„Hónapunk neve a latin October, »Nyolcadik« hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a »domiciánus« hónapnév nem kellett senkinek.
Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.”
Jankovics Marcell: Október, részlet. – In. Uő.: Jelkép-kalendárium (Magyar Elektronikus Könyvtár)
[Október] – Falinaptár egy lapja. Az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára falinaptár-gyűjteményének legkorábbi, 1897-ben kiadott, díszes darabja
„Szüret tüzei égnek,
Szólnak szüreti nóták
S a szőlőhegyek hátán
Venyige lombja pirkad
És megszépül csöndesen
Az egész mulandóság.”
Juhász Gyula: Október, részlet – In. Uő.: Összes versei (Magyar Elektronikus Könyvtár)
[Október hónap] – Flamand kalendárium, 1470-es évek; Kézirattár, Cod. Lat., 396., f.10v
„A sárgálló almák, a piros körtvélyek
Legörbedt anyjoknak emlőjén kevélyek.
Fája alatt hever a főtt berekenye,
A kövér noszpolya, a borzas gesztenye.
Megterhelte az ősz a fáknak ágait,
Vastagon ráfűzte gazdag áldásait.
Csak az a baj, hogy már hűvösek a szelek,
Néha egy kis hideg és dér is jár velek.”
Csokonai Vitéz Mihály: Az ősz (Már a víg szüretnek örűl minden ember, 1794), részlet – Uő.:Összes költeményei (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Szereti a szőlőt? Kóstolja meg a miénket! – reklámplakát, [ante 1945], Plakát- és Kisnyomtatványtár
„Olyan most a mező reggelenkint, mintha gyémántos fátyolrongyokkal volna behullatva. A kis mezei pókok hálói azok. A kis mezei pókok is érzik már a kegyetlen hónapok közeledését: nincs hajlék, nincs kályha, nincs éléstár!
A természetnek nyomorult kis mostohagyermekei érzik a közelgő telet: fölmásznak a legmagasabb fűszálak hegyére, föl a napbanéző fű kék virágaira, a bogáncs borzas fejére, a telegráf-oszlopok hideg porcelángombjaira és ott dermedeznek, töprenkednek, hogyan lehetne menekülni?”
Gárdonyi Géza: Október, részlet – In: Uő.: Az én falum (Magyar Elektronikus Könyvtár)
–––
„Erdő,
dércsípte lombod ájultan vonaglik.
Meghalsz,
reád lehellt a vörös hervadás.
De mért e vidám pompa? Mért
öltözködöl halál előtt a fényes
bíbornokoknak, részeg szeretőknek,
ifjú dühnek, kigyulladt lázadásnak
harsány szinébe?”
Kosztolányi Dezső: Vörös hervadás, részlet – In.: Uő.: Összegyűjtött versei (Magyar Elektronikus Könyvtár)
A vadszőlő színeváltozása – (Digitális Képarchívum)
„Az erdőnek olyan szaga volt, mint egy régi, nemes fából faragott ruhásszekrénynek. A tisztásra néha kilépett egy őz vagy egy öregedő moziszínésznő. Volt valami századon kívüli ez októberben. Soha nem éltem ilyen választékosan: az október sugártörésének oldatában lebegtünk, s csaknem jambusokban szóltunk a pincérhez. A világ elegáns volt és illatos.”
Márai Sándor: Október, részlet – In: Uő.: Négy évszak, [Budapest], Helikon, 2000 (Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány)
–––
„Október. Pompa és szín nincs tovább.
Ó, mikor még arany fény lihegett,
S tömör bíbor és roskadó brokát
Fedte a kéjes, ájult ligetet...
Már meztelen az erdő. Végesvégig
A züllött úton roncs, bú és szemét.
Korhadó tönkök. Egy nyirkos, setét
Kórón vén varjú hamvas hasa kéklik.”
Tóth Árpád: Október, részlet – In: Uő.: Összes versei (Magyar Elektronikus Könyvtár)
[Vadgesztenye] – (Digitális Képarchívum)
„Most már félévig este lesz.
Köd száll, a lámpa imbolyog.
Járnak az utcán karcsú, roppant,
négy-emeletnyi angyalok.
S mint egy folyó a mozivászon
lapján, úgy úsznak át a házon.”
Nemes Nagy Ágnes: Október, részlet – Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei Budapest, Osiris Kiadó, 2003 (Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány)
Galagonya – (Digitális Képarchívum)
