Szent László lánya, Piroska

2022. november 07. 06:00 - nemzetikonyvtar

Beszámoló a Szent László király és öröksége című konferencián elhangzott előadásról

A Magyarságkutató Intézet 2022. október 10–11-én tudományos konferenciát rendezett Szent László király és öröksége címmel. A konferencia előadásai tematikailag a Szent Lászlóra vonatkozó hagyományra fókuszáltak, több előadás foglalkozott a Szent László legendát ábrázoló falképciklusokkal, Szent…

Tovább
komment

Az első magyar nyomtatott könyv – a Budai Krónika újradigitalizálása

2022. október 15. 18:00 - nemzetikonyvtar

1473. június 5-én, pünkösd előestéjén fejezte be Andreas Hess Budán az első Magyarországon készült könyv, a Chronica Hungarorum nyomtatását. A félezer + félszázadik évfordulón, 2023. május 27-én mutatjuk be a könyv facsimile kiadását latin és magyar nyelvű kísérőkötetével, amelyhez hangoskönyv és…

Tovább
komment

„Szemedből egy sugár ha fájdalminkra száll...”

2022. október 08. 10:17 - nemzetikonyvtar

Szűz Mária, Magyarország Nagyasszonya

Magyarország és a magyar nemzet saját Mária-ünnepe. Szent István, Magyarország első királya és apostola 1038. augusztus 15-én Szűz Máriának tett országfelajánlásán alapszik. A szeplőtlen Szűzanya Magyarország patrónájaként való tisztelete a középkortól a 19. századig a felajánlás napjához,…

Tovább
komment

„Mert mint a hófehér galamb, jövél a bűnös földre”

2022. szeptember 08. 06:00 - nemzetikonyvtar

Szűz Mária születése, Kisboldogasszony ünnepe

Kilenc hónappal szeplőtelen fogantatása után, vagyis szeptember 8-án ünnepli az Anyaszentegyház e különleges isteni kegyelmekben gazdag gyermek születésnapját, és a papok és szerzetesek kórusa a világi hívekkel együtt énekel bölcsőjénél szent örömmel, elragadtatással, buzgósággal, olvadó…

Tovább
komment

Történelem és vizualitás. Első rész

2022. szeptember 07. 06:00 - nemzetikonyvtar

Beszámolók a Hajnal István Kör 36. konferenciájáról

2022. augusztus 25–27. között rendezték meg a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciáját. Az idén 36. alkalommal sorra kerülő tudományos fórumnak a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola adott otthont. A Történelem és vizualitás című konferencia 29 szekciót töltött meg számos…

Tovább
komment

„S megtébolyult az emberi szabadság, / S magába mar az emberi erő”

2022. augusztus 23. 06:00 - nemzetikonyvtar

30 éve hunyt el Székely János

Költő, prózaíró, drámaíró, műfordító. Szülőhazájában és Magyarországon napjainkban leginkább drámaíróként ismert, lévén, hogy költői életműve már a hatvanas-hetvenes évek fordulóján lezárult. Székely János portréja a hetvenes évek elejéről. Erdélyi Lajos felvétele. In: Elek Tibor: Székely János.…

Tovább
komment

A három Mohács. Harmadik rész

2022. augusztus 12. 06:00 - nemzetikonyvtar

A nagyharsányi ütközet – a második mohácsi csata

„Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek, Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!” Kisfaludy Károly: Mohács. Részlet – Magyar Elektronikus Könyvtár Napjainkban a mohácsi csata, a „mohácsi vész” képe összeforrt a középkori Magyar Királyság bukásával; Muhi és Trianon mellett, a nemzet…

Tovább
komment

„Csak élet várna: fényes ég, egy part, ahol örök sugár van...”

2022. augusztus 06. 06:00 - nemzetikonyvtar

55 éve hunyt el Áprily Lajos

József Attila-díjas költő, műfordító, az Erdélyi Helikon folyóirat körül kialakult irodalmi munkaközösség alapító tagja. Családi nevén Jékely János Lajos, Jékely Zoltán édesapja. Gyermekkori nyaralóhelyén, Parajdon talákozott először a transzszilvanista szimbolika egyik központi elemével, a…

Tovább
komment

A levegőből élő kaméleon, a tűzevő szalamandra és társaik

2022. július 28. 06:00 - nemzetikonyvtar

Conrad Lycosthenes (1518–1561) elzászi humanista és enciklopédista Prodigiorum ac ostentorum chronicon (Csodák és jelenések krónikája) című könyve kinyomtatása óta nagy népszerűségnek örvendett. A könyv Baselben, Heinrich Petri nyomdászműhelyében 1557-ben készült el, és még ugyanabban az évben német…

Tovább
komment

Bécstől Budáig – a felszabadító háború kezdete

2022. július 14. 06:00 - nemzetikonyvtar

1683 nyarán az Oszmán Birodalom ambiciózus vállalkozásba kezd: Kara Musztafa nagyvezír tatár lovassággal felduzzasztott óriási seregével elindul, hogy leszakítsa az „arany almát”, bevegye Bécs városát és végleg eldöntse az évszázados Habsburg–Oszmán vetélkedést. A török krónikás, Mehmet Rasid így ír…

Tovább
komment
süti beállítások módosítása