2023. november 13-án a nemzeti könyvtárban nyílt meg a Szent István Társulat és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiállítása Magyarország legrégebb óta működő kiadójának történetéről. Sorozatunkban a tárlat főbb történelmi, művelődés- és kultúrtörténeti szempontjai szerint mutatjuk be a társulat…
Az élet, a hajók szerelmese, Katona Gábor – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 40. rész
Munkák és napok – és kincsek. 106. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
Kossuth vagy nem Kossuth?
Vitatható possessori bejegyzések a Kossuth-könyvtárban
1894. június 25-én Fejérpataky László, a Széchényi Könyvtár igazgatója, a 2702-es tétellel lezárta a Kossuth-könyvtárról készült leltárjegyzékét. Azonban az örökhagyó végakarata szerint külön kezelt gyűjteményegység ma mégis 2825 tételt számlál. Természetesen megvan a magyarázata annak, hogy a…
„Az alkotás, amelynek egyetlen értője maga a költő”
110 éve született Weöres Sándor
Legtöbbünk már óvodában megismerkedett Weöres Sándorral, amikor a Bóbita vagy A galagonya sorait gajdolta önfeledten az udvaron. Már talán ekkor a gyereklélek is érezhette azt, amit Hamvas Béla fogalmazott meg egy kései kritikájában:
„meg kellett volna neki [Weöresnek] magyarázni, hogy amikor…
„Leírhatlan e dalnak hatása a népre, mely nőttön nőtt” – A Nemzeti dal zenei feldolgozásai az 1848 és 1956 közötti időszakból
A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. I. rész
A választott téma roppant hálás, ugyanakkor a zenei feldolgozások nagy száma miatt nehéz is, hisz a korabeli folyóiratok – mint pl. a Pesti Divatlap, az Életképek, a Képes Újság, a Budapesti Híradó, a Honderű – forradalomról szóló híradásaiból is már némi képet kaphatunk a vers első…
A nyári napforduló ünnepe
A Szent Iván-nap és a zene
Az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját manapság Európa-szerte és Magyarországon is elsősorban zenei és kulturális rendezvényekkel ünnepelik a nagyobb városokban. 2022. június 21-én a zene ünnepét huszonhatodik, a Múzeumok Éjszakáját a Szent Iván napjához (június 24.) legközelebb eső…
A színpad varázslója
65 éve hunyt el Oláh Gusztáv
Az Operaház világhírű főrendezője, díszlet- és jelmeztervezője születésének 120. évfordulójáról (1901. augusztus 20.) is idén emlékezhettünk meg.Oláh Gusztávot a színpad varázslójának először a halála után megjelenő megemlékezések nevezik.
„A színpad varázslója volt ő; fantáziája és rajzoló keze…
Háry János színpadra lép
95 évvel ezelőtt mutatták be Kodály Zoltán Háry János című daljátékát
1926. október 16-án mutatták be a Magyar Királyi Operaházban Kodály Zoltán Háry János című daljátékát. A szövegkönyv szerzői Paulini Béla és Harsányi Zsolt voltak. A rendező Márkus László volt, vezényelt Rékai Nándor. A címszerepet Palló Imre, Örzse szerepét pedig Nagy Izabella, a Nemzeti Színház…
A Székely himnusz ritmusáról és három szövegváltozatáról
Száz évvel ezelőtt született a Székely himnusz
A vers 1921 májusában jelent meg, megzenésített változatát pedig egy évvel később, adták elő Aquincumban, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) Májusi nagyáldozat nevű 1922. május 22-i rendezvényén. A kettős évforduló alkalmából összefoglalom a legfontosabb tudnivalókat a mű…
Kutatás és szolgálat. Első rész
Hatvanöt esztendeje hunyt el Isoz Kálmán
Isoz (D’Isoz) Kálmán, a magyar zenetörténet neves kutatója, a Zeneműtár megszervezője és első vezetője volt.
Isoz (D’Isoz) Kálmán (1878–1956)
Francia eredetű családból származott: édesapja (Chateau-d’Oex-i) Isoz F. Sideon az 1850-es években telepedett le Magyarországon, és mind francia…