„szép ami tetszik, ami vágyunknak jól esik”
Madách Imre
Madách Imre. Fotó: Simonyi, Pest, 1861. Jelzet: KA 4271/2 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjtemény
„Madách a lángelmü költő, kinek magasEszményvilága fennen szárnyalt mint a sas,S ki alkotott merész tollal…
Alkotás és művészettudomány
75 évvel ezelőtt hunyt el a(z újra-)fölfedezésre váró Balázs Béla
Balázs Béla (1884. augusztus 4. – 1949. május 17.) Kossuth-díjas író, költő, drámaíró, filmesztéta, kritikus, forgatókönyvíró, filmrendező, tanár, a 20. század első felének egyik legsokoldalúbb, legjelentősebb magyar (időnként szecessziós, esetenként avantgárd vagy éppen szürrealista/misztikus)…
„…ki most tétlenségben marad, nincs jövője”. 175 éves a Szent István Társulat – 4. rész
A Szent István Társulat története: „földrengés után” Válságok és fellendülések a két világháború közötti korszakban
2023. november 13-án a nemzeti könyvtárban nyílt meg a Szent István Társulat és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiállítása Magyarország legrégebb óta működő kiadójának történetéről. Sorozatunkban a tárlat főbb történelmi, művelődés- és kultúrtörténeti szempontjai szerint mutatjuk be a társulat…
Az ember tragédiájának színpadi bemutatói – Kis Domokos Dániel /// OSZK PODCAST S02E02
A „Madách-színház” igénye
Madách Imre nem is szánta színpadra legendás művét? Az 1883-as ősbemutatótól az 1926-os dupla budapesti bemutatón keresztül a vetített remegő hátterű szegedi előadásig – Az ember tragédiája bemutatóinak újításai.
Az OSZK tizenkettedik podcastjében Kis Domokos Dániellel, a Színháztörténeti és…
140 éves Az ember tragédiája – 6. rész
Nagy alkotók konzseniális álmai
Blogsorozatunkat a 200 évvel ezelőtt született tudós-költő, Madách Imre legismertebb műve, Az ember tragédiája című monumentális drámai költemény színpadi ősbemutatójának közelgő 140. évfordulója kapcsán indítjuk el. 1883. szeptember 21-én hangzottak föl első ízben a madáchi verssorok a Nemzeti…
140 éves Az ember tragédiája – 3. rész
Miért akarja minden rendező többször is színre vinni Az ember tragédiáját?
Blogsorozatunkat a 200 évvel ezelőtt született tudós-költő, Madách Imre legismertebb műve, Az ember tragédiája című monumentális drámai költemény színpadi ősbemutatójának közelgő 140. évfordulója kapcsán indítjuk el. 1883. szeptember 21-én hangzottak föl első ízben a madáchi verssorok a Nemzeti…
„Egy csodálatos színházművész”
150 éve, 1873. május 3-án született Hevesi Sándor, író, rendező, a Nemzeti Színház igazgatója
„Fülep, a maga honfitársa azt mondja, hogy maga egy csodálatos színházművész.” („Fülep, your countryman, tells me you are a wonderful theatre artist.”) Ezekkel a szavakkal vezette be Hevesi Sándorhoz intézett kérését 1908 februárjában írt levelében Edward Gordon Craig, színész, rendező, grafikus és…
A Molière álnevű láncszem
400 éve született Jean-Baptiste Poquelin
A francia irodalom, az európai komédiarepertoár egyik legnépszerűbb szerzője, a dél-francia falu után művésznevet választó színházcsináló, akit így csak Molière-ként ismerünk, ragyogó gyöngyszem abban a klárisban, mely összefogja a hivatásos színjátszók által sok évezrede sikeresen vitt…
A színpad varázslója
65 éve hunyt el Oláh Gusztáv
Az Operaház világhírű főrendezője, díszlet- és jelmeztervezője születésének 120. évfordulójáról (1901. augusztus 20.) is idén emlékezhettünk meg.Oláh Gusztávot a színpad varázslójának először a halála után megjelenő megemlékezések nevezik.
„A színpad varázslója volt ő; fantáziája és rajzoló keze…
Egy elfeledett énekes színész
175 évvel ezelőtt született Vidor Pál színész, színigazgató, énekes, színműíró, rendező
A budapesti Népszínház 1898-ban ifjabb Bokor József zeneszerző, színműíró Az édes című népszínművének bemutatójára színes plakátot nyomatott. A plakáton a főszereplők, Blaha Lujza és Vidor Pál csárdást táncolnak. Pörgéné–Blaha Lujza, „az édes”, arca mintha szomorkás lenne (talán az utolsót táncolja…