A 18. században főnemeseket és egyházi méltóságokat névnapjukon gyakran köszöntöttek az alkalomra költött verssel, vagy zeneművel, de arra is ismerünk példát, hogy díszes atlasszal. Ilyen névnapi tiszteletadásként készített atlaszművel kedveskedett kenyéradóinak, Batthyány József hercegprímásnak és…
Eltűnt helynevek nyomában. Második rész
Csöbörcsök
A Dnyeszter alsó folyásának nyugati partján fekvő Csöbörcsök a legkeletibb magyarlakta település volt egykor. Századokon át egy gyarapodó, majd fogyatkozó, végül teljesen elárvuló magyar közösségnek adott otthont, távol a keleti végektől.A térség gyakran vált hadszíntérré és ennek folytán a…
Egy aranylakodalom emléke. Hatodik rész
Gratianus Dekrétumának mainzi ősnyomtatványa
Habsburg–Tescheni Frigyes királyi herceg és neje, Izabella 1928 októberében ünnepelték aranylakodalmukat. Ennek alkalmából több, igen értékes könyvet ajándékoztak a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának. Tették mindezt annak ellenére, hogy már csak egykor mesés vagyonuk töredékének…
Eltűnt helynevek nyomában. Első rész
A Pataházi-sziget (Cserebogár-sziget)
A történelem során nem csupán települések enyésztek el, hanem földrajzi képződmények és velük együtt nevük is. Pataháza és a Pataházi-sziget története mindkét esetre példa. Az előbbi Győr részévé válva szűnt meg önálló településként létezni, az utóbbi a Mosoni-Duna-ág szabályozása nyomán tűnt el, de…
Lipszky János, a térképész huszártiszt
245 éve született a felvilágosodás korának legnagyobb tudású magyar kartográfusa
Magyarország legkorábbi, megbízhatóan pontos térképe 1804 és 1808 között jelent meg Mappa Generalis Regni Hungariae (A Magyar Királyság általános térképe) címmel, Lipszky János neve alatt. Ez az első georeferálható Magyarországot ábrázoló térkép, azaz olyan térkép, melynek jelölt pontjai…