassy Attila, Menyhárt József, Kertes-Kollmann Jenő, Markó Lajos, Patay Mihály, Gábor Jenő és ifj. Richter Aladár. Az ex libriseken gyakori motívum a könyv- és a természetábrázolás, az emberalakok.
Reuter pártoló és választmányi tagja volt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának (PKMT), mely 1926-ban alakult. A társaság több látványos kiállítást szervezett működése során, melyeken a tagtársak értékes, ritka, országos és nemzetközi szinten is híres gyűjteményeit mutatták be. Az ünnepi könyvhét pécsi programjai között 1929 májusában Reuter A szép könyvről címmel adott elő, az esemény keretében rendezett könyvkiállításon az egyetemi könyvtár legértékesebb darabjait állították ki, a tárlat záró anyagát Reuter ex libris gyűjteménye adta.
Reuter egyik alapítója lett a két világháború között Pécsett 1938-ban megalakuló Ex libris Gyűjtők és Grafikabarátok Körének, rendszeresen részt vett havi összejöveteleiken a Virágcsokor vendéglőben. Egy év múlva az asztaltársaság beolvadt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága Grafikai Osztályába, amely az orvosprofesszor kezdeményezésére jött létre 1939. június 5-én. A szakosztály elnökeként sokat tett a pécsi ex libris művészet népszerűsítéséért, elismertetéséért, grafikai gyűjteményét többször is bemutatta a nyilvánosság előtt.

Gebauer Ernő grafikája. In: Romváry Ferenc: Az ex libris története Pécsett, Pécs, 1966. (Különlenyomat a Janus Pannonius Múzeum 1965. évi évkönyvéből), 309. – Törzsgyűjtemény

Reuter közvetlen kapcsolatban állt Sassy Attilával, Csáth Géza és több klinikai orvos társaságában néhányszor megfordulhatott Sassy műtermében is. A művész 1911-ben két ex librist készített a számára. Az alábbi az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében is fellelhető.

Sassy Attila grafikája. Jelzet: Exl.R/293 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Fennmaradt az orvosprofesszortól egy levél, amelyben Réthy István ex libris gyűjtőn – az 1930-as években a debreceni Ajtósi Dürer Céh tagján, később titkárán – keresztül megbízást adott Menyhárt Józsefnek, hogy készítsen a számára egy fametszetű és egy rézkarctechnikával készült könyvjegyet. Reuter szabad kezet adott a képzőművésznek, csak annyit kért tőle, hogy a rajzból derüljön ki orvosi foglalkozása, és a feliraton „Ex libris Reuter Camillo Dr.” szerepeljen. Az alábbi ex libris – amelynek ábráján a halálra utalóan virágos kalapot viselő koponya látható könyvvel – e rendelésre készülhetett 1937-ben.

Menyhárt József fametszete (1937). A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

Ugyancsak ebben az évben keletkezett egy másik fametszetű Menyhárt-grafika, melyen akt szerepel könyvekkel. Az ilyen típusú erotikus ex librisek külön csoportot alkottak Reuter gyűjteményében.
Reuter Camillo nyugdíjas korában érmekkel is foglalkozott, 1948-tól belépett a Magyar Numizmatikai Társulatba. Munkájához kapcsolódóan gyűjtötte pszichiátriai ápoltak művészeti alkotásait is. Gyűjtőszenvedélye, szerteágazó érdeklődési köre továbbörökítődött a családban. Fia, ifj. Reuter Camillo erdőmérnök, helynévkutató, földrajzinév-gyűjtő édesapja könyv-, könyvjegy- és térképgyűjteményét gyarapította tovább. Lánya, Reuter Carmen pedig az ideg- és elmegyógyászatot választotta hivatásául.

Irodalom: