2026. szeptember 10-én a szegedi Somogyi-könyvtárban „Egyének és intézmények ex librisei. Válogatás Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész könyvjegygyűjteményéből” címmel nyílt kiállítás, melyre szép számú érdeklődő közönség érkezett. A könyvtár igazgatónője, Sikaláné Sánta Ildikó köszöntője után a Kisgrafika Barátok Köre szegedi csoportjának vezetője, Rácz Mária mondta el bevezető gondolatait, majd könyvtárunk munkatársa, Vasné dr. Tóth Kornélia mutatta be a tárlatot. A következőkben az ő előadásának szövegét idézzük.
Kedves Grafikabarátok!
Szeretettel köszöntök minden kedves jelenlévőt ezen a kisgrafikai tárlaton, melynek címe: Egyének és intézmények ex librisei. Válogatás Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész könyvjegygyűjteményéből. Hadd fejezzem ki köszönetemet a Somogyi-könyvtárnak, valamint a Kisgrafika Barátok Köre szegedi csoportjának, hogy segítséget nyújtottak a rendezvény megszervezésében.
Sikaláné Sánta Ildikó és Rácz Mária bevezető gondolatokat mond a tárlatmegnyitón. Fotó: Somogyi-könyvtár, Szeged
A gyűjtés nem öncélú tevékenység, hanem felelősségteljes kultúrmunka, művelődéstörténészként ezért határoztam el, hogy ex libris gyűjteményemet kiállításokon is szerepeltetem. Örömömre szolgál, hogy Ajka, Budapest és Törökbálint után ezúttal Szegeden is lehetőségem nyílik erre, értő és érdeklődő közönség előtt. A Somogyi-könyvtárban több grafikai tárlat látogatója voltam már, emellett 2019-ben itt mutattam be a Múltunk neves ex libris gyűjtői című kötetemet, az ebben szereplő több száz könyvjegygyűjtő közül kiemelve a szegedi kötődésű személyek ex libris irányú tevékenységét. A jelen kiállítás keretében többezres könyvjegygyűjteményemből válogatást nyújtva szintén törekszem felhívni a figyelmet jó néhány helyi vonatkozásra, és a tárlat ezen túlmenően is számos érdekességet hordoz.
Vasné dr. Tóth Kornélia bemutatja a tárlatot. Fotó: Somogyi-könyvtár, Szeged
Az ex libris (könyvjegy) sokszorosító grafikai eljárással készített képi dokumentum, kis méretű grafika, mely eredeti funkciójában a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztva jelölte annak tulajdonosát. Kezdetben szoros volt a kapcsolódása a könyvvel, a könyvgyűjtő, bibliofil emberrel, majd a 19–20. század fordulójától fokozatosan önálló gyűjtés tárgyává vált. A műfaj népszerűsítésére gyűjtőszervezetek alakultak. Hazánkban az 1909-ben létrejött Szent György Céh grafikai szakosztálya vállalta magára az első ex libris egyesület funkcióját. A későbbiekben 1932-ben alakult meg a Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete (MEGE), majd ennek megszűnése után 1959-ben a Kisgrafika Barátok Köre (KBK), mely a mai napig fennáll. 2009-től én is e kör tagjaként, 2011-től már mint vezetőségi tag köteleztem el magam az ex libris gyűjtés és az ezzel járó készíttetés irányába. Erre ösztönzött munkahelyem, az Országos Széchényi Könyvtár ez irányú gyűjteményének megismerése, feldolgozása is. E kisgrafikai műfaj, túlmutatva önmagán, a nemzeti és egyetemes kultúra releváns része, az emlékezet helye és eszköze, mely a grafikusok és a műgyűjtők mellett a laikus érdeklődők számára is fontos kultúrtörténeti adatokat rejt, esztétikai élményt nyújt. Ezért is kezdtem gyűjteni, és lett célom a kisgrafikák kiállításokon való bemutatása.
Több mint másfél évtizedes ex libris gyűjtői tevékenységem révén jelentős kollekciót hívtam életre, melynek gyarapításához nagyban hozzájárultak a nevemre készíttetett könyvjegyek. Eddig mintegy 150 különféle ex librist rendeltem grafikusoktól, ezek duplumpéldányai megkönnyítették a cserét más gyűjtőkkel. Ily módon saját kisgrafikai anyagom napjainkra meghaladja a 9000 darabot.
Réti András linómetszete (2020). A kép forrása: magángyűjtemény
Gyűjteményemből vándorkiállítás-szerűen több száz grafikát állítottam ki 2024-ben a Városi Múzeum és Fotógalériában Ajkán, 2025-ben Budapesten a H13 Kultpontban, majd a Törökbálinti Falumúzeumban. A Somogyi-könyvtár jelen ex libris tárlatán tizenhat tablón és négy asztali tárlóban, illetve egy álló vitrinben ennek az anyagnak egy részét mutatom be, összesen 210 kisgrafikát, melyekből 80 a nevemre szóló ex libris, a többi mások megrendelésére készült. Kisgrafikai irányú szakirodalmi munkásságomba is betekintést adok, válogatást nyújtva az általam írt több mint 500 ex libris témájú cikkből, emellett katalógusokból, alkotásjegyzékekből és eddig megjelent könyveimből. Utóbbiak közül kiemelkedik az Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek (2016) című album és a Múltunk neves ex libris gyűjtői (2019) című lexikonszerű kötet.
A nevemre szóló ex libriseken érdeklődési körömnek megfelelően dominál az irodalmi-történelmi tematika, a könyv motívuma, az épület- és a virágábrázolás. Tóth Rózsa szegedi művésznő 2011-ben meglepetésként alkotott a számomra egy virágot ábrázoló ex librist. Az irodalom témacsoportjába tartoznak a híres költők, írók portréinak ábrázolásai, illetve szépirodalmi művek illusztratív megjelenítései. Bakacsi Lajos szegedi festő- és grafikusművész 2013 óta egész sorozatot készített a rendelésemre nagy költőink, íróink arcképével. Ezeket – a többségében a városhoz kötődő személyeket bemutató ex libriseket – részint a Dóm téren található Nemzeti Emlékcsarnok szobrai és domborművei, részint egyéb szegedi szobrok, épületrészletek ihlették. Például a Juhász Gyula születésének 130. évfordulójára, 2013-ban alkotott linómetszetű ex librisen a költő portréja mellett számos motívumtöredék utal Szegedre: a szeged-alsóvárosi ferences templom kupolája, a szegedi dóm tornyai, a Dömötör-torony és a Dóm tér boltívei. „Dugonics András nézi, hogyan épül, / Magasba hogy tör házad, szellemed, / Hogy szebb lettél, mint voltál, nagy Szeged!” – írta Juhász Gyula a Szonett Szegedhez című versében.
Bakacsi Lajos linómetszete (2013). A kép forrása: magángyűjtemény
József Attila születésének 120. évfordulójára, 2025-ben készült Bakacsi Lajos a költőt bemutató portréja, melynek különlegessége, hogy nem a legismertebb ábrázolások, hanem Varga Imre Szegeden található egész alakos szobra inspirálta.
Az általam rendelt ex libriseknél előnyben részesítem a hagyományos grafikai technikákat (fa- és linómetszet, rézmetszet, rézkarc, hidegtű, foltmaratás, mezzotinto stb.), így az ezen eljárásokkal készített művek képezik a nevemre szóló lapok többségét. Emellett persze a napjainkban egyre terjedő számítógépes grafika is képviseltetve van a tárlaton, melyek közül kiemelem József Attila A kozmosz éneke című szonettkoszorúját felidéző ex libriseket, melyek alkotója Palásti Erzsébet. Ezeken a versben leírt külön világokat, a makrokozmoszon belüli mikrokozmoszokat láttatja a grafikus. József Attila szavait idézve: „Külön világot alkotok magam. / Mert mint baktériumnak csepp is tenger, / Idegen, messzi bolygó minden ember, / Kinek csak vágya, álma, gondja van.” (József Attila: A kozmosz éneke) Az ifjú költő pártfogójának, „a melegszivű Költőnek, / a nagyszivű Embernek, / JUHÁSZ GYULÁNAK” ajánlja ezt az 1923-ban írt versét, melynek középpontjában a világteremtő gesztus áll.
Palásti Erzsébet számítógépes grafikája (2020). A kép forrása: magángyűjtemény
Az irodalmi mellett másik fő gyűjtési területemet a történelmi vonatkozású grafikák jelentik, ezek közül a reformkor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kapcsán kiemelem a Széchenyi Istvánt és a Kossuth Lajost ábrázolókat. Széchenyit, „a legnagyobb magyart” a Tisza-szabályozás és a gőzhajózás terén végzett tevékenységéért 1833-ban Szeged első díszpolgárává választották. A szlovéniai Salamon Árpád grafikája hűen adja vissza Széchenyi arcvonásait, Jáger István montázsszerű rézkarca pedig az államférfi ábrázolása mellett bemutatja az általa életre hívott Magyar Tudományos Akadémia épületét és a Lánchidat, az előtérben a lovak az angoltelivér-tenyésztés és a lóversenyzés meghonosítására utalnak.
Jáger István rézkarca (2021). A kép forrása: magángyűjtemény
Salamon Árpád sűrű sraffozású grafikája Kossuth Lajos portréját tárja elénk, aki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként, majd mint kormányzóelnök járt Szegeden, az ittenieket többször a nemzet büszkeségének nevezte.
Idén emlékezünk a törökök ellen vívott vesztes mohácsi csata 500. évfordulójára. Az emlékévre rendelt ex libriseim közül is láthatók példák a kiállításon. Bakacsi Lajos és Bugyi István József grafikái az 1526. augusztus 29-i csata helyszínén létrehozott Mohácsi Nemzeti Emlékhely egy részletét, a szimbólumok sokaságát rejtő sírkert kopjafáit idézik fel II. Lajos magyar király portréjával, illetve Bugyi István alkotásán a szembenálló fél, I. Szulejmán török szultán alakja is megjelenik. A tárlaton e lapok a dúcaikkal együtt szerepelnek.
Bugyi István József linómetszete (2025). A kép forrása: magángyűjtemény
A nevemre szóló könyvjegyek közül külön érdekességet jelentenek a külföldi ex libris kongresszusok, találkozók alkalmából készített grafikák. Ezek képi világa – legtöbbször a helyszínre utaló ábrázolással – elvezet minket többek között Törökországba, Spanyolországba, Csehországba és Németországba. A legutóbbi nagy élményt számomra a német ex libris egyesület éves ülése, nemzetközi találkozója jelentette 2024-ben Neustadt an der Orlában és Schloss Burgkban. Ez alkalomra Havasi Tamás és Bugyi István mellett a német Utz Benkellel is készíttettem ex librist. Nagy megtiszteltetésként éltem meg, hogy ezen az eseményen ex libris irányú munkásságomért jelentős nemzetközi elismerésben, Walter von Zur Westen-éremben részesültem.
A 2. rész itt olvasható.
Vasné dr. Tóth Kornélia
(Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)
