Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót!

Svédország (A csatlakozás éve: 1995)


Stockholm (Stocholm) a XVI–XVII. század fordulóján (Civitates Orbis Terrarum)

Georg STIERNHIELM [e.: sjernjelm] (1598–1672)
Szív öröme

Fordította: Görgey Gábor

Szív öröme! Elpihent a tenger
tükörsimán és ragyogóbban,
mint tégely ezüst olvadóban,
míly szelíd a táj, nincs hang, mi felver.
Áll a rét zöldben, virágözönben;
megszépült erdők koronája.
Az állatot odúja várja,
s lobban már az égalj lángja rőten.
Hűs nyugati szél kezd fújni zúgva,
játszó madarak csivitelnek,
nőstény csalogány csattog, elleng,
boldog táj: itt lakik Pax és Múzsa.

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.

2011. június 24. Múzeumok Éjszakája

A változatosság gyönyörködtet – A corvináktól az Anyám tyúkjáig címmel óránként más-más különleges művet mutatunk be a Kézirattár anyagából.

18.00 Corvina egy elefánt áráért;
19.00 „Ej, mi a kő, tyúkanyó…!”
20.00 Az etióp zsákmány 
21.00 +18!!! 
22.00 Szerelem, ármány, kaland – fantasztikus képregény a XI. századból 
23.00 Csupa hamisítvány!
00.00 Az „Éjszaka” névadója
01.00 Babits a Beachen

Helyszín: Kézirattár

Jegyeket már vásárolhattok a beiratkozó pultban! Aki nálunk vált jegyet, ajándék olasz ételkülönlegességgel és egy pohár borral vagy üdítővel várjuk!

A műveket a témák kiváló ismerői fogják részletesen bemutatni, például azt a különlegességet, amely Szerelem, ármány, kaland címmel 22-23 óra között látható. Az ókori szerelmi történetet tartalmazó mű 1000 körül készült, és jelenlegi tudásunk szerint az első, időben legkorábbi fennmaradt világi ábrázolásciklus.

Egyházi ábrázolásciklusok ismertek, de a világi témájúak közül az Országos Széchényi Könyvtárban található a legkorábbról ismert darab. Apollonius király lányának elrablása óriási lapokon olvasható és nézegethető: egy sor szöveg alatt képregény-szerűen jelenítették meg a történetet rajzokban. Külön érdekesség, hogy a werdeni (Németország) kolostorban, ahová került, a szerzetesek tréfás bejegyzésekkel látták el a képeket, pl. szerzetestársaikra utaló nevekkel.

Bemutatjuk a gheez nyelven, a középkori Etiópia nyelvén íródott liturgikus könyvet, amelyet egy büntetőexpedíció során, 1868-ban, a rablóvezérből lett etióp császár kincstárából zsákmányolt a brit hadsereg – s az expedíció főparancsnoka a szolgálatában álló magyar tisztnek ajándékozott, aki azt még ezen évben a nemzeti könyvtárnak adományozta. Jelenleg Londonban, Oxfordban, Párizsban, illetve Németországban található a könyvtár többi része, ez az egy került könyvtárunk birtokába.

Etióp egyházi kézirat, XVII-XVIII. század.

A gyerekekre is gondoltunk, ezért látható lesz az Anyám tyúkja című vers, Petőfi eredeti kézirásával is.

A Corvinát, amelyet egy elefánt áráért vásároltak, utoljára 1990-ben lehetett látni.

További darabok: Babits a Beachen: Babits Mihály kéziratos hagyatéka, a 20. század első felének irodalomtörténetéhez a leggazdagabb forrásanyag. A nálunk őrzött hagyaték mintegy 5000 fényképet is tartalmaz. Ezekből válogattunk egy csokorra valót, melyek a költő kevésbé ismert arcát mutatják: úszik, evez, napozik, libikókázik – a beachen.


Babits Mihály, Babits Ildikó és Török Sophie az esztergomi strandon, 1936.

Csupa hamisítvány: A 19. század első felének legnagyobb magyar hamisítója, Literáti Nemes Sámuel nem sajnálta az időt, fáradságot, hogy kuncsaftjait ősi magyar krónikákkal, ismeretlen középkori versekkel stb. lássa el. Ezekből is láthatunk egy pompás csokrot.

Mátyás király - Literati Nemes Sámuel hamisítványa, XIX. század első fele.

+18!!! a címe annak az órának, 9-től 10-ig, amelyben egy középkori kódexünk meglepő, több mint pikáns képeit mutatjuk be.

És végül: Az éjszaka névadójáról is megemlékezünk: Szent Iván nem más, mint Keresztelő Szent János. Az Egyház egyetlen szentje, akinek születését is megünnepeljük, ez Szent Iván napja. Egy gyönyörű hóráskönyv (magánáhítatra, nem egyháziak számára készült imakönyv) elbűvölő miniatúrájával és egyik legértékesebb nyelvemlékünk, az Érsekújvári kódex Szent Jánosra utaló soraival emlékezünk meg róla.


Keresztelő Szent János (Szent Iván) - Flamand hóráskönyv, 1500 körül.

A 8 művön kívül egész éjjel láthat a közönség egy reprezentatív összeállítást a Kézirattár kincseiből: 
 

1. históriákat: történeti emlékeinket a kezdetektől a 18. század végéig
2. „vers,vers, vers” címmel készített válogatást a magyar irodalom klasszikusainak költeményeiből
3. izgalmas tartalmú, vagy pedig egészen érdekes formájó kézirat-kuriózumokat, mint pl. egyiptomi papírusztöredéket, kódextekercseket, legyező-kéziratot, titkosírásokat, képrejtvényeket stb.
    

Minden egész és fél órában lesz vezetés, és mindenkit megajándékozunk egy, erre az éjszakára készült képeslappal, amelyen az a mű látható, amelyet a látogató kiemelt darabként közelebbről megismert a vezetés során.

Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót!

Finnország (A csatlakozás éve: 1995)


Finnország térképe a XVI. század második feléből (Theatrum Orbis Terrarum)

Maskuu HEMMINKI (1550?–1616)
(részlet)
Tavasszal és nyáron

Fordította: Kőháti Zsolt

Telet tova telepít
már a megenyhült évszak,
fogas fagyot futamít
fenn a kikeleti szép nap.
Nyomul a nyár, hajtván a tavaszt,
nedveket-kedveket felfakaszt,
jég bilincse roppan,
tenger, tarló, televény,
síkság, a rét, a völgy ölén
nyarat vár egyre jobban.

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.

Szeretettel várunk a Miskolci Egyetem "Országos és helyi elektronikus könyvtári szolgáltatások fejlesztése a Miskolci Egyetemen az oktatás-képzés és az élethosszig tartó tanulás támogatása érdekében" című projektjének ünnepélyes záró konferenciájára.

Mikor: 2011. június 21., 11:00-14:00 óra
Hol: V. emelet., 516-os tanácsterem

Az Országos Széchényi Könyvtár a TÁMOP pályázatok előkészítésében is részt vett, és a megvalósítás során is segítette a pályázó intézményeket. Az egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő könyvtári fejlesztések számos pontos korszerűsítik a szakmai közönségnek és az olvasóknak nyújtott szolgáltatásainkat. A Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem pályázata az OSZK együttműködésével valósult meg.

Program: 

• Országos könyvtári fejlesztések - Sörény Edina, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Közgyűjteményi Főosztály Könyvtári Osztály vezető tanácsosa
• Az OSZK szerepe az országos könyvtári szolgáltatások kiépítésében - Bánkeszi Katalin, az OSZK Elektronikus Dokumentum Központ vezetője
• Az EPA-MATARKA-HUMANUS közös kereső és a cikkarchívum - Burmeister Erzsébet, a Miskolci Egyetem - Könyvtár, Levéltár, Múzeum főigazgatója
• ODR-fejlesztések a TÁMOP keretében - Dávid Boglárka, a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár - Olvasószolgálati Osztály osztályvezető-helyettese
• Tematikus portálok szolgáltatása a Miskolci Egyetem közgyűjteményeiben - Szendi Attila, a Miskolci Egyetem - Könyvtár, Levéltár, Múzeum osztályvezetője

Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót!

Ausztria (A csatlakozás éve: 1995)


Bécs (Vienna) a XVI–XVII. század fordulóján (Civitates Orbis Terrarum)

MÁRIA MAGYAR KIRÁLYNÉ (1505–1558)
Könyörgés

Fordította: Hajnal Gábor

Tégy, Isten, úgy, mint akarod,
gyenge vagyok,
félelmem visz tehozzád.
Ó, meg nem marad az erő,
ha napja jő,
el nem kerüli sorsát.
Erős csak az,
mi jó s igaz;
ezt akarom,
hívság, vagyon
nem kell nekem,
ha kegyelem
segít, szivem vidám!
Uram, halld meg imám!

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.

Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót!

Portugália (A csatlakozás éve: 1986)


Lisszabon (Lisbona) a XVI–XVII. század fordulóján (Civitates Orbis Terrarum)

Luis de CAMÕES (1524?-1580)
Szonett

Fordította: Tótfalusi István

Változik korunk, változik a szándok,
változik létünk, változnak a lények;
világunkban a változás a lényeg,
mely alakjára mindig új ruhát dob.
Amerre nézek, újdonságra látok,
mely mindig cáfolója reménynek:
rosszból csupán fájó emléke él meg,
jóból, ha részünk benne volt, a vágy csak.
Tavasz vet majd a rétre tarka köntöst,
mely állt előbb hideg hótól takartan,
s bennem az édes dal elfúl a könny közt.
Ott künn a változásból majd kipattan
naponta újabb változás, uj élet –
csak az én bánatom változhatatlan.

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.

A Balassi Kiadó, az MTA Irodalomtudományi Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában megjelent Farkas Gábor Farkas: Régi könyvek, új csillagok című könyve.

Bp., Balassi–MTA ITI–OSZK, 2011. (Humanizmus és Reformáció, 32.) 282 p. – ISBN 978-963-506-854-8

Témáját tekintve a könyv határeset: a régi magyar irodalom csillagászati emlékeivel, valós és fiktív égi jelenségek magyarországi interpretációjával, illetve a különböző 16. századi kozmoszelméletekkel (Kopernikusz, Tycho és Kepler) és ezek hazai, kora újkori recepciójával foglalkozik.

 

Az MTA Zenetudományi Intézet, a Gondolat kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában megjelent: Dohnányi Ernő családi levelei - összeállította Kelemen Éva.

Budapest : OSZK, Gondolat Kiadó, MTA Zenetudományi Intézet, 2011 ; 24 cm ISBN 978 963 200 594 2 : 3900,- Ft

Dohnányi Ernő (1877–1960) nemzedékének egyik legnevesebb előadóművésze, megbecsült komponistája volt. A két világháború közötti magyar zenei élet szinte minden fontos területén meghatározó szerepet töltött be, élete végéig tartó zongora­pedagógusi munkássága nyomán számos tanítványa vált a nemzetközi koncertélet keresett szereplőjévé. Az 1944 őszén hazáját elhagyó művész szerteágazó levelezéséből mind a mai napig nem jelent meg gyűjteményes kiadás, a kötetbe válogatott közel háromszáz családi levél most először kerül a magyar olvasóközönség elé.

Megérkezett a nyomdából a Bulletin 2010 című kiadványunk, amelyben angol nyelven foglaljuk össze tavalyi eseményeinket, beszámolunk rendezvényeinkről, többek között bemutatjuk a könyvtárban restaurált Apor-kódex hazatérését. Tudományos és egyéb rendezvényeink részletes beszámolói mellett a nagysikerű nyelvemlék-kiállításunkról, a Múzeumok éjszakájáról és tematikus honlapjainkról is olvashattok az angol nyelvű folyóiratban. A kiadvány magyar nyelven is elérhető.

Bulletin 2010 / szerk. Boka László. – Budapest : OSZK, 2011 ; 29,5 cm
ISSN 1589-4738 : 1700,- Ft



A kiadványok kaphatók a könyvesboltban, vagy az alábbi elérhetőségeken: 

Baranya Zsófi Országos Széchényi Könyvtár Kiadványtár Tel.: 22-43-878 Fax: 22-43-744 Email: kiadvanytar[ad]oszk.hu

Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót!

Spanyolország (A csatlakozás éve: 1986)


Barcelona a XVI–XVII. század fordulóján (Civitates Orbis Terrarum)

Luis de GÓNGORA (1561–1627)
Erdőn vad, vízben hal, légben madárka

Fordította: Tótfalusi István

Erdőn vad, vízben hal, légben madárka,
nem fut, nem úszik és nem röppen erre,
amely tágra nyílt füllel ne ügyelne
bús sirámomnak szomorú dalára,
holott egész hevével ég a nyár ma,
mely panaszom a széllel szórja szerte,
és mindenik szívesebben heverne
friss barlangba, hűs érbe, zöld faágra.
Mégis, sirámoktól részvétre gyúltan
helyük nem lelik árnyban, árban, lombban,
mint én, hogy annak énekét tanuljam,
ki őket a strimóni mély vadonban
százezerszer is elbűvölte. Búmban
s édességében ilyen hatalom van!

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.

A Rákóczi-szabadságharc 300 éves, illetve Liszt Ferenc születésének 200 éves évfordulójára emlékezve a Zeneműtár olvasótermének folyosóján ma kamarakiállítás nyílt a Rákóczi-indulóról.

Mikusi Balázs a Zeneműtár vezetője elmondta, hogy II. Rákóczi Ferenc korában ugyan már énekelhették a "Hej Rákóczi, Bercsényi" kezdetű nótát, a szabadságharc vezetője azonban természetesen nem ismerhette a nóta hangszeres átdolgozásából a 19. század elején született Rákóczi-indulót.

A Rákóczi-nóta története legalább a 17. század közepéig nyúlik vissza: a Vietórisz-kéziratban és Kájoni Kódexben egyaránt felbukkannak a dallam változatai. Erkel Ferenc, aki az 1830-as években Magyarország egyik legkiválóbb zongoraművészeként vált ismertté, sokat tett a Rákóczi-dallam népszerűsítéséért, de az induló különösen Liszt Ferenc 1840 januárjában adott hangversenyei, majd Berlioz zenekari feldolgozásának sikere nyomán lett országszerte ismert. Az 1848-49-es szabadságharc bukása azonban egy csapásra véget vetett a nyilvános előadások sorozatának, hiszen a forradalmi dallam bármilyen formában való felidézése immár politikailag veszedelmessé vált.

A megnyitó folyamán a közönség részleteket hallhatott a Rákóczi-induló különféle feldolgozásaiból. A Múzemok Éjszakáján, június 24-én, látogatóink is 10 különböző változatban ismerkedhetnek majd meg a Rákóczi-indulóval a Zeneműtár stúdiójának lehallgatópultjainál.


 A megnyitó végén a közönség több verzióban hallgatta meg a Rákóczi indulót.

 A kamarakiállítás december 22-ig látható a Zeneműtár folyosóján. 

A ma Rákóczi-indulóként ismert dallam az ún. Rákóczi-nótából származik. Utóbbi története legalább a 17. század közepéig nyúlik vissza: a Vietórisz- kéziratban, a Kájoni Kódexben és Náray György Lyra Coelestis című gyűjteményében (1695) egyaránt felbukkannak a később „Hej, Rákóczi, Bercsényi” szöveggel ismertté vált „nóta” változatai. A dallam használatban maradt egészen a 19. század kezdetéig, amikor Mátray (eredetileg: Róthkrepf) Gábor a Pannónia vagy: Válogatott Magyar Nóták Gyűjteménye harmadik kötetében egy sajátos variánsát adta közre. Ez a forma szövegtelen, a maga cikornyás díszítéseivel kifejezetten hangszeres ihletésű, formai szempontból pedig egy lassú és egy gyors szakaszt állít egymás mellé – s éppen ezen jellegzetességei folytán válhatott a ma ismert Rákóczi-induló modelljévé. A Rákóczi-nóta fenti változata nyomán írt induló szerzője nem azonosítható teljes bizonyossággal, de a legvalószínűbb feltevés szerint Nikolaus Scholl, a 32. számú császári és királyi gyalogezred Esterházy- szolgálatban álló karmestere alakíthatta ki a dallam ma ismert formáját a neves prímás, Bihari János előadásától ihletve. Az erre vonatkozó adatok többsége az 1860-as évek elején kirobbant sajtópolémia során került felszínre, amelyet az éppen 1860 augusztusában megindult Zenészeti Lapok hasábjain követhetünk a legrészletesebben. Ábrányi Kornél, akit kora zeneéletének legtermékenyebb krónikásaként tartunk számon, a lap szerkesztőjeként maga is többször állást foglalt a szerzőség kérdésében. Az Ábrányiék által folytatott vita valamelyest okafogyottnak tekinthető, hiszen az induló két legkorábbi zongoraváltozata, amelyek 1820-ban Bécsben jelentek meg egyaránt Schollt nevezi meg szerzőként. Ez a tudás azonban hamarosan feledésbe merült, s a negyvenes évek kiadványaiban – így Franz Jüllig Ungarische National Melodien gyűjteményében – már csupán mint Rákóczy-induló tűnik fel a mű a komponista nevének említése nélkül.

Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót!

Görögország (A csatlakozás éve: 1981)


Korfu (Corphu) a XVI–XVII. század fordulóján (Civitates Orbis Terrarum)

ISMERETLEN SZERZŐ: A nagy borissza okoskodása (részlet)

Fordította: Papp Árpád

Mások csak hadd csodáljanak, ezüstös-szép olajfa!
Én, szőlő, többre tartalak– növények elejének!
Hogy fortyog, habzik, sustorog az édes must a kádban;
olajbogyó sajtolt leve, hogyan érhet nyomába?
Hisz illatodra, jó borom, feltámad még a holt is,
az ágyban fekvő nagybeteg gyógyul, varázserődre;
étel magában mit sem ér, scupán együtt a borral,
még a vadsült sem ízletes, csupán borral locsolva;
dicső borom, patikaszer, csodatételre képes:
félénk ifjú megbátorul, a vének vére pezsdül,
férfiasságuk duzzadoz, szívük vadul viháncol,
tetőled éber lesz az ész, a szem tűzben ragyog fel.

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.