A szent angyalok igen népes seregéből, amelynek száma Aquinói Szent Tamás tanítása szerint minden emberi képzeletet felülmúl (Summa Theologiae, Pars I. q. 50. art. 3.), Johannes Trithemius német bencés apát (1462–1516) szerint számos trillió (Trithemius: Steganographia... Darmbstadii [!], Ex Officina Typographica Balthasaris Aulaeandri, 1621, 49.) mindössze három angyal neve olvasható a Bibliában: Szent Mihály, Gábriel és Rafael főangyalé. Őket ünnepli a mai napon a katolikus egyház. A II. Vatikáni Zsinat előtti, régi rítus és az ehhez tartozó tridenti naptár szerint ez a nap csak Szent Mihály arkangyal ünnepe.
Hieronymus Wierix (1553–1619): Szent Mihály arkangyal. Rézmetszet – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Szent Mihály, a mennyei seregek fejedelme
Szent Mihály főangyal nevét és csodálatra méltó, természetfölötti személyiségét régtől fogva elsősorban a Jelenések könyvéből ismerik a keresztények:
„És nagy harcz lőn az égben: Mihály, és az ő Angyali harczolnak vala a’ sárkánnyal, és a’ sárkány harczol vala, és az ő Angyali: és nem vehetének erőt, se helyek nem találtaték azoknak többé az égben. És le-vetteték ama’ nagy sárkány, a’ régi kígyo, ki ördögnek hívattatik, és sátánnak, a’ ki el-hiteti az egész világot: és a’ főldre vetteték, és az ő Angyali ő-véle le-vettetének. És hallék nagy szózatot az égben, mondván: Most lött az üdvösség, és az erő, és a’ mí Istenünk országa, és az ő Kristusának hatalma: mert le-vettetett a’ mí atyánk-fiainak vádolója, ki vádollya vala őket éjjel és nappal a’ mí Istenünk színe-előtt. És ők meg-győzték azt a’ Bárány véreért, és az ő bizonyságtételének igéjeért, és nem kíméllették az önnön lelkeket mindhalálig. Az-okáért vígadgyatok egek, és a’ kik azokban laktok.”
Et factum est praelium magnum in caelo: Michael, et angeli eius praeliabantur cum dracone, et draco pugnabat, et angeli eius: et non valuerunt, neque locus inventus est eorum amplius in caelo. Et proiectus est draco ille magnus, serpens antiquus, qui vocatur diabolus, et satanas, qui seducit universum orbem: et proiectus est in terram, et angeli eius cum illo missi sunt. Et audivi vocem magnam in caelo dicentem: Nunc facta est salus, et virtus, et regnum Dei nostri, et potestas Christi eius: quia proiectus est accusator fratrum nostrorum, qui accusabat illos ante conspectum Dei nostri die ac nocte. Et ipsi vicerunt eum propter sanguinem Agni, et propter verbum testimonii sui, et non dilexerunt animas suas usque ad mortem. Propterea laetamini caeli, et qui habitatis in eis.
Apoc. 12. v. 7–12.
Láthatjuk Szent János leírásából, hogy Szent Mihály az ő angyalaival együtt nem saját erőből, hanem a Bárány, azaz Jézus Krisztus véréért és az ő bizonyságtevő szavaiért győzték le a sátánt és az ő seregeit, és vetették le őket az égből a földre. Lucifer nevének jelentése fényhozó. A teremtés kezdetén ő volt ugyanis a leghatalmasabb, legtündöklőbb angyal, ő volt a mennyei seregek fejedelme. Mivel ő állt a teremtmények hierarchiájának csúcsán, elbizakodott, gőgös lett, és azt képzelte magáról, hogy teremtményként legyőzheti a Teremtőt. Ezen bűn folytán seregeivel együtt elszakadt az igaz Istentől, minden élet forrásától, és kárhozott, halott szellemmé lett. Legyőzetését követően helyébe, az angyali hierarchia csúcsára Szent Mihály került. Joggal kérdezhetjük: hogyan lehetséges az, hogy Szent Mihály arkangyal és az igaz Isten iránti hűség próbáját kiálló, jó angyalok már a teremtés kezdetén a Bárány véréért és az ő bizonyságtételének igéjéért voltak képesek a sátánt az ő seregeivel együtt legyőzni? A válasz az idő tradicionális keresztény felfogásából kiindulva fogalmazható meg. Az Isten létezése idő fölötti, időn kívüli; az angyalok létezése is hasonlóképpen. Ők nincsenek bezárva az időbe, mint mi, emberek. A mi emberi felfogásunkat annyira meghatározza az időbeli létezésünk, hogy azt, hogy van idő fölötti, időn kívüli, időtlen létezés, csak filozófiai és teológiai fogalmak segítségével tudjuk leírni, de a maga ténylegességében nem vagyunk képesek felfogni. Még kevésbé vagyunk képesek felfogni azt, hogy az időtlen létezők hogyan kerülnek kapcsolatba az időben létezőkkel. Leggyakrabban úgy szoktunk fogalmazni, hogy a történelemben minden az Isten örök terve szerint történik, oly módon, hogy ebbe az örök tervbe az értelmes teremtmények szabad akarata is beletartozik. Tehát az csak számunkra, emberek számára ellentmondásos, hogy Szent Mihály már az idők kezdetén a Bárány véréért győzte le a sátánt: azért a drága vérért, amely csak akkor ontatott ki, mikor eljött „az idő teljessége” (plenitudo temporis – Gal. 4. v. 4–5.). Illusztrációnk nagyon szépen szemlélteti ezt az egyetemes üdvtörténeti mozzanatot: erre utal Szent Mihály jobb kezében és homlokán a dicsőséges szent kereszt, illetve azt is láthatjuk, hogy a keresztet könnyedén tartja jobbjában a szentséges angyal, vagyis nem saját erejében bízik, hanem Krisztus erejében, továbbá a tekintete elárulja, hogy nem gyűlöli, hanem inkább szánja a bukott angyalt, aki bűnbe esése előtt neki szolgatársa, az igaz Istennek pedig legszebb, leghatalmasabb teremtménye volt.
Szent Mihály személyének kivételes jelentőségét az egyetemes üdvtörténetben nem csupán a Szentírásból, hanem a szenthagyományból is ismerjük. Énók próféta első könyvében (más néven: Virrasztók könyve) arról olvashatunk, hogy miután az özönvíz előtti korban az Isten fiai (bukott angyalok) és az emberek leányai közösüléséből óriások születtek, és a bukott angyalok mindenféle gonoszságra tanították az embereket, amelynek következtében az emberiség és a természet is romlott, züllött állapotba került, Michael (szent nevének jelentése: Kicsoda olyan, mint az Isten?) kapott parancsot az Úrtól, hogy börtönözze be Szemjáza démont és társait, akik megrontották az embereket és a földet, továbbá ezt követően Isten erejével újítsa meg a földet, tisztítsa meg minden romlástól és bűntől, minden csapástól és gyötrelemtől. Szent Mihály az isteni parancsot híven teljesítette, ezt követően pedig az Úr megígérte, hogy többé nem küld özönvizet egyetlen nemzedékre sem, a világ végezetéig. (1 Henoch 10. v. 22. Genes. 9. v. 11.)
Gábriel arkangyal. Rézmetszet. Nagyszombat, Akadémiai Nyomda, 1755. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Gábriel: Isten erőssége
Szent Gábriel arkangyalnak (nevének jelentése: Isten erőssége) Szent Lukács evangéliumából ismert egyetemes üdvtörténeti és dogmatikai jelentőségű tette volt az, hogy a fölséges Isten parancsára hírül adta a boldogságos Szűz Máriának, hogy méhében a Szent Lélektől fiúgyermeket fogant, és ő lesz Jézus, az igaz Messiás anyja. Mária ezt a híradást engedelmes szívvel fogadta: „Légyen nékem a’ te igéd-szerént.” (Fiat mihi secundum verbum tuum. (Luc. 1. v. 38.) Ezért az engedelmességért, alázatért szent Fia az ő édesanyját az angyali karok fölé emelte, leghatalmasabbá tette minden teremtmény között.
Gábriel főangyal személyének különleges üdvtörténeti jelentőségéről szintén tudósít bennünket a szenthagyomány is. Énók próféta első könyvében olvassuk, hogy az özönvíz előtt romlott, züllött állapotba jutott földön az Úr parancsára ő kellett, hogy elpusztítsa az óriásokat:
„Gábrielhez így beszélt az Úr: »Menj a fattyak, az elvetettek és a paráznaság fiai ellen; pusztítsd ki a paráznaság fiait és a Virrasztók ivadékait az emberek közül! Ereszd őket egymás ellen, hadd pusztuljanak mind egymás kezétől, hiszen nem adatik számukra hosszú élet! Könyörögni fognak hozzád, de atyáik irántuk való (kérésének) nem lesz (foganatja), bár mindnyájan örök életet remélnek, és azt (hiszik), hogy ötszáz évig fognak élni.«”
1 Henoch 10. v. 9–10. In: Fröhlich Ida – Dobos Károly Dániel (szerk.): Henok könyvei. Fordította Dobos Károly Dániel, Fröhlich Ida, Hollós Attila, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, 2009, 33. – Törzsgyűjtemény
Johann Samuel Hötzendorf (1694–1742): Rafael főangyal és Tóbiás. Oltárkép, pesti szervita templom. Szerző felvétele
Szent Rafael, az Isten orvosa
Szent Rafael főangyal nevét egy helyen említi a Szentírás. Így mutatkozik be Tóbiás előtt:
„És most az Úr kűldött engem, hogy meg-gyógyítanálak téged, és Sárát a’ fiad feleségét az ördögtől meg-szabadítanám. Mert én vagyok a’ Rafaël Angyal, egy a’ hét-közzűl, kik az Úr-előtt állunk. És midőn ezeket hallották vólna, meg-háborodának, és reszketvén a’ földre esének orczájokra. És monda nékik az Angyal: Békeség néktek, ne féllyetek. Mert midőn veletek vólnék, az Isten akarattya-által vóltam: őtet áldgyátok, és néki énekellyetek. Láttatom vala ugyan tí-veletek enni és innya: de én láthatatlan étellel, és olly itallal élek, melly az emberektől nem láttatik.”
Et nunc misit me Dominus ut curarem te, et Saram uxorem filii tui a daemonio liberarem. Ego enim sum Raphael Angelus, unus ex septem, qui astamus ante Dominum. Cumque haec audissent, turbati sunt, et trementes ceciderunt super terram in faciem suam. Dixitque eis Angelus: Pax vobis, nolite timere. Etenim cum essem vobiscum, per voluntatem Dei eram: ipsum benedicite, et cantate illi. Videbar quidem vobiscum manducare, et bibere: sed ego cibo invisibili, et potu, qui ab hominibus videri non potest, utor.
Tob. 12. v. 14–19.
A tradicionális bibliamagyarázat szerint a hal epéje, amellyel az angyal utasítására a fiú megkente öreg édesapja szemét, nem önmagától, hanem az Isten Lelke, a Szent Lélek ereje által gyógyította meg a hályogot (Tob. 11. v. 8.). Ez szép összhangban áll azzal a kijelentéssel is, amelyet a Kivonulás könyve 15. részében olvashatunk:
„Mert én az Úr [vagyok] a’ te gyógyítód.” Ego enim Dominus sanator tuus.
Exod. 15. v. 26.
Ez a történet néhány más, ide illő bibliaverssel együtt képezte a régi, felvilágosodás előtti zsidó-keresztény orvostudomány eszmei alapját. Rafael főangyal igen fontos üdvtörténeti szerepéről szintén értesülhetünk a szenthagyományból is. Énók első könyvében olvashatjuk, hogy az Úr parancsára ő vetette börtönbe örökre Azázél démont az özönvíz kezdete előtt (1 Henoch 10. v. 4–8.)
Szent Mihály, Gábriel és Rafael csodálatra méltó, természetfölötti személyisége elsősorban arra tanítja a keresztény hívőket, hogy a világ nem egy lélek nélküli gépezet, hanem annak kormányzásában értelmes teremtmények, hatalmas, szent angyalok működnek közre. Az elsődleges ok minden esetben az Isten, az angyalok másodlagos okok (causae secundae). Méltó ugyanis az Isten hatalmához, hogy az alacsonyabb rendű dolgokat a magasabb rendűek által kormányozza, de nem saját erejének fogyatékossága, hanem túláradó jósága miatt (non propter defectum suae virtutis sed propter abundantiam suae bonitatis – Summa Theologiae, Pars I. q. 22. art. 3.). Ez a hitigazság a hívő ember számára igaz megnyugvást, lelki békét ad. Szent Mihály, Gábriel és Rafael főangyal hivatása a többi szent angyallal együtt, amint Gábriel angyal szentképén olvashatjuk: az isteni akarat végrehajtása (executio Divinae voluntatis).
Csobán Endre Attila
(Régi Nyomtatványok Tára)
