Munkatársunk, Vasné dr. Tóth Kornélia tárlatot bemutató előadásának második része, mely 2026. szeptember 10-én a szegedi Somogyi-könyvtárban az „Egyének és intézmények ex librisei. Válogatás Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész könyvjegygyűjteményéből” címmel nyílt kiállítás megnyitóján hangzott el.

A következőkben a tárlaton szereplő nem nevemre szóló – a Kisgrafika Barátok Köre történetét, az intézményeket mint megrendelőket és a könyv motívumát középpontba állító – grafikák kapcsán főként a szegedi vonatkozásúakra fókuszálok, azokba adok rövid betekintést. A kiállításmegnyitó véges keretei miatt a művészek és a megrendelők vonatkozásában is csak néhány példát említek, de remélem, hogy e válogatás kellőképpen gondolatindító lesz a téma iránt érdeklődők számára, és már ennyi „grafikai mozaikból” is összeáll egy teljesebb egész.
A Budapesten megalakult Kisgrafika Barátok Körének az 1960-as években vidéki fiókhálózata is létrejött Szeged, Pécs, Debrecen, Cegléd, Tatabánya, Eger, Hajdúböszörmény, Veszprém, Ajka és Szombathely központokkal. E települések nemegyszer fontos kisgrafikai találkozók, kiállítások helyszínei voltak – a grafikák egy része erről tanúskodik. Sajnálatos módon napjainkra már csak a szegedi és az ajkai kör maradt fenn.
Szeged, „a napfény városa” (ahogy Csiby Mihály egy kisgrafikája is hirdeti) mindig meghatározó szerepet töltött be hazánk kulturális, ezen belül grafikai életében. A KBK itteni csoportja 1961-ben – idén 65 éve – alakult meg Kopasz Márta művész-tanár vezetésével. A 20–21. századi szegedi kisgrafikaélet a művésznő mellett olyan neves alkotókat tudhatott magáénak, mint például Buday György, Vadász Endre, Bordás Ferenc, Kass János, Dinnyés Ferenc, Varga Mátyás, Tóth Rózsa, László Anna, a kiskundorozsmai születésű Diskay Lenke. Bakacsi Lajos festő- és grafikusművész munkásságával a mai napig szolgálja a kisgrafika ügyét. A már elhunyt művészeknek in memoriam lapok állítanak emléket, ezek közül több látható a tárlaton, Bakacsitól például a László Anna tiszteletére a KBK szegedi csoportja számára alkotott grafika. Külön értéke ezeknek az hommage-lapoknak, hogy többségükben tartalmazzák a művész portréját, valamint munkásságára is utalnak. Érdekes módja az emlékállításnak, ahogyan az 1958-ban elhunyt Dinnyés Ferenc (1886–1958) szegedi festőművész és grafikus eredeti grafikáiból – a művész lánya, Dinnyés Éva beleegyezésével – Bakacsi Lajos ex libriseket és egyúttal Dinnyés Ferencre emlékező in memoriam lapokat készített. E típusból példaként Rácz Mária és Zenei József nevére szóló egy-egy ex librist mutat be a tárlat.

Bakacsi Lajos grafikája. A kép forrása: magángyűjtemény

A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik megalapítója, a fametsző Buday György (1907–1990) kiállításon szereplő grafikái – Klein Sándor nyomdász, illetve Kozocsa Sándor, az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa részére – a könyv és nyomdászat témaköréhez kötődnek. A Klein nevére szóló ex libris megszületésében szerepet játszott az, hogy Buday hazai és nemzetközi ismertséget hozó Boldogasszony búcsúja (1931) című fametszetsorozatának könyvben való kiadását nyomdász barátjának, Klein Sándornak köszönhette. A kötet elnyerte az 1931. év legszebb magyar könyve címet.

Buday György fametszete (1932). A kép forrása: magángyűjtemény

A jelen tárlat anyaga is mutatja, hogy nemcsak szegedi művészek készítettek helyi vonatkozású ex libriseket, hanem például a várossal jó kapcsolatot ápoló, ide gyakran ellátogató ceglédi Nagy László Lázár, a szerencsi Fery Antal és a budapesti Csiby Mihály. Grafikáik részben Szeged híres épületeit, neves alakjait mutatják be, illetve a szegedi kisgrafikakör fennállásának kerek évfordulóira, például az 50 éves jubileumra emlékeznek.

Nagy László Lázár fametszete (2011). A kép forrása: magángyűjtemény

Tulajdonosjelölő funkciójából adódóan az ex librisek alkotói mellett fontos a megrendelők, a gyűjtők személye, nélkülük nem születhetnének meg e művek. A kiállítás főcíme (Egyének és intézmények ex librisei) is a könyvjegyek készíttetőire utal, akik lehetnek magánszemélyek és intézmények egyaránt. A szegedi kisgrafikagyűjtők bemutatására összeállítottam egy kifejezetten nevükre szóló ex libriseket tartalmazó tárlót, továbbá a kiállítás egyéb részein is számos rájuk vonatkozó kisgrafika, cikk, érdekesség szerepel. Ezekből nyújtok most ízelítőt.
A 20. század első felében kibontakozó hazai ex libris élet kiemelkedő alakja volt Szegeden Lustig István (1903–1944) ügyvéd, akit Soó Rezső és Arady Kálmán mellett kora legnagyobb gyűjtőjeként tartanak számon, gyűjteménye élete végére mintegy 40 ezresre gyarapodott. Baráti viszonyban állt Vadász Endre grafikussal, sok kisgrafikát rendelt tőle, többek között a kiállításon is szereplő műveket. 1936-ban adományával részint Lustig alapozta meg a Somogyi-könyvtár ex libris kollekcióját. Gyűjtői tevékenységének a második világháború vetett véget, nem élte túl a deportálás embertelen körülményeit.

Vadász Endre grafikája (1927). A kép forrása: magángyűjtemény

Szerencsésebb volt Déry Ernőné Herz Ilona (1886–1972) sorsa, akinek idén ünnepeljük születése 140. évfordulóját. A neves gyűjtő Déry Ernő kereskedővel való házasságkötése után került Szegedre, 1913-ban. Így fogalmazta meg a könyvjegyek iránti vonzalmát: „Az ex libris gyűjtés nem szerzési és birtoklási vágy, hanem a legnemesebb sóvárgás a művészetek ezen legkisebb, és így legkedvesebb műfajának megszerzése után.” 1944-ben egész családjával őt is deportálták, de túlélte a tragikus eseményeket. Gyűjteményét a világháború idején a Somogyi-könyvtárban helyezte letétbe, így az anyag elkerülte a pusztulást, és Déry Ilona hazatérve tovább gyarapíthatta ex libris kollekcióját. A gyűjtőről a Kisgrafika folyóirat 2022/4. számában megjelent írásommal emlékezem, mely a jelen tárlaton is szerepel.
Magyar Mária (1933–1998) könyvtáros 1955–1977 között a Somogyi-könyvtár munkatársa volt, foglalkozott az intézmény ex libris állományával, cikkeket írt, kiállításokat szervezett, és saját gyűjteményt is létrehozott. A jeles éremexportőr, kisgrafikagyűjtő Szigeti Istvánnal való házasságkötésekor költözött fel Szegedről Budapestre, ahol a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főkönyvtárosa lett. Több tízezres könyvjegygyűjteményt hívott életre. Egy nevére szóló, Fery Antal által készített ex librisen Fischhof Ágotának,* az első szegedi könyvtárosnőnek állított emléket a portréjával és a Móra Ferenc Múzeum épületével, ahol eredetileg a Somogyi-könyvtár is működött. (*Fischhof Ágota helyesen két h-val írja a nevét, mely a grafikán tévesen egy h-val szerepel.)

Fery Antal fametszete (1980). A kép forrása: magángyűjtemény

Krier Rudolf (1910–2000) jogász a KBK szegedi csoportja élén Kopasz Márta elnök mellett a titkár szerepét töltötte be 1989-ig. Megrendeléseivel ő indította el a Szeged város nagyjai – köztük Móra Ferenc, Sík Sándor, Cserzy Mihály, Kerkai Jenő, Somogyi Károly, Bálint Sándor és a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert – emlékét őrző Szegedi Pantheon-sorozatot. Ezeknek a részben a kiállításon is szereplő lapoknak az alkotói közt említhető Fery Antal és Csiby Mihály. Krier Rudolf kigrafikai hagyatékának nagy részét a Somogyi-könyvtár őrzi, a többezres anyagból tavaly, a gyűjtő születésének 115. évfordulóján egy szép kamarakiállítást tekinthettek meg az érdeklődők.

Csiby Mihály linómetszete (1984). A kép forrása: magángyűjtemény

A Szegedi Pantheon-sorozatba grafikákat készíttető személyek közt sok nevet említhetnék, kiemelem még Giday Kálmán (1919–1989) pedagógust, várostörténészt, aki Fery Antal mellett Bakacsi Lajostól is több, ebbe a tematikába tartozó ex librist rendelt az 1980-as években.
A magyar–történelem szakon végzett Zenei Józsefet (1937–2021) a művészet több ága, a zene, a képzőművészet és az irodalom egyaránt érdekelte, emellett természet- és sportrajongóként a tiszai kajakozás is a kedvelt időtöltései közé tartozott. A zene és a sport iránti vonzódása kapcsolódik össze Várkonyi Károly egy grafikáján, mely a muzsika hullámain evező Zenei Józsefet jeleníti meg. Ez a lap a vezetéknevére utaló ábrájú, ún. beszélő ex libris is egyben.

Várkonyi Károly linómetszete (1988). A kép forrása: magángyűjtemény

Szilágyi Magdolna (1940–2015) műszaki rajzoló és szerkesztő az 1980-as, 1990-es években a Somogyi-könyvtárban jelentős grafikai missziót betöltő Mini Galériákon rendszeresen szerepeltette ex libris gyűjteményét. Az országos kisgrafikai találkozók szegedi rendezésében többször is nagy szerepet vállalt. Növények, virágok iránti vonzalma összefüggött egyik legfőbb hobbijával, a természetjárással. Ez tükröződik a nevére rendelt ex librisek témavilágában is, melyekből többet bemutat a tárlat. Ezek közül Kopasz Márta linómetszetét emelem ki, melyen női fej látható virágokkal, könyvvel, valamint – a megrendelő szakmájára utaló attribútumként – körzővel és vonalzóval.

Kopasz Márta linómetszete (1982). A kép forrása: magángyűjtemény

Magdolnát szoros barátság fűzte az egészségügyben dolgozó Rácz Máriához, aki 1981 óta kapcsolódik szorosabb kötelékekkel a KBK szegedi csoportjához, rendszeres résztvevője a rendezvényeknek, és gyűjtőként is aktív. 1989-től vette át a titkári feladatokat Krier Rudolftól, azóta a szegedi kör motorja, tevékenységével sokaknak példát mutat. A Rácz Mária részére készült ex librisek motívumkincsében Szeged nagyjai (többek között József Attila és Juhász Gyula költők, Somogyi Károly kanonok, Beretzk Péter orvos-ornitológus, Buday György grafikus, Endre Béla festőművész), emellett a város neves épületei fordulnak elő leggyakrabban. Kedveli még a természetábrázolást, könyvjegyein nemegyszer megjelenik az egyházi, illetve – foglalkozására utalóan – az orvosi tematika. Több neves szegedi grafikusnak in memoriam lapokkal állíttatott emléket, ezek közt a jelen kiállításon is látható a nevére szólóan Dinnyés Ferenc-, Varga Mátyás-, Kopasz Márta- és Kass János-emlékgrafika. 2023 szeptemberében, 80. születésnapja alkalmából gazdag gyűjteményi tárlata volt megtekinthető a Somogyi-könyvtárban, melyen jómagam is örömmel vettem részt.

Bakacsi Lajos számítógépes grafikája (2011). A kép forrása: magángyűjtemény

A gyűjtők közt még számos nevet említhetnék, így Miseta Máriáét, akinek szakmájára utalóan gyógyszerészeti vonatkozású ex librist készített Nagy László Lázár. A ceglédi grafikus a Szegedhez sok szálon kötődő Ujszászi Róbert csongrádi muzeológus, numizmatikus rendelésére pedig a gyűjtő kedvelt irodalmi hőse, Münchhausen báró kalandjait témául vevő könyvjegyet alkotott. Nagy Ádám szegedi történész-numizmatikus Tordán élő nagyapja, Kovrig Károly hozzá került ex libris hagyatéka révén vált könyvjegygyűjtővé. Maga és a család tagjai számára is készíttetett ex librist. Az édesanyja, Nagy Györgyné Kovrig Emma, a népművészet mestere részére szóló egyik könyvjegy, Imre Lajos kalotaszegi hímzésmintát bemutató alkotása a kiállításon is látható az Ex libris és képkultúra című album népművészeti ábrázolásai között.

Imre Lajos fametszete (1986). A kép forrása: magángyűjtemény

Az általam szerkesztett kötet egyébként számos más szegedi vonatkozású ex libris reprodukcióját is tartalmazza, köztük Kolumbán Katalin szegedi paprikát megjelenítő könyvjegyét, melynek grafikusa Kósa Bálint. Tudvalevő, hogy a szegedi fűszerpaprika-őrlemény fontos nemzeti érték, a hungarikumok egyike. 
Az egyéni megrendelők után röviden kitérek az intézmények részére szóló ex librisekre, melyek a tárlaton és általánosságban véve is kisebb mennyiségben lelhetők fel. Ezek készíttetői lehetnek például városi, megyei és iskolai könyvtárak, múzeumok, iskolák, amint ezt a kiállításon szereplő több ilyen tematikájú tabló is bizonyítja. Az ábrázolásokon gyakori az intézménynek helyet adó épület bemutatása, a címer vagy a könyv motívuma, illetve a névadó portréja. Csiby Mihály egy Krier Rudolf részére alkotott könyvjegye ugyan magánszemélynek készült, de a könyvtáralapító Somogyi Károly arcképét mutatja be. Intézményi ex libris Szekeres Ferenc alkotása, mely a Somogyi-könyvtár nevére szól könyv- és épületábrázolással.

Szekeres Ferenc linómetszete (1974). A kép forrása: magángyűjtemény

A kiállításon bemutatott művek tanúsítják, hogy Kopasz Márta, Diskay Lenke és Kékesi László grafikusművészek is alkottak az Egri Megyei Könyvtár számára könyvjegyet, de különböző, linó-, fametszet-, illetve rézkarctechnikával. E három, egymás mellett elhelyezett grafika jó lehetőséget ad a többféle megformálási és kidolgozási ötlet összevetésére.
Múzeumi ex librisekre példa a szerencsi Zempléni Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a budapesti Iparművészeti Múzeum (kisgrafikai gyűjteménye) részére készített könyvjegy. Ezen közgyűjtemények mindegyike rendelkezik jelentős ex libris anyaggal, de hazánkban a legnagyobb kisgrafikai állomány az Iparművészeti Múzeumban található.
Az intézmények közül a kiállításon szereplő grafikák tanúsága szerint könyvesboltok, iskolák, sőt még állatkertek nevére is készülhet ex libris, ezekre is láthatunk példákat a tárlaton. Az 1948-ban államosított, majd hosszú időre működésének beszüntetésére kötelezett szegedi piarista gimnázium részére Csiby Mihály 1983-ban linómetszetű emlékgrafikát alkotott „In memoriam Scolae [!] Piae Szegediensis, 1720–1948” felirattal, melyen az iskola épülete felett a gimnázium címere, a névadó Dugonics András és a piarista rendet alapító Kalazanci Szent József portréja szerepel. Több évtizednyi szünet után 1991-ben indulhatott újra a tanítás az újjászerveződött egyházi iskolában.
Ezzel zárom szavaimat. Remélem, a kiállítás anyaga a szegediek és a távolabbról érkezők számára is gondolatindítóul szolgál, ezek a számtalan titkot, értéket, kultúrkincset rejtő kisgrafikák mindannyiunknak maradandó esztétikai és kulturális élményt nyújtanak. A Somogyi-könyvtárnak még egyszer megköszönve a lehetőséget, és az érdeklődőknek a részvételt, jó időtöltést kívánok a tárlat megtekintéséhez!    

A kiállítás érdeklődő közönsége. Fotó: Somogyi-könyvtár, Szeged

Vasné dr. Tóth Kornélia
(Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az 1. rész itt olvasható.

A kiállításmegnyitóról a Délmagyar, Csongrád-Csanád vármegyei hírportálon és a Szeged365 hírportálon olvashatók beszámolók. A tárlat október 9-ig tekinthető meg.