„Lengyelország hős királya férjem”– Szent Hedvig királynő

2018. július 18. 07:47 - nemzetikonyvtar

Árpád-házi Boldog Jolánhoz és Árpád-házi Szent Kingához hasonlóan Anjou Nagy Lajos király (1342–1382) kisebbik leányát, Szent Hedviget (1374 körül –1399) is Lengyelországban övezi tisztelet, hazánkban pedig szinte számon sem tartjuk Anjou-ház szülöttét, Hedviget, a lengyelek Jadwiga királynőjét, akit humanitárius cselekedetei, valamint a Litvánia és a rutének (ruszinok) megtérítésében szerzett érdemei okán már a halála után azonnal szentként tiszteltek alattvalói. A királynő testét nem a Wawel-katedrális kriptájába temették – mint a többi uralkodóét –, hanem a főoltár alá, abban a meggyőződésben, hogy csak kis ideig, addig marad ott, míg föl nem emelik az oltár dicsőségébe.

A boldoggá avatási eljárás azonban, noha Hedvig halála után szinte azonnal megindult, politikai okok miatt évszázadokra megakadt. 1933. szeptember 29-én a lengyel püspöki kar a Częstochowában – a magyar alapítású Pálos Rend központjában – megtartott ülésén úgy határozott, hogy ismét kéri Hedvig (Jadwiga) boldoggá avatását. Az eljárást 1950-ben újították fel. A lengyel pápa, II. János Pál pedig 1997. június 8-án szentté avatta Hedviget Krakkóban.

palos_hedvig.jpgSzent Hedvig, festmény, Jasna Góra kolostora, Częstochowa, a lovagteremhez vezető díszlépcsőház  In: Pálosaink, a fehér barátok – 3D-s kiállítás 

Anjou Hedviget, a gyermeket, egy szerződés értelmében, melyet atyja, Nagy Lajos király kötött Lipót ausztriai herceggel, Lipót fiának, Vilmosnak szánták. A házasságkötésre a négy éves Hedvig és a nyolc éves Vilmos között 1378-ban került sor. Ezután a két gyermeket együtt nevelték Bécsben. Amikor Hedvig hat éves lett, hazahozták, hogy itt készüljön föl a tényleges házasságkötésre. Atyja, Nagy Lajos Vilmossal együtt a magyar trónra szánta őt, de a király halála után az özvegy Erzsébet királyné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték.

Hedvig 1384 őszén érkezett Krakkóba, ahol megkoronázták, Vilmost azonban a lengyelek nem akarták a trónon látni. Ezért amikor Jagelló ULászló követeket küldött, hogy megkérje Hedvig kezét, szívesen meghallgatták kérését, annál is inkább, mert azt is megígérte, hogy vele együtt az egész litván nép is megkeresztelkedik és egyesül Lengyelországgal. Erre a hírre, a Habsburgok Krakkóba küldték Vilmost, aki be akart törni Wawel várába, hogy érvényesítse jogait, azaz megerősítse a Hedviggel gyermekkorukban megkötött házasságot. A lengyelek azonban Vilmost kiűzték az országból. Jagelló ULászló 1386. február 12-én érkezett Krakkóba, s három nap múlva testvéreivel és kíséretével együtt megkeresztelkedett. Hedvig Isten akaratát látta abban, hogy a nála 28 évvel idősebb László felesége legyen, s február 18-án megtartották az esküvőt.

„S Hedvig olvasá a szent igéket,
S így tünődék rajtok önmagában:
»Ím ezek mi szép igék, mi szentek!
Lengyelország hős királya férjem,
Kit szivemben hordok, hű jegyelted!
Nem leend-e megvetett ajándék,
Majd ha fényben eljövendesz értem,
S én kitárom a csodák világát
Ifju, hős, de még vad nemzetednek?
Durva nyelve, melyen eddig a düh,
S a harag vad győzödelme hangzott,
Általam most szent igékre hajland;
A teremtés titka és az üdvé
Nem leendnek messze föld virági;
Szent körökbe mindenik betérhet,
És az élet fájáról gyönyörrel
Dús, öröklő éveket szakaszthat.«”

Vörösmarty Mihály: Hedvig, részlet Magyar Elektronikus Könyvtár 

A Habsburgok, kiknek reményei ezzel szertefoszlottak, hamis híreket kezdtek terjeszteni Vilmos és Hedvig korábbi együttéléséről. Hedvig a Wawel katedrálisában a papság és Bodzanta érsek jelenlétében nyilvánosan visszavonta a gyermekkorában tett házassági ígéretét. VI. Orbán pápa legátusa által vizsgálta ki az ügyet, s meggyőződvén Vilmos vádjainak alaptalanságáról 1388. április 18-án bullát adott Jagelló ULászlónak, amelyben dicséri megtérését és kinyilvánítja, hogy Hedviggel kötött házassága érvényességéhez nem fér kétség. VI. Orbán szívélyes kapcsolatot tartott fenn később is a királyi párral, utóda, IX. Bonifác pedig elfogadta, hogy keresztapja legyen születendő gyermeküknek.

Hedvig lengyel királynő. A krakkói székesegyházban őrzött kép után (Digitális Képarchívum)

Hedvig királynő tevékenysége – noha szívén viselte a betegek, az árvák, a szegények és az elesettek sorsát is – nem pusztán a szokásos királynői feladatokra korlátozódott: mindent megtett országa hatalma érdekében is. Egyszerű és tiszta életvitele, széles körű műveltsége révén sok emlékezetes dolgot művelt rövid élete során. Elérte azt, amit sem a törvények, sem a fegyverek nem tudtak elérni: a pogány Litvániát megtérítette, a litván teológusok számára pedig Prágában kollégiumot is alapított 1397-ben. Sokat fáradozott az elszakadt Ruténia megtérítéséért is. Tudta, hogy a ruténok ragaszkodnak a keleti nyelvhez, s fölismerte, hogy csak akkor nyerheti meg őket az egyháznak, ha meghagyják saját nyelvük és gazdag szertartásaik használatát. Ezért a szláv bencésekhez fordult és kérte, nyissanak Krakkóban noviciátust a rutének számára. Rómában elérte, hogy a pápa engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását a krakkói egyetemen (1399)

Szent Hedvig szobra Vácott a Fehérek Templomának oldalában Horváth Tibor és Sáros László alkotása – 2006 (Digitális Képarchívum)

–s–

komment

„Gramofonlemezeket hallgattam, amikor már Madonna és a Depeche Mode dalait játszották”

2018. június 22. 07:52 - nemzetikonyvtar

Farkas Gábrielnek a különbség a festészet és a zene között olyan, mintha más hangszeren játszana. Hofi Géza a kedvenc hazai előadója, de a két világháború közti időszak zenéje áll hozzá legközelebb. Farkas Gábriel & His Band különleges koncerttel készül a Múzeumok Éjszakájára az Országos Széchényi Könyvtárba.

Múzeumok Éjszakája
Farkas Gábriel & His Band
Időpont: 2018. június 23. 21.45–23.30

farkas_gabriel_his_band_kfoto_kiss_csanad.jpg

Farkas Gábriel & His Band. Fotó: Kiss Csanád

Gyermekkorában a cselló és a klarinét kipróbálása után elkezdett zongorázni tanulni. Mi vonzotta utóbbi hangszerhez?

A zongora egy harmónia-, a cselló és a klarinét pedig szólamhangszer, főleg dallamokat lehet játszani rajtuk. A zongorának sokszínűbb a hangja, ez az, ami leginkább tetszett.

Miért nem lett zongoraművész?

Azokhoz képest, akik később neves zongoristákká váltak, nagyon későn, hatodik osztályos koromban kezdtem el zongorázni tanulni. Akik a zeneiskolában játszottak a hangszeren, azok ennyi idősen már Bach preludiumokat játszottak.

Kiket céloz meg a zenéje?

A fiataloknak ez egy ráismerés a kulturális örökségünkre, a középkorosztálynak egyfajta nosztalgia, mert a szülők vagy a nagyszülők ezt hallgatták, utóbbiaknak pedig már a fiatalságot jelenti. A dzsesszalapú klasszikus könnyűzene őse a gospel és a fekete zenék indíttatásából alakult ki, a magyar klasszikus könnyűzene kutatása közben viszont arra jöttem rá, hogy szemben az amerikaiakkal, nekünk nincs nemzeti daloskönyvünk. Amikor elkezdtük feldolgozni ezt az anyagot, mindig párba tettük az amerikai dzsessz-sztenderd dalokkal és a magyar könnyűzene klasszikusai nagyon szépen beleillettek ebbe a közegbe.

Miért pont ezt a műfajt választotta?

Gyerekkoromban a padláson találtam egy gramofonlejátszót néhány lemezzel. A zenei televíziókból már ekkor Madonna, Michael Jackson, George Michael és a Depeche Mode dalai szóltak, de nekem nagyon megtetszett az a zene, amit a lemezek tartalmaztak. A nagyapám, aki méhész volt, nagyon szépen tudott nótákat énekelni, ezért nekem ez egyfajta családi örökség, ami nagyon mostohán volt kezelve a magyar kultúrában. A mulatós zene némileg lerontotta az ázsióját, de úgy érzem, hogy az élőzenés hazai feldolgozásokkal vissza lehet hozni ezek pozitív megítélését.

farkas_gabor_gabriel_fokep.jpg

Farkas Gábriel. Fotó: Szemerédi Ágnes

Nem csupán énekes, színész, hanem festőművész is. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett.

Az avantgard születésének a gyökereit keresem. Kutatom, hogy a nagy európai művészetben miért volt akkora robbanás az impresszionizmus és annak néhány alakja. A technika és az okostelefonok fejlődésével antiszociálissá válik a társadalom és elfordul a természettől, ezért úgy gondolom, a természethez való visszanyúlás ma ugyanolyan fontos, mint akkor volt.

A festészet vagy a zene áll közelebb önhöz?

Nekem mind a kettő ugyanaz. A különbség olyan, mintha más hangszeren játszanék. A képzőművészet egy hosszú alkotói folyamat, amelynek van egy vége, amikor az ember kiengedi a kezéből az alkotást és a reakciót közvetve kapja meg. Maga a festmény szembesül a közönséggel, de nem a közönség elismerése az, ami motiválja az alkotót. A zene pedig egy valós időben megfogalmazott gondolat és érzelem, amire rögtön visszaigazolás érkezik a közönségtől.

A Múzeumok Éjszakáján Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa vagy Máté Péter legismertebb melódiái csendülnek fel nem megszokott feldolgozásban, hiszen a magyar könnyűzene dalait dzsessz-sztenderdként nem játszották korábban. Ki a kedvenc előadója?

A magyar előadók közül Hofi Géza a kedvencem. A dzsesszénekes kvalitásai ugyan nem kaptak nagy elismerést, de a közlésében volt valami egészen különleges. Egy fájó dalt is úgy tudott énekelni, hogy az ember azt érezze, van kiút abból a helyzetből. Cserháti Zsuzsánál, Máté Péternél és Szécsi Pálnál viszont a tragikus sorsuk nagy mértékben visszatükröződött az előadásukban. Őket is szeretem hallgatni, de Hofi Gézánál találtam meg leginkább azt a fajta könnyedséget, ami utat mutat arra, hogyan lehet feldolgozni a traumákat és hogyan legyünk képesek könnyedén megerősíteni a boldogságot.

farkas_gabor_gabriel_1.jpg

Farkas Gábriel. Fotó: Szemerédi Ágnes

A zenekar a 20-as évektől kezdve, az 50-es éveken keresztül egészen a 80-as évekig tartó időszak kedvelt kabarészámaiból, táncdalaiból és a korszakokat meghatározó slágerekből válogat. Melyik korszak áll önhöz a legközelebb?

A két háború közötti időszak. Az első világégés és a gazdasági válság után a remény és az önfeledtség jellemezte az emberek hangulatát, éppen ezért ez a világ a zenéiben is egy nagyon termékeny időszak. A másik kedvencem az ’50-es évek Magyarországa.

Több mint 15 éve énekli Frank Sinatra legismertebb dalait hazánkon innen és túl, klubokban, fesztiválokon és revüszínházakban. Miért pont Sinatra?

Sinatra elénekelte a teljes amerikai daloskönyvet. A neve egy hívószó, egy összegző brand, amit az emberek az amerikai könnyűzenei klasszikusokkal azonosítanak. 2015-ben, születésének századik évfordulójára az általa készített hangszerelésben állítottunk elő dalokat.

Múzeumok Éjszakája
Farkas Gábriel & His Band
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem
1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.
Budavári Palota "F" épület
Időpont: 2018. június 23. 21.45–23.30

Múzeumok Éjszakája - Farkas Gábriel & His Band

komment

„Lilin a teher, rajtam pedig az élvezet”

2018. június 19. 11:10 - nemzetikonyvtar

Egy mindenbe beleszóló édesanya és a saját véleményét felvállaló lánya között komoly konfliktusok húzódnak. Ilyen Tordai Teri és Horváth Lili kapcsolata, persze csak a színpadon. A Kossuth-díjas és a Jászai Mari-díjas színésznő egy életduettel készül a Múzeumok Éjszakájára az Országos Széchényi Könyvtárban.

Múzeumok Éjszakája
Nőkből is megárt…
Játsszák: Tordai Teri, Horváth Lili
Időpont: 2018. június 23. 19:00

fb_img_1505983375070.jpg

Anya és lánya – Tordai Teri és Horváth Lili színművésznők. Fotó: Kállai Tóth Anett

A Nőkből is megárt… című darab a harmadik, amelyben együtt szerepelnek. Hogyan emlékeznek vissza az első közös fellépésre?

Horváth Lili: Pályakezdőként léptem színpadra a Warrenné mestersége című darabban. Veszprémben volt az első közös színpadi előadásunk, amit Benedek Miklós rendezett. Azóta három gyermekem született és érettebb személyiségű színésznővé váltam, viszont akkor is nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Nem, mama?

Tordai Teri: Szerencsére hamar kiderült, hogy teljesen más karakterek vagyunk. Ez azért fontos, mert így soha nem fogják Lilin számon kérni, hogy olyan vagy, mint az anyád. Azt szoktam mondani, hogy én vagyok a pasztell, Lili meg a bársonybarna. Ettől függetlenül, mint anya, úgy érzem, hogy Lilit több szerepre lehet beállítani, mint engem. Nem véletlen, hogy a legújabb darabban ő játszotta a pszichológusnőt, a barátom feleségét és a lányomat is. Nekem a magasságom, szőkeségem és piszeségem miatt mindig is meg volt határozva a karakterem. Ha az ember olyan szerencsétlen, vagy szerencsés, hogy a lánya is ezt a szakmát választja, akkor jó, hogy ilyen konkrétan lehet látni a különbséget.

Ahogy a darabban, úgy az életben is anya-lánya párost alkotnak. Ez megkönnyítette, vagy inkább megnehezítette a próbákat?

Horváth Lili: Amikor reggel azt látom a naptárban, hogy aznap este fellépünk, mindig jó érzéssel tölt el és hál ’istennek, ezt valahogy a nézők is érezhetik. A próbák ettől függetlenül nem voltak se könnyebbek, se nehezebbek. Azt tudom, van létjogosultsága annak, hogy mi jóban vagyunk, viszont a darabban nagyon sok konfliktus húzódik anya és lánya között.

Tordai Teri: Egy idő után a közönség elfeledkezik arról, hogy úgy nézzen minket, mint anyát és lányát. Az előadás elején ugyanis olyan éles feszültség van jelen, amiért a mama mindenbe beleszól, az első mondatoknál úgy megpendül a vita, hogy két színésznőt látnak. Ezt nagyon lehet érezni. Mind a ketten durván beleéljük magunkat abba, hogy milyen az, amikor egy anya mindenbe beleszól és kellemetlenné válik.

fb_img_1525695873617.jpg

Horváth Lili színművésznő. Fotó: Kállai Tóth Anett

Mennyire mutat tükröt a darab?

Horváth Lili: Meglepődtem, de nagyon erősen hat a nézőkre. Mi csak egy jót akartunk együtt játszani, de valószínűleg jelenleg nincs még egy ilyen típusú előadás. Van, aki többször is megnézi és olyan is, aki azt mondta, hogy legközelebb elhozza az édesanyját vagy a nagymamáját. Sőt, férfiak is kíváncsiak rá.

Tordai Teri: Egyrészt modern, másrészt azt üzeni, hogy az én korosztályomnak meg kell tanulni elfogadni a fiatalok függetlenségét. Ez azért aktuális, mert már egy tizenkét éves sem nagyon szereti, ha beleszólnak az életébe.

A darabbéli szerepük mennyire jellemzi önöket?

Horváth Lili: Nem voltam ennyire odaszólós, mi máshogy veszekedtünk. Az alaptermészetemből adódóan sokáig csöndben vagyok, aztán egyszer nagyon összevitatkozunk, de hamar ki is békülünk. Ez a lány az elején nagyon osztja az édesanyját, ám ahogy anyuka lesz, változik, hozzám ez áll közelebb. Az elején nehéz volt felvenni ezt a stílust, mama mondta is, hogy ennél jobban szóljak oda. A darab elején nincs jó viszonyban anya és lánya, viszont ez később változik és ez a nagy ív a végére összeér.

Tordai Teri: A premieren ült egy pszichológusnő, aki el volt képedve, honnan tudta Lili, hogyan viselkedik egy szakember. Könnyű olyan szerzőt játszani, aki minőségi író és ez fontos, mert ez lehetett volna egy viccelődő, butácska kommersz is. Jó érzés, hogy olyat játszik az ember, amire emlékeznek, olyan, mint egy jó könyvre. Benned marad, és öröm, hogy az ember a közönségnek élményt tud adni.

fb_img_1521155641689_m.jpg

Tordai Teri színművésznő. Fotó: Kállai Tóth Anett

Hogyan élte meg a nagymamaságot?

Tordai Teri: Lilin a teher, rajtam pedig az élvezet van. Nagymamának lenni hatalmas ajándék, mert három gyermeket felvállalni ebben a szakmában nem egyszerű dolog. Amikor nagymama lettem, már túl voltam azon, hogy különösebben foglalkozzam a külsőmmel. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy 120 éves koromig meg akarom őrizni a nőiségem. Van a darabban egy szép mondat, ami azt mondja, hogy az ember kívülről megöregszik, de belül van egy mag, az „én”, és az aztán szabadon kószál, ezt ennél jobban nem tudnám megfogalmazni. Amikor az unokámmal beszélek, azt mondom neki, hogy nagyanyád mindig fiatal marad, mert az „én” független a külsőtől. Egy kicsit jó lenne példát mutatni arra, hogy mosolygós idős emberek legyünk.

A gyermekei hogyan fogadták, hogy az édesanyjuk és a nagymamájuk együtt játszanak a színpadon?

Horváth Lili: A két fiam eljött a bemutatóra és a nagyobbik azt mondta, nagyon sírt a végén. Ő korábban beült a próbákra és az elején zavarta, hogy ez a lány kezdetben ilyen volt a mamájával, holott ő ugyanilyen szörnyű velem az életben.

Tordai Teri: Azt kérdezte, miért veszekszel így a mamával? Erre kiderül, hogy ő is ugyanúgy szokott veszekedni. Magunkra ismerünk a darabban. Az előadás előnye, hogy filmszerű, az életbe pillant bele az ember. Itt őszintén és szívből kell játszani, mert rögtön lereagálják, ha valamiben nem vagy igaz.

fb_img_1519666981797.jpg

Anya és lánya – Tordai Teri és Horváth Lili színművésznők Fotó: Kállai Tóth Anett

Cseh Judit rendező úgy fogalmazott, a történet ráébreszt arra, hogy merjük kimondani, ha valami már elmúlt, hogy ne féljünk találkozni új helyzetekkel. 

Horváth Lili: A darabbéli pszichológus azt javasolja az anyának, hogy ne féljen a változástól, ez egy új helyzet, amit el kell tudni fogadni. Egyébként tényleg ilyen az élet, az ember feltesz miérteket. Miért történik velem? Mi lett volna, ha? Én mindig később jövök rá arra, hogy mi miért történt. Lefordítom magamban, és rögtön nem egy negatív útra tévedek. 

Tordai Teri: Az én korosztályomban az embernek tréningeztetnie kell magát a változásokra, ez a fiataloknak lassan természetes. Például most még nem tudom használni a számítógépet, de az egyik unokám megtanít. Nem lehet rögtön azt mondani, hogy én ugyan azt meg nem tanulom. Benne van a világ lüktetése, hogy ne maradj le és menj akkor is, ha akadályokba ütközöl, mert a világ változik. 

Kiket céloz meg a darab? 

Tordai Teri: Nincs korhoz kötve, ha kihagyod, sajnálni fogod, mert valami mindenkit megérinthet benne. Ad valamit az embereknek. 

Horváth Lili: Egy ismerősöm nem volt annyira jóban az anyukájával, de miután eljöttek az előadásra, valami feloldódott. Én szeretem, ha több a fiatal, és vannak férfiak, mert ők máshogy reagálnak. Az idősebbek inkább szentimentálisak, ha ők vannak többségben a nézőtéren, érezhető, hogy mama van a központban, vele azonosulnak, viszont ha a fiatalok, akkor érzem, hogy velem. 

- Szilágyi Magdolna -

Múzeumok Éjszakája
Nőkből is megárt…
Játsszák: Tordai Teri, Horváth Lili
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem
1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.
Budavári Palota "F" épület
Időpont: 2018. június 23. 19:00

Múzeumok Éjszakája - Nőkből is megárt…

komment

„Június volt s ujjongtunk, nincs tovább” – 3. rész

2018. június 18. 14:11 - nemzetikonyvtar

Mivel a nyári szünetet a legjobb aktív pihenéssel tölteni, összeállításunk harmadik részében a középiskolásoknak ajánlunk olvasnivalót könyvtárunk digitálisan elérhető állományából.

Ady Endre bejegyzésünk címében idézett verssorával (Üzenet egykori iskolámba) a körülbelül tíz hónapig tartó tanév végét köszöntjük. Ki ne emlékezne arra, amikor az tanítás befejezése előtt nyolc nappal felírtuk a táblára – először a felkiáltó jelet… Aztán, a napok múlásával egyre nagyobb volt a várakozás: Ó! – IÓ! – CIÓ! – ÁCIÓ! – KÁCIÓ! – AKÁCIÓ – VAKÁCIÓ! Minden bizonnyal valami hasonlót élnek át a mai diákok is. A 2017/2018-as tanév utolsó tanítási napja 2018. június 15. S kell-e ennél jelesebb nap?

Serfőző Levente: Ostobák ne öljenek 

Balkezes detektív, Dávid Morgan le akarja tartóztatni szomszédját, Myron Gardnert, egy befutott mérnököt, egy lelkiismeretlen tőzsdeügynök, John Ammerman meggyilkolásáért. Viszonzásképpen Myron zsarolással fenyegeti Dávidot, gyermekkori főellenségét. Myron állítja, hogy húsz évvel ezelőtt tanúja volt, hogy a detektív megölte feleségét, Katit, és eltüntette halott testet.

„Ammerman megforgatta szemeit és úgy magyarázott nekem, mintha a falu ostobája lennék, egy nehezen küszködő tájékozatlan tudatlanság, egy könnyű céltárgy a magas kockázatú financiális csalások svindlijében. - Nem tehetünk minden tojást ugyanabba a kosárba.”

Lipcsey Emőke: Taurus blogja 

nagy_16076.jpg

A regény egy blogportál néhány tagjának életét követi. A történet a blogokon, üzenőfalakra írt üzeneteken, msn-eken és skype-beszélgetéseken keresztül tárul fel. A résztvevők többnyire fiatalok, más-más társadalmi háttérrel rendelkeznek. A blogportál, a haBlog azonban szorosan összefűzi őket, és nagyobb befolyást gyakorol életükre, mint bármelyikük is sejtette volna. A szálak taurus kezében futnak össze, ő „keveri a kártyákat”. A sok váratlan fordulatot tartalmazó regényben egyre jobban összekuszálódik a blogozók élete, és egyre jobban feltárul előttünk gondolkodásmódjuk, érzésviláguk. A több szálon futó történet céltudatosan halad a vég felé, ahol a nagy leleplezéseken kívül újabb kérdésekkel zárul le a regény. Forrás: http://www.helikon.hu

„Az én blogom abból fog állni, hogy egy történetet írok meg folytatásokban. Ha tetszik a történet, írj az üzenefalamra. Ha nem tetszik, azt is írd meg. Figyelem! Nem szeretem az olyan általános kommentárokat, hogy »nagyon jó, csak írd tovább«, vagy az olyat, hogy »ez rohadtul tetszik, imádom a stílusodat«, stb.”

Faluvégi Anna: Pszichokrízis 

Érezd, figyeld, hogyan válik szét a tudat az érzelemtől... Olyan, mint egy halk, tompa huppanás.... Kiráz a hideg, ha felidézed emlékeid. És tudatodba rögzíted... Egy mély gödör... hideg... fagyos... Nem találod az utat önmagad felé... Csupán a három pontnak van értelme az egészben... más semmi... Csak zuhanás lejjebb-lejjebb... És nincs vége az önmegismerésnek. Nincs kezdet, sem vég, csak az egyszerű semmi van, amely fájdalmas kínnal tölti ki a mindennapjaid. Fáj, amikor ébredsz ugyanazon a helyen, amelyen lefeküdtél... Fáj, hogy ugyanott kell lefeküdnöd, ahol felkeltél... Semmi, semmi sem lényeges igazán. Szürkék és üresek a napok, akár testedben a koporsó-lélek! És már hiába húzódsz közelebb és közelebb az ajtóhoz, mert úgysem hallasz kopogást... Hiába akarod hallani, hiába futsz hallucinációid után kinyitni az ajtót... ott senki, senki sem áll... üres minden.

„Nem értette önmagát. Normális munkája van, normálisan viselkedik - minden normális benne és körülötte. Akkor mégis mi történik? - Nem vagyok gyilkos! Nem vagyok gyilkos!- Hiába próbálta gondolatokkal elfojtani magában a félelmet, az felszínre tört, és görcsös sírásba fulladt.”

Hanula Zsolt: A világ legbefolyásosabb emberei 

Az egész valamikor 2002-ben kezdődött, 15 éve, belegondolni is rossz, milyen régen. Ültünk valahol Sashegyi „Sasa” Zsolttal, és megváltottuk a világot; ő akkor szerkesztő volt a PC Gurunál, én külsős cikkíró, a világmegváltás pedig abból állt, hogy kitaláljuk, hogyan legyen jobb az újság. Ehhez a magyar médiában akkor és azóta is előszeretettel használt módszert használtuk: megnéztük, mit csinálnak éppen tőlünk nyugatabbra, és megpróbáltuk lemásolni, a magyar viszonyokra igazítva. Éppen akkoriban volt egy nagy anyag a Gamespyon (a Gamespy akkor a legnagyobb gémer portálok közé tartozott, aztán beolvadt az IGN-be), az volt a címe, Most Influental People in Gaming, vagy valami hasonló, egy miniportré-gyűjtemény volt játékfejlesztő sztárokról. Ezt megcsinálhatnánk mi is, mondta Sasa; bízd csak ide, mondtam én.

Legyen inkább sorozat, havi egy oldal, úgy lesz hely rendesen bemutatni a fickókat, mondtam egy hét múlva. Még egy hét múlva leadtam az első epizódot, alig fért bele kettőbe. Én az Arcképcsarnok címet adtam neki, máig nem tudom, miért ragadt rajta végül a tükörfordított, és munkacímnek használt Legbefolyásosabb. Nem is nagyon stimmelt, mert a híres játékfejlesztők sztorijai általában pont arról szóltak, hogyan próbáltak boldogulni és kreatívak maradni a befolyásos kiadóvezérek és pénzemberek uralta, egyre nagyobbra növő videojáték-bizniszben.

„Amikor Sandyman '88 őszén igent mondott Sid Meier és a már akkor sokadvirágzását élő MicroProse hívó szavára, először szolgált rá a címben említett állandó eposzi jelzőjére. A legjobbkor érkezett, hogy részt vehessen a Sid nevét végleg legendává avató játék, a Civilization fejlesztésében.”

Muraközy László: Már megint egy rendszerváltás 

nagy_05594.jpg

Az elmúlt években nem panaszkodhattunk arról, hogy Magyarországon a gazdaság, a társadalom, a politika eseménytelen, unalmas napokat adott volna az állampolgároknak és a szakembereknek. Ugyanakkor kivételesen érdekes időszak áll mögöttünk (és valószínűleg előttünk is). Napról napra új problémák, új kihívások merültek fel egy kitágult világban. A mindennapok, a hónapok, az évek, a választási ciklusok, válságok, fellendülések közepette az elemzések általában rövidtávon vizsgálták, vizsgálják a legtöbb kérdést.

Mintegy tizenöt év telt el a nyolcvanas évek végétől, a rendszerváltás kezdetétől. Tizenöt év hossza már akár arra is ösztönözhet minket, hogy egy pillanatra megállva végiggondoljuk mi is történt velünk, honnan jöttünk és hova tart Magyarország. Hogyan kapcsolódik ez az időszak a múlthoz, és ami talán még fontosabb mit tanulhattunk, és tanulhattunk volna, tanulhatunk a történelemből s a legutóbbi, mármár szintén történelmi léptékű korszakból. Ez a tanulmány – nyilván egyéni nézőpontból – erre tesz kísérletet.

Különösen időszerűvé teszi az ilyen visszatekintést, hogy míg ezen időszak elején 1989-ben még a szabad választások előkészületei folytak, addig 2004 májusától Magyarország egy nagyobb politikai-gazdasági egység, az Európai Unió tagjaként nemzeti történelmének új fejezetét kezdi meg. Hogy ez az új élet milyen lesz, s mennyire lesz valóban új, azt ma még igazából nem tudhatjuk, de érdemes elgondolkozni rajta.

„Szintén elég erős illúzió volt a rendszerváltás időszakában, hogy a Nyugat alig várja, hogy hatalmas segítséggel járuljon hozzá a térség »visszatéréséhez«, felemelkedéséhez. A legkevesebb amire számítottunk, az a hatalmas adósságok elengedése, és/vagy hatalmas Marshall-segély.”

Cabe Ferrant: A Mars szégyene  és a könyv hangoskönyv-változata 

nagy_13948.jpg

„A munkanap végén megnézem, hogy aznap hányszor, hol és mikor kellett beavatkoznia a párologtatást vezérlő programnak. Ez – a fejlett technikának hála – eddig minden esetben nulla volt. Ami tökéletesen megfelelt a Mars terraformálását célzó programnak, az automatikus párologtatóknak, a főnökeimnek és nekem.” 

Tudománytalan, fantasztikus történet! Ezzel jelzi az író, hogy semmi komoly szándéka nincs írásával a szórakoztatáson kívül! Ez viszont sikerült!

komment

„Június volt s ujjongtunk, nincs tovább” – 2. rész

2018. június 16. 07:37 - nemzetikonyvtar

Mivel a nyári szünetet a legjobb aktív pihenéssel tölteni, összeállításunk második részében a felső tagozatosoknak ajánlunk olvasnivalót könyvtárunk digitálisan elérhető állományából.

Ady Endre bejegyzésünk címében idézett verssorával (Üzenet egykori iskolámba) a körülbelül tíz hónapig tartó tanév végét köszöntjük. Ki ne emlékezne arra, amikor az tanítás befejezése előtt nyolc nappal felírtuk a táblára – először a felkiáltó jelet… Aztán, a napok múlásával egyre nagyobb volt a várakozás: Ó! – IÓ! – CIÓ! – ÁCIÓ! – KÁCIÓ! – AKÁCIÓ – VAKÁCIÓ! Minden bizonnyal valami hasonlót élnek át a mai diákok is. A 2017/2018-as tanév utolsó tanítási napja 2018. június 15. S kell-e ennél jelesebb nap?

Manópörkölt hokedlival [hangoskönyv] 

11 magyar szerző 13 válogatott sci-fi és fantasy írása, a humor jegyében. Az írások főként a Lidércfényen és a Fantasy Portalon találhatóak. Az összeállítással a műfaj vidámabb oldalát, egyben annak kiváló hazai képviselőit is szeretnénk bemutatni a hanganyagok kedvelőinek. (Nem csak) elmondja: Engler József.

„Egy idegen bolygóról érkezett vadász, egy Predator állt Pista bácsi előtt! Nagy meglepetésére a lény nem támadott, hanem levette sisakját, és arckifejezéséből ítélve igencsak zavarban volt, már amennyire azt egy idegen bolygó szülötte esetén meg lehet ítélni.”

Varga Domokos: Kutyafülűek  nagy_17554.jpg

Varga Domokos, Kossuth-díjas író varázslatos műve a Kutyafülűek. Varázslatos, mind tartalmát, mind keletkezésének körülményeit tekintve. A könyvben az író saját családjáról, feleségéről és hat gyermekéről mesél, végtelen egyszerűséggel és túláradó szeretettel. Szívből ajánljuk ezt a kedves írást fiatal és kezdő szülőknek, és... mindenkinek.

„Ma már nyíltan bevallhatom, hogy a Kutyafülűek, amelyet a fanyar humoráért becsülnek sokan, halni hurcolt életek nyögéseinek, nyöszörgéseinek hallatán fogant a budapesti Gyűjtőfogház úgynevezett Kisfogházában. Rövid kis kezdőfejezetét még szabadlábon írtam ugyan, valamikor 1956 nyarán, de magát a könyvet csak két évvel később kezdtem papírra vetni ott, abban az emeletes épületben, amelynek a tövében naponta folytak akkoriban az akasztások. A halálraítéltek néhány földszinti cellában várták sorsuk beteljesedését. Én úgynevezett „kisítéletes” voltam, mégis teli aggodalommal: kibírja-e családom azt az időt, amíg hazajutok innen, hiszen hat kicsi gyerekkel maradt magára a feleségem. Az elítélt írók ekkor már papírt és ceruzát kaphattak, dolgozhattak. Ez nekem is kijárt. Ilyen körülmények között fogtam hozzá a könyvíráshoz, idéztem magam elé otthoni életünket, miközben „halálhörgés, siralom” hangzott felém az épület földszintjéről, és szinte személyesen éltem át az újabb és újabb kivégzések borzalmát. Hogyan lett mindebből fanyar humor? Könnyek és kacagás különös összhangja? Ez az én számomra is megmagyarázhatatlan. Annyit tudok: csak az a mélységes megrendülés válthatta ki belőlem, amely még akkor is hatott, mikor a félig kész könyvvel végre hazatértem, s megírtam az utolsó néhány fejezetet.”  Forrás https://moly.hu

Mándy Gábor: Hihetetlen történetek 

Eredetileg verseket írtam, mert nem szerettem hosszú ideig vacakolni a fogalmazással. Ehhez viszont koncentrálni kellett. És amikor már nem volt elég energiám a koncentráláshoz, elkezdtem prózákat írni. De ezek is nagyon rövidek, pár oldalnál egyik sem hosszabb. Ha valakinek ez nem elég, olvassa el még egyszer!

„Ön az elmegyógyintézetet hívta. Ha új beteg, nyomja meg az egyes gombot. Ha már nyilvántartott pszichopata, nyomja meg a kettes gombot, és utána gépelje be a huszonnégy jegyű azonosítóját. Ha nincs betegségtudata, akkor nyomja meg a kettőskereszt gombot, és várja meg a rohamkocsit.”

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem 

nagy_00719.jpg

A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolatfűzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői

„Az ördög bújt az osztályba. Reggel, mikor bejöttünk, új szemétládát találtunk. Szép, nagy szemétláda, politúros. Azonnal kiderült, hogy egész kényelmesen el lehet férni benne. A szemetet természetesen kiszedjük belőle, és szépen eltrancsírozzuk a tetején. Ehhez művészi ösztön kell.”

Darvas László: Grotex felnőttképeskönyv 

Ahol a pingvinek egymásnak szolgálnak fel. Ahol mi döntjük el, melyik betyár raboljon ki bennünket. Ahol a sündisznók hiányos képzést kapnak az egyetemen. Ahol a Szőkenőt ünnepélyesen megkövetik. Ahol Noé Darwint is magával viszi a bárkára. Ahol népvándorlásban a magyarok nyerik a szépségversenyt. Ahol a rókákat négyzetre lehet emelni. Ahol sumérok állítanak be a tornácunkra. Grotex világ. Felnőttképeskönyv – olvassatok fel belőle apukának-anyukának, mielőtt ágyba zavarnátok őket.

„Közútjainkon gyanús vándorok,
egyik dülöngél, másik tántorog.
Igét kurjongat nem t'om hány torok,
míg egymás múltja föl-le hánytorog.”

Cathrin Smith: Vámpírhistória 

nagy_17974.jpg

Mit tennél, ha kiderülne rólad: Te egy vámpír vagy, csak eddig nem tudtál róla? Ha hirtelen megváltozna körülötted minden, még a saját lényed is, mellyel folyton küzdened kellene azért, hogy ne ölj meg mindenkit, aki az utadba kerül? Lorának rengeteg problémával kell szembenéznie, amíg végre képes lesz belenyugodni a saját sorsába, és olyan titkokkal kell szembesülnie, amelyekről normális emberi lényként talán nem is akarna tudni. A legfájóbb persze az ő számára is az, ha el kell veszítenie, akit a világon a legjobban szeret... Forrás 

„A felismerés nem sokkal azelőtt kezdődött, hogy találkoztam az elsővel. Gyerekkorom óta nem bírtam az erős napsütést, de ez még rendben is volt. Senki sem szereti, ha égeti a Nap. De aztán a következő jel is feltűnt: az éles hallás. ... Soha nem említettem ezt senkinek, egyszerű dolgozó nő voltam csupán...”

Patay László: Szelidíts meg! 

Az idomítás elméletével világszerte igen kevesen foglalkoznak, Magyarországon pedig Patay László az első, aki összefoglaló munka keretei között tet kísérletet arra, hogy egybegyűjtse mindazokat az ismereteket, amelyek birtokában az állattartók könnyebben „megszelídíthetik” kiválasztott kedvenceiket. De nem csupán nekik szánta írását, hanem minden állatbarátnak tartogat figyelemre méltó, érdekes adatokat, lévén kötetének tárgya az etológia egy sajátos területe, ezért érthető, hogy Patay igen gazdag állatpszichológiai ismeret birtokában vállalkozott csak arra, hogy az idomítás technikájával megismertesse az érdeklődőket. Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000

„Nem elég kedvenceink etetésével, itatásával törődnünk, játszanunk és sétálnunk velük, no meg karácsonyfának tekintenünk őket, melyekre, mint holmi szaloncukorkákat fölaggathatjuk felesleges érzelmeinket. Pontosan tudnunk kell, mit is várhatunk el tőlük, és ők mit kívánnak meg környezetüktől.”

TOVÁBBI NYÁRI OLVASMÁNYOK

KLASSZIKUS IRODALOM

JÁTÉKOK, FEJTÖRŐK

 

komment

Egy magyar „lengyel szent” – Árpád-házi Boldog Jolán

2018. június 15. 07:26 - nemzetikonyvtar

Az esztergomi születésű Árpád-házi Boldog Jolán egyike azoknak a magyar szenteknek, akinek életét sokkal jobban ismerik és számon tartják Lengyelországban, mint nálunk: magyar királylány, lengyel hercegnő, klarissza szerzetesnő, a lengyel családok védőszentje.

jolan_kobanyai_lengyel_templom_ablaka.jpgÁrpád-házi Boldog Jolán ábrázolása a kőbányai templomban – In: Piotr Stefanek Árpád-házi Boldog Jolán. METEM, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2011

A legújabb – 2011-ben megjelent, Piotr Stefaniak által jegyzett magyar és lengyel nyelvű, levéltári kutatásokra is támaszkodó – összefoglalás Árpád-házi Boldog Jolán születési évét a korábbi 1235 vagy 1239 helyett 1244-re módosítja, halálozási évét pedig 1304-re teszi.

„A nagy ferences szerzetescsalád kezdeteinél Assisi Szent Ferenc (1182–1226) mellett ott volt az olasz arisztokrata Favarone Offreducio családból származó Szt. Klára (1194–1253) is. A lengyelországi ferencesek történetében eleinte nem találkozunk karizmatikus ferences testvérekkel, annál kiválóbb klarissza személyiségekkel: Boldog Szalóméval, Szt. Kingával és Boldog Jolánnal. Az első lengyel klarissza, Boldog Szalómé (1212–1268), Fehér Leszek nagylengyel fejedelem lánya, mielőtt belépett a kolostorba, II. András magyar király fiának, Kálmánnak volt a felesége. A magyar Árpád-házi Szent Kingát (1234–1292) és Boldog Jolánt (1244–1304) viszont IV. Béla király lengyel fejedelmekhez: az idősebb Kingát a krakkó-szandomiri Szemérmes Boleszlóhoz [Boleszláv, szerk.], az ifjabb Jolánt pedig a kalisz-gieznói Jámbor Boleszló[Boleszláv, szerk.], fejedelmekhez adta feleségül. Mindhárman tehát személyükkel és életükkel kapcsolták össze a magyar és lengyel nemzetet, azok keresztény hagyományait, és a XIII. században Európa-szerte terjedő ferences karizma iránti szeretetet.”

Részlet az Adam M. Kalinowski minorita tartományfőnök (Szent Maximilan Kolbéról nevezett rendtartomány) előszavából – In: Piotr Stefanek Árpád-házi Boldog Jolán. (fordította: Rostetter Szilveszter) METEM, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2011, 7. o

oszandec_metszet.jpgBoldog Jolánt ábrázoló metszet az ószandeci klarissza kolostor levéltárából – In: Piotr Stefanek Árpád-házi Boldog Jolán. METEM, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2011

Boldog Jolán IV. Béla király (1235–1270) és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő kilencedik gyermeke, nyolcadik leánya volt – a szintén szentként tisztelt – Margit és Kinga testvére. Még gyermekkorában került Krakkóba, ahol nővére, Kinga – Szemérmes Boleszláv lengyel király felesége – gondjaira bízták. Jolánnak Kinga a példaképévé vált; 1256-ban ment feleségül a kaliszi és gnieznói herceghez, Jámbor Boleszlávhoz. A krakkói székesegyházban tartott esküvő után a pár a férj hazájába, Nyugat-Lengyelországba költözött, ahol Jolán 23 évet élt példás keresztény házasságban; napjai három gyermekük, Hedvig, Anna és Erzsébet nevelése mellett állandó imádságban, vezeklésben és jó cselekedetekben teltek. Segített a templomokban, kórházakban, saját kezűleg gondozta a betegeket, árvákat, szegényeket, miként nagynénje, Árpád-házi Szent Erzsébet.

boldog_jolan_esztergom.jpgÁrpád-házi Boldog Jolán szobra az Esztergomi Bazilika egyik oltárán – In: Magyar Szentek tisztelete és ereklyéi. Kiállítás a Keresztény Múzeumban, Keresztény Múzeum, Esztergom, 2000

Férje, Boleszláv halála (1279) után Jolán fölosztotta vagyonát az egyház és a rokonai között, majd visszatért a krakkói udvarba, Kingához. Mikor Kinga is megözvegyült, akkor az ószandeci klarissza kolostorba vonultak vissza, ahol Istennek szentelt életet éltek. Kinga halála (1292) után, Jolán átköltözött a férje által alapított gnieznói kolostorba, ahol apátnővé választották. Itt élt alázatban mindenki szolgálójaként. 1304-ben bekövetkezett halála után a kolostor kápolnájában temették el.

gnieznoi_kolostor.jpgA gnieznói ferences rendi kolostor épülete napjainkban. In: Piotr Stefanek Árpád-házi Boldog Jolán. METEM, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2011

„A jól felkészült Jolán Nagy Lengyelország uralkodónőjeként kiválóan látta el […] feladatát. A történelem során kevés hozzá hasonló személyiséget lehet találni Nagy-Lengyelországban. Az udvari életben játszott aktív szerepe miatt, jelentős befolyást gyakorolt annak kultúrájára és szokásaira. […] Természetesen a vallásgyakorlás módjában is meghatározó szerepet játszott. A későbbiek folyamán pedig édesanyaként úgy nevelte lányait, hogy kiváló uralkodónő váljon belőlük. […] Mindig emlékezett arra, hogy ő volt a záloga a Nagy-Lengyelországot, Kis-Lengyelországot, Halicsot és a Magyar Királyságot összekapcsoló szimbolikus erős uniónak, mely hosszú évekig tartó és jólétet teremtő (igaz, két mongol invázió által megszakított) békét eredményezett. Másrészről […] a klarissza habitus felvétele után, Jolán inkább aszkézisre hajló, kontemplatív oldalát mutatta meg.”

[Jolán szerepének értékelése], részlet a Befejezésből – In: Piotr Stefanek Árpád-házi Boldog Jolán. METEM, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2011 59. o.

Jolán tisztelete halála után azonnal megindult, sírját zarándokok látogatták, és sokan nyertek itt rendkívüli kegyelmeket. Jolán boldoggá avatását 1631-ben indították el. XII. Leó pápa 1827-ben engedélyezte ünnepét a ferencesek számára, majd kiterjesztette azt egész Lengyelországra.

-s-

komment

„Június volt s ujjongtunk, nincs tovább” – 1. rész

2018. június 14. 07:12 - nemzetikonyvtar

Mivel a nyári szünetet a legjobb aktív pihenéssel tölteni, összeállításunk első részében az alsó tagozatosoknak ajánlunk olvasnivalót könyvtárunk digitálisan elérhető állományából.

Ady Endre bejegyzésünk címében idézett verssorával (Üzenet egykori iskolámba) a körülbelül tíz hónapig tartó tanév végét köszöntjük. Ki ne emlékezne arra, amikor az tanítás befejezése előtt nyolc nappal felírtuk a táblára – először a felkiáltó jelet… Aztán, a napok múlásával egyre nagyobb volt a várakozás: Ó! – IÓ! – CIÓ! – ÁCIÓ! – KÁCIÓ! – AKÁCIÓ – VAKÁCIÓ! Minden bizonnyal valami hasonlót élnek át a mai diákok is. A 2017/2018-as tanév utolsó tanítási napja 2018. június 15. S kell-e ennél jelesebb nap?

Vig Balázs: A csendkirály [Hangoskönyv] 

II. Fülenagy király a csontjaiban érezte, hogy utolérte az öregség. Meggyengült a szeme, nem látta már az igazságot, ha vitás kérdésekben kellett ítélnie. Elromlott a füle, nem hallotta, hogy a népe elégedett-e, vagy elégedetlen. Ha rárivallt egy hűtlen alattvalójára, már csak cincogás jött ki a torkán. Ezért aztán úgy határozott, hogy békességben nyugdíjba vonul, és élete hátralévő éveit annak szenteli, amire mindig is vágyott: kertésznek áll. A virágok szépek, a virágok illatosak, szeretik a napfényt, azt is, ha eső cirógatja őket. Azonkívül szerények, meghallgatják mindenki búját-baját, éppen úgy, mint ő.

Lewis Carroll: Alice Csodaországban 

nagy_00348.jpg

Alice eleven eszű, bűbájos kisiskolás lányka, aki álmában az óráját aggodalmasan nézegető, piros szemű Nyuszi nyomába ered s egy mély kúton át Csodaországba jut, ahol különféle varázsszerek hatására hol pöttömke lesz, hol óriás; furcsa beszélgetéseket folytat különféle érdekes személyekkel, Egérkével, Struccal, Griffmadárral és Ál-Teknőssel, meglátogatja otthonában doktor Nyuszi Alajost, megismerkedik az örökké vigyorgó Fakutyával, Április Bolondjával és nem kevésbé bolond kalapossal… Részlet Legeza Ilona könyvismertetőjéből  Szente B. Levente: Tücsök, Zöld Manó és a többiek 

nagy_18071.jpg

Szente B. Leventét egykor a 90-es évek derekán újságíróként, riporterként ismerhette a székelyföldi olvasóközönség, de verset, mesét, népmesét, tudósításokat és helytörténeti ismertetőket is közöl. 

„Ki tudja, mi leselkedik arra, aki Kerek Mező határain túlra merészkedik! Maguk a Vadméhek, a Darazsak és a Dongók sem igen szálltak ki jószántukból az ismeretlenbe. Azóta legalábbis, mióta úgy hét virágfordulós nappal ezelőtt szegény Zöngő Dongót a mező szélén elragadta a förtelmesen rút, Imádkozó Sáska."

Fecske Csaba: Csalapinta villanytörpék 

Egy miskolci honpolgár kalandjai Ákos vitézzel, vasgyúró Szabolccsal és Lilla hercegnővel - saját unokáival.

„Már csaknem kipukkadt a két kis méregzsák, amikor hazaérkezett a városból Bapapóka, villanytörpét hozott egy dobozkába csomagolva, a régi ugyanis felmondta a szolgálatot, kiégett. Egy kiégett villanytörpe mit sem ér. Mert mit csinál egy villanytörpe? Világít a sötétben, miután Bapapóka becsavarta a foglalatba."

Nógrádi Kovács György: A dinnyecsőszök 

nagy_17580.jpg

A seriff és bandája az iskola befejezése után dinnyecsőszök lesznek. Keresetüket ország körbeutazására szánják. Ezenkívül vesznek egy használt kerékpárt Péter Zsoltnak, és meg szeretnék ünnepelni Terus néni 90. születésnapját is...

Kísérletek pillepalackkal

Házi felfedezések PET-palackkal, mosogatószerrel, étolajjal, avagy termodinamikai, hidrosztatikai, kolloidkémiai és egyéb tanulmányok. Akár így, akár úgy nevezzük őket, sok sikert, jó tanulást hozzájuk!

„Keverjünk össze egy műanyag tálban mosogatószert és vizet 1:1 arányban. (Egyesek tapétaragasztót és cukrot is adnak hozzá). Készítsünk drótból egy nagy karikát és kezdődhet a buborékfújás! A siker nemcsak a keverék összetételétől függ, közrejátszik a léghőmérséklet, a páratartalom, a szélmozgás de főleg – a türelmünk!”

TOVÁBBI NYÁRI OLVASMÁNYOK

KLASSZIKUS IRODALOM:

 

komment

Környezeti Fenntarthatósági Munkacsoport alakult az OSZK-ban

2018. június 05. 07:26 - nemzetikonyvtar

A környezetvédelmi világnap kapcsán örömmel adunk hírt arról, hogy az idén tavasszal Környezeti Fenntarthatósági Munkacsoport alakult az OSZK-ban.

Környezetvédelmi világnap – 1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban ez olvasható: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.


 Kakasy Éva: Környezetvédelmi világnap; illusztráció a Jeles napok című szolgáltatásunkból

A Minőségbiztosítási Tanács javaslatára alakult meg a Környezeti Fenntarthatósági Munkacsoportunk, amelynek önkéntes kollégák a tagjai. A munkacsoport képzéseket tart és szervez, környezetbarát praktikák bevezetésén dolgozik, illetve egy pihenőkertet szeretne kialakítani a nemzeti könyvtár munkatársai számára.

Az erdő fohásza a kőszegi hegyekben (Digitális Képarchívum)

A munkacsoport évente két alkalommal meghívott előadókkal tart képzéseket a kollégák számára. 2018 áprilisában például, A Föld napja alkalmából egy Szigetmonostoron dolgozó biogazda: Pető Áron jött hozzánk és mutatta be az általa működtetett közösség által támogatott gazdaságot , illetve Molnos Zselyke, az Ökopszichológiai Intézet munkatársa beszélt erről az ökopszichológiáról és ennek egyik fő témájáról, a környezeti fájdalomról.

1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A Föld napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg.

Ma még csak terv, de már dolgozunk azon, hogy egy, a könyvtár mellett ez idáig kihasználatlan zöldterületet – közösségi munkában – pihenőkertté alakítsunk, hogy ott rövid szüneteket, kihelyezett munkamegbeszéléseket tarthassunk, és sportolhassunk kellemes kerti környezetben. A szükséges kertészeti átalakításra, fenntartásra tizenöt kolléga jelentkezett önkéntesnek. A terület a Várgondnokság kezelésében van. Felvettük a kapcsolatot az ottani kollégákkal, s ők is nyitottnak mutatkoztak a kezdeményezésre. Elsőként a „kijutás” technikai és biztonságtechnikai feltételeit kell biztosítanunk.


Hogyan döntsünk felelősen nap mint nap? (Digitális Képarchívum)

Ősszel szintén tartunk egy fenntarthatósági képzést a házban dolgozók számára újabb meghívott előadókkal, s időről-időre beszámolunk posztjainkban az OSZK-ban végzett egyéb munkáinkról és eredményeinkről.

komment

Felívelő pályán – Interjú Boka Lászlóval, az OSZK tudományos igazgatójával, az OSZK Kiadó vezetőjével

2018. június 04. 19:04 - nemzetikonyvtar

Az interjú az Új Könyvpiac 2018. júniusi számában jelent meg.

Az Országos Széchényi Könyvtár könyvkiadója hosszú évek óta rangos kiadványokkal van jelen a hazai könyvpiacon. A kiadó – amely az intézmény páratlan állományára és tudományos munkatársaik szaktudására épít – önállóan vagy rangos hazai és nemzetközi társkiadókkal karöltve hasonmás kiadásokat, díszalbumokat, konferencia- és tanulmányköteteket, könyv-, sajtó- és művelődéstörténeti szakmunkákat, hézagpótló bibliográfiákat és kiállítási katalógusokat, évente mintegy 25–40 kiadványt jegyez. Boka László irodalomtörténészként, szerkesztőként 2005-től vállal aktív szerepet a kiadó életében, 2010-től a kiadó vezetője.

Mióta létezik a kiadó?

A magyar nemzeti könyvtár a maga 215 évre visszatekintő múltjában természetesen mindvégig foglalkozott könyvkiadással, azaz mindig volt évkönyve, kiállítási katalógusa, különféle konferencia- és tanulmánykötete, a különböző bibliográfiák megjelentetése is alapfeladata, de ezeket nem profi kiadóként jelentette meg. Hangsúlyosan az ezredfordulótól kezdtünk könyvek tudatos kiadásával foglalkozni. Az akkori főigazgató Monok István kezdeményezte, hogy a nagy hazai professzionális kiadókkal összefogva jelentessünk meg anyagokat, például a gyűjteményekre jellemző díszalbumokat, unikális kincseket. Bő öt évig vállvetve intéztük a könyvkiadást, az első pár év után átvettem a stafétabotot, s 2008-tól kezdtem el felépíteni az OSZK Kiadó brandjét. Ekkor kezdtünk el olyan sorozatokat indítani, amelyek megfelelnek a 21. századi modern nemzeti könyvgyűjtemény elvárásainak.

ofk_6444.jpg

A kéziratok a kiadó felkérésére születnek, vagy azokat egyébként is megírják a szerzők valamely kutatás összegzéseképpen?

A kutatási eredmények egyébként is megszületnek, hiszen ez elvárás minden kutatótól. A mi dolgunk, hogy kiválasszuk a kiadásra érdemes kéziratokat, s döntsünk, bevonunk-e társkiadót. Igyekszem úgy mérlegelni, hogy a nemzeti könyvtár speciális elvárásai egyensúlyba kerüljenek a piac elvárásaival is. A többségében irodalomtörténész, könyvtörténész, sajtótörténész szerzőink között szép számmal találhatók akadémikusok, MTA doktorok, Phd fokozattal rendelkező kutatók, de az egykori ’56-os Intézet kutatói is nálunk dolgoznak. Azonban most már ott tartunk, hogy nagyon sok külső kézirat is érkezik hozzánk mint kiadóhoz. Örömmel mondhatom, hogy sikerült évi 25–30 címről feltornázni a kiadott könyveink számát, tavaly például 35–40 címre, ami már egy középméretű hazai szakkönyvkiadónak felel meg.

Az említett nagy számú, színvonalas kézirat megjelentetéséhez mekkora és milyen technikai háttér áll a kiadó rendelkezésére?

2010-től kezdtem el módszeresen felépíteni egy csapatot magam körül, tulajdonképpen a semmiből. Egy nagy nemzeti gyűjteményben, amely lassan, nehézkesen fordul, mint egy robusztus csatahajó, nehéz profi kiadói struktúrát kialakítani, s sokszor megértetni is, hogy a jelen nem a klasszikus könyvtári területnek kedvez: látogatóinkat és nem csupán olvasóinkat kell bevonzani. A tudományos titkárság osztály kebelén belül működik a szerkesztőség, amely korábban leginkább külsős szakemberekkel dolgozott. A jelenleg 6–7 fős szerkesztőség (szerkesztők, grafikusok, fordító, korrektor) viszont már saját stáb. Ezt szeretném tovább erősíteni PR szakemberrel és egy kiadóvezető-helyettessel is.

Terveznek a jövőben közös kiadásokat külföldi kiadókkal?

Az utóbbi években egyre több külföld imegkeresést kapunk. Ha jó együttműködésre van kilátás, rajtunk nem fog múlni. Kárpát-medencei magyar kiadók mellett, akikkel jelenleg is együttműködünk, cseh, német területről is kerestek bennünket, hogy bizonyos könyveinket lefordítanák, kiadnák újra. Most a Kossuth Kiadóval korábban közösen kiadott egyik Corvina-díszalbumunk jelenik meg angolul Kínában és egyre inkább hívnak bennünket külföldi könyvfesztiválokra, a V4-es országokba, Németországba is.

Hol és hogyan értékesítik a kiadványaikat?

Az értékesítést most kezdjük erőteljesen fölfejleszteni. A tavalyi évtől működik egy honlapunk, ahol „ráklépésben” ugyan, de igyekszünk legalább az ezredfordulóig visszamenőleg minden kiadványunkat bemutatni. Az egy szem könyvesboltunk a Budavári Palota F épületében nagyon fontos, turisták is látogatják, de emellett a könyveinknek ott kell lenniük, úgy gondolom, a Várkert Bazártól az Írók Boltjáig minden fontos szakmai és igényes ismeretterjesztést magáénak valló helyszínen. Komoly harcokat folytatok azért, hogy a nemzeti könyvtár könyvei jelen legyenek a hálózatokban, ami az idei év legfontosabb feladata. A közös kiadásban megjelent könyveink értékesítése egy kicsit mindig nehézkesebben működött, mert a társkiadóval mindig egyeztetnünk kellett, hogy ki és milyen feltételekkel adja oda a könyvet a terjesztőnek. Amióta önállóan is megjelentetünk könyveket, ez lényegesen egyszerűbb. A kiadói palettánk jelenleg úgy néz ki, hogy 35–40%-ban önállóan jelentetjük meg a kiadványainkat és mintegy 60–65%-ban pedig társkiadásban. Az utóbbi években egyéb projektekhez vagy nevezetes évfordulókhoz is kötöttünk belső kiadói programot, mint például az Arany János Emlékév, 1956-os évforduló, Reformáció 500, Szent Márton vagy Szent László emlékév, I. világháború, stb. Büszkén mondhatom, hogy az eredmények bennünket igazolnak. Évről-évre nagyobb könyveladást produkálunk, és 4–5 éve folyamatosan különféle szakmai elismeréseket, díjakat is kapunk. A tavalyi Szép Magyar Könyv versenyen egy Antall József emlékérmes kiállítási katalógusunk volt meg egy külön dicséretben, oklevélben is részesítettek, idén pedig egy gyönyörű facsimile kiadványunk, a Dohnányi-kézirat lett köztársasági elnöki különdíjas. Mindez persze csapatmunka, nem engem, a munkatársaimat dicséri.

Mennyire elvárás, hogy saját finanszírozásból oldják meg a köteteik kiadását?

Nagyon. Van ugyan egy minimális intézményi forrásunk, de nem kapunk célzott állami támogatást. Az OSZK alapfeladatai pedig nagyon alulfinanszírozottak. Mindenfelé pályázunk és igyekszünk a könyveinket megjelentetni, partnerségeket kialakítani, ami sok esetben az értékesítés kárára is van. Ezek nélkül viszont nem tudnánk finanszírozni a könyvkiadási programunkat, csak visszafogottan, takaréklángon. Annyiban is különbözünk a piaci szereplőktől, hogy a nemzeti könyvtár megpróbálja a nemzetközi csereszolgálata révén eljuttatni a saját kiadásban napvilágot látó könyveinket mintegy 30–40 Kárpát-medencei gyűjteménybe is.

Az idei könyvhéten hány új kötettel örvendeztetik meg az olvasóikat?

Az Arany János Emlékévnek köszönhetően mostanáig hét Arany-kötetünk jelent meg, ehhez jön most egy újabb, hiszen az emlékév hivatalosan is júniusban zár. Ezen kívül még további öt címmel jövünk a könyvhétre. Ezek között lesz konferenciakötet, egy ex-librisekről szóló alkotói bibliográfia, a szintén bilingvis intézményi évkönyvünk, Arany–Petőfi-levelezése hangoskönyv melléklettel, valamint egy Szabó Zoltán -zakkönyv, ez utóbbiak társkiadásban jelennek meg.

Ha jól láttam, saját tanulmányköteted is ekkorra időzítetted…

Igen, de az a Balassi Kiadónál jön, tudatosan ügyelek arra, hogy a benti munkám és a szakmai egyéb rész elkülönüljön. Nem is lenne elegáns az embernek a saját könyvét kiadnia, bár bőven tudunk ilyen példákról a magyar irodalomtörténetben is. A könyv amúgy a XX. század első évtizedeinek magyar irodalmával foglalkozik – 14 tanulmány Ady Endrétől Babits Mihályon át Kuncz Aladárig és József Attiláig, Jékely Zoltánig terjedően. Meglehetősen megkésett kötet, sok egyéb munkám és feladatköröm hátráltatta, épp ezért is nagyon várom.

 

Lafferton Kálmán

Az interjú az Új Könyvpiac 2018. júniusi számában jelent meg.

komment

„Nem szeretem, ha minden a varázslaton múlik”

2018. június 02. 08:27 - nemzetikonyvtar

Rumini világa köré szerveződik a KönyvTÁRlat-KölyökTÁRlat EXTRA című programsorozatának június 4-i alkalma. A gyerekeknek szóló rendkívüli tanítási napon Berg Judit meséje elevenedik meg. Az írónővel Szilágyi Magdolna beszélgetett.

Rumini egy kisegér, aki csavargóból vált hajósinassá. Az ő történeteit követhetjük nyomon. Honnan merít ihletet a kalandjaihoz?

Az első két könyvemnél a saját tapasztalataimat tartottam szem előtt. A kislányom nagyon szorongó, megfelelni akaró gyermek volt, neki próbáltam segíteni abban, hogy a kalandok által felszabadultabbá váljon. Ma már inkább azt próbálom magam elé képzelni, hogy mi hozza a gyerekeket izgalomba, mi az, amivel leginkább azonosulni tudnak.

berg_judit.jpg

Hogyan lehet megragadni a gyerekek figyelmét?

Fontosak a váratlan fordulatok, az izgalmas és mozgalmas történetek. A filmhez hasonlóan a könyvnél is elvárás, hogy érdekes legyen, ráadásul, ha van benne vicces, csalafinta történet, akkor a gyerek képes azt a saját stiklijeivel azonosítani.

A könyv szereplői az állatokon kívül a mágikus lények. Utóbbiak milyen jelentőséggel bírnak a történetekben?

Minden könyvemben vannak kitalált lények. Rumini világának megteremtésekor hoztam egy döntést, hogy ne csak hagyományos állatmese legyen, hanem mágikus lények is szerepeljenek benne, ezen kívül pedig az állatokat emberi tulajdonságokkal ruháztam fel, viszont nem szeretem, ha minden a varázslaton múlik.

Rumini több alkalommal megmenti a többieket. Például amikor rájön, hogy a hajót bekebelezni próbáló polip vegetáriánus, vagy amikor öregítő sziruppal permetezi be a hernyókat, hogy hamarabb pillangóvá változzanak. Milyen üzenete van ezeknek a történeteknek?

Nemrégiben kaptam egy levelet egy 17 éves lánytól, aki azt írta, hogy nagyon nehéz gyerekkora volt és Rumini segített neki abban, hogy könnyebben átvészelje. Léteznek csodák, csak hinni kell benne, hogy jóra fordulnak a dolgok, viszont nem elég birtokolni a varázserőt, venni kell a fáradtságot és extra erőfeszítéseket szükséges tenni azért, hogy változtassunk a helyzetünkön.

A gyerekeket rá lehet venni az olvasásra?

Ahol az iskolában menő dolognak számít, ott a gyerekek sokat, és szívesen olvasnak, de ahol technikai gondok adódnak, ott nehezen megy az olvasás. Ez esetben nem könnyű erőfeszítéseket tenni, viszont sok gyerek élvezetből olvas, mire eléri a negyedik osztályos kort.

komment
Címkék: berg judit rumini