„Indonéziában erősen élnek a szellemekkel és más láthatatlan lényekkel kapcsolatos mágikus szokások”

2019. február 19. 15:07 - nemzetikonyvtar

Szombathy Zoltán előadásával folytatódik az Orientalisták az OSZK-ban című sorozatunk negyedik évadja. A délkelet-ázsiai és fekete afrikai iszlám szakértője Világvallás és helyi hagyomány: Iszlám szinkretizmus egy indonéziai muszlim közösségben címmel tart előadást február 20-án. Az ELTE BTK Sémi Filológia és Arab tanszékének vezetőjével ennek kapcsán beszélgettünk.

szombathy_zoltan.jpg

Szombathy Zoltán arabista, az ELTE BTK Sémi Filológia és Arab tanszékének vezetője

Előadásában Celebesz szigetének keleti tengerpartján és a környező szigeteken élő két muszlim népcsoport, a saluan és a banggai példáján keresztül mutatja be, hogy a helyi animista vallásokat hogyan alakította át az iszlám. Hogyan lehet alakítani egy vallást?

Tovább
komment

„Unikális állományunk tudományos igényű feltárása” – interjú Boka Lászlóval irodalom- és kultúrtörténeti könyvsorozatunk 11. kötete megjelenése alkalmából

2019. február 14. 09:40 - nemzetikonyvtar

Tavaly decemberben a sorozat 10. kötete kapcsán azt írták egy kritikában: a nemzeti könyvtár Bibliotheca Scientiae et Artis könyvsorozata mind tartalmát, mind kivitelezését tekintve igényes, rangos, mára férfikorba lépett. Azóta a 11. kötet is napvilágot látott. Bő nyolc esztendő alatt 11 konferenciakötet: rangos vendégelőadók, a művészetek és a tudományok interdiszciplináris tára. Az OSZK és a Gondolat kiadó közös sorozatáról annak elindítójával, Dr. Boka László irodalomtörténésszel, az OSZK tudományos igazgatójával beszélgettünk.

A mai könyvpiaci és fogyasztási trendeket figyelembe véve meglepőnek hathat egy új sorozat elindítása. Milyen ötlet és elhatározás vezetett a Bibliotheca Scientiae et Artis megszületéséhez? Mi volt az a megfogalmazott cél, aminek elérésére létrehozták?

bsca_11_2_k.jpg

Bibliotheca Scientiae et Artis – a 11. kötet

Tovább
komment

Elhunyt Róbert László Pulitzer-emlékdíjas és Aranytoll életműdíjas újságíró

2019. február 13. 09:30 - nemzetikonyvtar

Az OSZK Történeti Interjúk Tára több éven keresztül készített életútinterjút Róbert Lászlóval, a 2019. február 7-én 93 éves korában elhunyt Pulitzer-emlékdíjas és Aranytoll életműdíjas újságíróval. 

Az alábbiakban egy vele készített interjúrészlettel emlékezünk rá. (A felvételek megtekinthetők és kutathatók az Országos Széchényi Könyvtárban.)

Róbert László televíziós dokumentumfilmek, rádióriportok és könyvek szerzőjeként vált nemzetközileg is elismertté. Mozgalmas élete egyfajta kalandregény volt.

Tovább
komment

Ifjú miniátorok műremekei a budai várban

2019. február 06. 15:17 - nemzetikonyvtar

A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című nagysikerű kiállításunkhoz kapcsolódóan a gyerekekre is gondolva könyvtárunk Miniátort Budára! címmel rajzpályázatot hirdetett. A Hunyadi Mátyás királyi cselekedeteit megfestő ifjú miniátoroknak szöveg és kép harmonikus egységét megalkotva – ám a hízelgéstől óvakodva – kellett dicsőítenie az uralkodó egy tetszés szerint kiválasztott nemes cselekedetét. A pályaműveknek 2019. január 6-ig kellett megérkezni a budai királyi palotába. Ahogy a pályázati kiírásban kértük: „Királyi minőségének legtisztább erényeiből egyet kitüntessen, s míves munkával színes formában bémutasson. Az apró kép az M betű köré rendeztessék!”

Victorinus: Commentarium in Ciceronis librum de inventione

Tovább
komment

„A közel-keleti társadalmak az iszlám gettójában nem változtathatják meg az alapvető identitás pilléreit”

2019. január 29. 16:18 - nemzetikonyvtar

Simon Róbert ünnepi előadásával veszi kezdetét az Orientalisták az OSZK-ban című sorozatunk negyedik évadja. Az iszlám kialakulásának szakértője Egy világvallás és világbirodalom születése – az iszlám genezise címmel tart előadást január 30-án. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének korábbi munkatársával az iszlámról beszélgettünk.

simon_robert1.JPG

Simon Róbert

Tovább
komment

A Margitsziget névadója és a bizánci császárnő

2019. január 18. 17:26 - nemzetikonyvtar

1270. január 18-án halt meg az Árpád-ház egyik leghíresebb szentje, Szent Margit (1242–1270), aki IV. Béla királyunk lánya és Szent Erzsébet unokahúga volt. Ugyanezen a napon emlékezünk meg a bő száz évvel korábban élt és magyar szentként tisztelt Árpád-házi Szent Piroskáról is (1088 táján–1133), Szent László király leányáról, aki Eiréné (Irén) néven bizánci császárnő és az ortodox egyház szentje lett.

[Árpád-házi Szent Margit] nevét Antiochiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Az ókeresztény vértanút István király és Szent Márton mellett, népünk mindjárt patrona regni-ként tisztelte. Margit a tatárjárás idején fogant. Amikor hetedik gyermeknek megszületett, királyi atyja engesztelésül Istennek ajánlotta. Már három éves korában a veszprémi klastromba vitték, ahol a boldogként tisztelt, stigmatizáltként emlegetett Ilona apáca volt a gondviselője. Tíz éves korában átkerült a Nyulak szigetén emelt Boldogasszony-kolostorba, amelyről IV. Béla alapítólevele ezt mondja: „midőn a tatárdúlás után, amely bűnhődésül bűneinkért zúdult ránk, keményen hozzáfogtunk az országújításhoz... az a gondolatunk támadt, hogy ...a Duna szigetén, kolostori életre alkalmas helyen, Isten anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának tiszteletére templomot, és körülötte monostort alapítunk, amelyben a szerzetesi regulák követelményei szerint jámbor szüzeknek kell a királyok Királyát és a Szűznek Fiát szolgálniok. S hogy Isten előtt ismert jámborságunk, amely nem maradhat rejtekben; másoknak is példa legyen, leányunkat, Margit asszonyt, akit gyermekeim közül annál gyöngédebb szeretettel ölelünk át, minél biztosabban látjuk benne a jámbor, Isten előtt kedves életnek előjeleit, elhelyezzük őt ebben a kolostorban, hogy élte fogytáig szolgáljon Istennek és a dicsőséges Szűznek...”

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 1. (részlet), Budapest: Szent István Társulat, 1977. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Tovább
komment

„Garázda Péter szereti a nőket és gyűlöli az ördögöket, ezért is küldték Posogába [Pozsegába], hogy megszámlálja az örömlányokat, azaz a szeretőit.”

2019. január 01. 17:31 - nemzetikonyvtar

Mátyás király könyvtárának, a Corvina könyvtárnak különleges részét képezték a görög nyelvű kódexek. Görög kódexek jelenléte egy könyvtárban akkoriban igen ritka és rendkívül modern jelenségnek számított. Jóllehet a humanisták eszméi szerint az ideális könyvtárban a klasszikus latin szerzők mellett a görögöknek is helyet kellett kapniuk – lehetőleg eredeti nyelven –, ezt az elképzelést még Itáliában sem tudta minden gyűjtemény megvalósítani.

A Corvina könyvtár e tekintetben is jeleskedett. Megtalálható volt benne számos rendkívül értékes régi görög kézirat. 

A február 9-ig látogatható Corvina-kiállításon több különleges görög nyelvű corvina is megtekinthető. Lipcséből, Bécsből, Párizsból érkezett egy-egy rendkívüli darab. Mindhárom kézirat több, mint ezer éves: Bíborbanszületett (VII.) Konstantin bizánci császár művét a bizánci udvari szertartásrendről kizárólag a Mátyás könyvtárába is bekerült példány őrizte meg; Nazianzi Szent Gergely keleti egyházatya beszédeinek gyűjteménye a legújabban, 2010 körül felfedezett corvinánk; a párizsi Mynas-kódexben pedig a budai udvar érdeklődésére is számot tartó fontos haditechnikai munkák őrződtek meg.

A corvina-kiállítás egy eddig rejtett, kevésbé hangsúlyozott oldalát kívánja feltárni annak a gyűjteménynek, amely Hunyadi Mátyás udvari reprezentációjának egyik legkülönlegesebb része volt. A kiállításon számos apró szenzációs részletet lehet megfigyelni, blogsorozatunkban kiemelünk néhány igen fontos kiállított kódexet és ősnyomtatványt.

Tovább
komment

Gárdonyi Géza fiának és Hamvas Béla apjának műveivel, valamint krajcáros és pengős regényekkel bővül a Magyar Elektronikus Könyvtár

2019. január 01. 07:53 - nemzetikonyvtar

A Magyar Elektronikus Könyvtár újdonságai közt minden év elején külön figyelmet kapnak a január 1-től a jogvédelem hatálya alól felszabadult szerzők művei. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az alkotó halálát követő évtől számított 70 évig engedélyköteles a művei megjelentetése, így 2019-től az 1948-ban elhunyt írók könyvei már szabadon terjeszthetők az interneten.

Közkinccsé válnak tehát és az év folyamán megjelennek a MEK-ben olyan szerzők könyvei, mint Biró Lajos (író, újságíró, forgatókönyvíró, Ady Endre barátja), dr. Gárdonyi József (jogász, mezőgazdász, író, Gárdonyi Géza fia), Hamvas József (lelkész, tanár, író, Hamvas Béla édesapja), Markovits Rodion (író, újságíró), Márkus László (kritikus, drámaíró), Sikabonyi Antal (irodalomtörténész, kritikus, az OSZK tisztviselője), Szederkényi Anna (író, lapszerkesztő), báró Villani Lajos (diplomata, író), Vámbéry Rusztem (jogász, publicista).

A 19. század második felében, illetve a 20. század elején népszerű, főként szórakoztató szépirodalmat, kalandos és bűnügyi ponyvaregényeket, valamint a nagyközönségnek szánt ismeretterjesztő műveket tartalmazó sorozatokkal is bővülni fog az idén az elektronikus könyvtár.

Tovább
komment

Miért egy magyar díszkódex a kulcsa egy 15. századi milánói miniátor életművének?

2018. december 26. 09:39 - nemzetikonyvtar

A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye 

Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagypréspost breviáriuma a magyar középkor legszebb emlékei közé tartozik. A párját ritkító szépségű papi imakönyv Magyarországon, valószínűleg Budán készült 1480 körül. Mestere a milánói Francesco da Castello volt, aki három helyen is szignálta művét.

A nemzeti könyvtár 2019. február 9-ig látogatható nagyszabású corvina-kiállítása egy eddig rejtett, kevésbé hangsúlyozott oldalát kívánja feltárni annak a gyűjteménynek, amely Hunyadi Mátyás udvari reprezentációjának egyik legkülönlegesebb része volt. A kiállításon számos apró szenzációs részletet lehet megfigyelni, blogsorozatunkban kiemelünk néhány igen fontos kiállított kódexet és ősnyomtatványt.

d1.jpg

Tovább
komment

A „legnagyobb magyar indogermanista”

2018. december 25. 10:34 - nemzetikonyvtar

Schmidt József (1868. december 25 – 1933. október 1.) tudományos ismeretterjesztő műveiről – születésének 150. évfordulójára

A címben szereplő jelzőt Schmidt József tanárától, Szidarovszky Jánostól érdemelte ki. Neve indogermanistaként, nyelvészként és indológusként egyaránt ismertté vált. Születésének 150. évfordulója alkalmából néhány kevéssé ismert írására szeretném felhívni a figyelmet, amellett hogy egy-két adattal kiegészítem életrajzát is.

Mindenekelőtt a fényképével kapcsolatos tévedésre hívnám fel a figyelmet. Schmidt József portréját több helyen (pl. a Magyar Életrajzi Lexikonban, az ELTE Indológia tanszékének a magyar indológia történetét tárgyaló szövegénél, a Tan Kapuja Buddhista Egyház honlapján, a Terebess Ázsia E-Tárban) tévesen közölték, mert a fénykép nem őt, hanem Schmidt József jogászt, közgazdászt, politikust (1848–1928) ábrázolja, akiről az ezredévi országos kiállítás kapcsán a Vasárnapi Ujság több alkalommal is írt, és közzétette a fényképe alapján készült metszeteket is, amelyeken egy kissé kopaszodó, köpcös, szakállas férfi látható (42/1895. február 24. 8. sz. 121. o.; 43/1896. május 3. 18. sz. 281. o.; 45/1898. augusztus 14. 33. sz. 557. o.). Az „igazi” Schmidt József ekkor még csak 27 éves volt.

Tovább
komment