400 koronás, kitöltetlen részvényjegy részlete, 1895. Jelzet: SZT Irattár, Vígszínház 374/1 – Színháztörténeti és Zeneműtár
„A Vígszínház alapításának ötlete kávéházi, vagy mondhatjuk így is: szerkesztőségi beszélgetésekben merül fel. Eleinte hagyományos eszközöket latolgatnak: adományokat,…
1 színész, 18 szerep, 32 öltözés – Sinkovits Imre A három testőrben
A Nemzet Színészére, a 25 éve elhunyt Sinkovits Imrére egyik legendás szerepével emlékezünk
1956-ban Sinkovits Imre még csak huszonnyolc éves volt, de már befutott, ismert színész: a Nemzeti Színház társulatának megbecsült tagja, tizenöt filmszereppel a háta mögött. Október 23-án a Petőfi-szobornál tízezres tömeg előtt szavalta el a Nemzeti dalt, mely esemény a forradalom egyik jelképe…
„Huzd a’ telet, Fársáng van most nem ki kelet…”
A Vasárnapi Ujság 1904. február 7-i számában Farsangi képek címmel olvashatjuk Sárosi Bella beszámolóját a farsangi szezonban megtartott bálokról, mely időszak 1904-ben – az ideihez hasonlóan – szintén rövid volt, mindössze február 16-ig tartott. Sárosi Bella az összefoglalót a következő néhány…
„A színház nevű társasjáték eleven szellemű, ördöngös kezű, játékos bölcse ő.”
95 éve született Schäffer Judit jelmeztervező
„Észrevétlenül, csendben, de tulajdonképpen forradalmat csinált. Abban a változásban, mely színházaink jelmezein az utóbbi évtizedben olyan jól lemérhető, Schäffer Judit vezérszerepet vállalt, ő volt az első, aki tudatosan hátat fordított a régi iskolának, akart és tudott nagyvonalúan tervezni,…
A „legvígszínházibb igazgató”: Jób Dániel (1879 –1955). Második rész
146 éve született a Vígszínház legendás főrendezője, igazgatója
Jób Dániel – Színháztörténeti és Zeneműtár, Színháztörténeti gyűjtemény
A harmincas évek második felében a magyar állam egyre szélsőségesebb politikája miatt egyre nehezebb helyzetbe került a Vígszínház is. A második zsidótörvényként ismert, 1939. május 5-én életbe lépő 1939. évi IV. törvénycikkel…
A „legvígszínházibb igazgató”: Jób Dániel (1879–1955). Első rész
146 éve született a Vígszínház legendás főrendezője, igazgatója
Jób Dániel 1945 k. Jelzet: KA 5291/3 – Színháztörténeti és Zeneműtár Színháztörténeti gyűjtemény
Jób Dániel Aradon született 1879. december 22-én, Jób Ede és Bródy Sarolta (Bródy Sándor rokona) gyermekeként. A középiskola elvégzése után újságíróként, színikritikusként kezdte – eleinte…
Különleges zenei kéziratok a 120 éve született Farkas Ferenc hagyatékában
120 évvel ezelőtt, 1905. december 15-én született a kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész, a Zeneakadémia legendás zeneszerzéstanára, Farkas Ferenc (1905–2000). Tanulmányait a Zeneakadémián Siklós Albertnél (1878–1942) és Weiner Leónál (1885–1960),…
Bercsényi Miklós hamvai
Gróf Bercsényi Miklós halálának 300. évfordulója
„[…] a történetet megmásítani nem lehet semmiféle politikából.”
Szádeczky Lajos: Az utolsó erdélyi fejedelmek diadalútja. Az Erdélyi Irodalmi Társaság Rákóczi-ünnepén felolvasta Szádeczky Lajos. Különnyomat az „Ujság „1906. évi 326, 327, 328, 329. számaiból, Kolozsvár, Gombos Ferencz Könyvnyomdája,…
Márki 100 – Lukinich 75. Tudományos konferencia
Kis Domokos Dániel beszámolója
Márki Sándor (1853–1925) és Lukinich Imre (1880–1950) történészek életművére és munkásságuk fő állomásaira emlékezve – Márki Sándor halálának 100., Lukinich Imre halálának 75. évfordulója alkalmából – 2025. június 3-án tudományos konferenciát rendezett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a…
Mit olvasott Lisieux-i Szent Teréz?
A „Kis Út” szentje és a könyvek
Teréz 1896. július elején. In: Lisieux-i Szent Teréz: Önéletrajz, Magyarszék, Sarutlan Kármelita Nővérek, 2015. – Törzsgyűjtemény
Lisieux-i Szent Teréz (1873–1897) mindössze 24 évet élt, mégis a katolikus egyház egyik legnagyobb szentjévé és tanítójává vált. Írásai, különösen az Egy lélek története…