Barabás Miklós: Prielle Kornélia, Bécs, 1858. Jelzet: KE 3.251 – Színháztörténeti és Zeneműtár, Színháztörténeti gyűjtemény
Prielle Kornélia 1826. június 1-én született Máramarosszigeten Prill József szíjgyártómester és Székely Eleonóra első gyermekeként, 2-án keresztelték Prielle Antónia Kornélia…
Egy nevezetes szüret emléke
Vörösmarty Fóti dalának zenei feldolgozásai
A szüret kezdete a 18‒19. században ‒ vidékenként változóan ‒ szeptember vége és október vége közé, valamely jeles naphoz kötődött. Az Alföldön általában Szent Mihály napján (szeptember 29.) kezdték meg a szőlőszedést, míg Erdélyben és a Dunántúl nagy részén Teréz (október 15.), a Balaton és Kőszeg…
„Leírhatlan e dalnak hatása a népre, mely nőttön nőtt” – A Nemzeti dal zenei feldolgozásai az 1848 és 1956 közötti időszakból
A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. I. rész
A választott téma roppant hálás, ugyanakkor a zenei feldolgozások nagy száma miatt nehéz is, hisz a korabeli folyóiratok – mint pl. a Pesti Divatlap, az Életképek, a Képes Újság, a Budapesti Híradó, a Honderű – forradalomról szóló híradásaiból is már némi képet kaphatunk a vers első…
„Nem ég Erdélybe úgy a földgáz, / Amint én bennem ég a hév”
Emlékezés az 50 évvel ezelőtt elhunyt Gózon Gyulára
Gózon Gyula (1885–1972) színész, operettbonviván, énekes és füttyművész, kabarészínész, színházszervező, zsánerszínész, filmszínész és a valósággá váló színpadi szerelem egyik szimbóluma 50 évvel ezelőtt, 1972. október 8-án hunyt el.
Leginkább talán az úgynevezett „régi magyar filmekből” emlékezünk…
Egressy Béni zenei és színházi vonatkozású kéziratai
Egressy Béni zeneszerző, író, színész halálának 170. évfordulója alkalmából
Egressy Béni. Színezett litográfia – Színháztörténeti és Zeneműtár. Jelzet: KB 5059/1
Egressy Béni (1814–1851) hitelesnek tekinthető zenei, s tegyük hozzá színházi vonatkozású kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók, elsődlegesen a Színháztörténeti és Zeneműtárban. A nyomtatásban még…