Az első részben Huszka Jenő Gül baba című daljátéka és az az alapján rendezett Gábor diák című film kapcsán megemlítettem, hogy a háremhez való viszony ábrázolása egyáltalán nem túlzó, akkor hadd tisztázzam, miben tér el szemet szúróan a valóságtól ez a romantikus történet. A legjobban az tűnik…
„A város külső alakja is azt mutatja, hogy ez a török birodalom végvára, mint azt, hogy Magyarország egykori fővárosa.” Első rész
A török Buda emléknapja
Georg Hoefnagel: Buda és Pest (1617). Színezett rézmetszet. In: Braun, Georg: Civitates orbis terrarum, Coloniae Agrippinae [Köln], Bertramum Bochholtz, M.D.XCIX. [1599]. – Törzsgyűjtemény. A kép forrása: Wikipédia
Jókai Mór Az utolsó budai basa című kisregényének bevezetőjében…
„Angyal kürtje”. A költő, műfordító, műgyűjtő Király Zoltán – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 44. rész
Munkák és napok – és kincsek. 110. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
„Vitéz módra porkolábok Egörben / Dobó és Mecskei István az tisztben”
Az egri vár napja alkalmából, annak 1552-es hős védőire emlékezünk
A 16. századi egri vár Georg Hoefnagel metszetén. A kép forrása: Wikipédia
Az egri vár napja alkalmából tavaly írt blogbejegyzésében Berecz Barbara munkatársunk a következő sorokkal kezdi mondandóját:
„470 éve, 1552. október 17-én a többszörös túlerőben lévő török sereg feladta az egri vár…
Dóczy Péter: „…nekem a vers világa egy olyan égi tükörkert és földi paradicsom, ahol minden sejtem föloldódik.”
Interjúk A háromszólamú vers hangzó Példatára kapcsán. Nyolcadik rész
Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a…
A „világ legnagyobb napút festője”
170 évvel ezelőtt született Csontváry Kosztka Tivadar
Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) festőművész, a modern magyar festészet egyik legérdekesebb és egyben legrejtélyesebb alakja. Látomásszerű festészetét expresszionista hév, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi. Paul Gauguinhez hasonlóan meglett emberként, közel 42 évesen,…
Lázár Csaba: „Minden, a versekkel töltött idő szebbé teszi az életünket.”
Interjúk A háromszólamú vers hangzó Példatára kapcsán. Harmadik rész
Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László…
Elektronikus levelek gyűjteményi kezelése
Szent Gábriel arkangyalt 1951-ben XII. Pius pápa tette meg a postások védőszentjévé. Eredeti ünnepe március 24-e, a katolikus egyházi kalendáriumban 1921 óta szereplő szent ünnepnapja 1969-ben került át szeptember 29-ére (Szent Mihály és Szent Rafael napjára). Lukács evangéliuma szerint ő Isten…
„A tatárra veled menjen / Tízezernyi lófő székely.”
A székely szabadság napja
A székely szabadság napján a székelyek eredetéről és katonai szerepéről közlünk összeállítást. Székely lófő a 17. századból. In: B. Szabó János – Somogyi Győző: Az Erdélyi Fejedelemség hadserege, Budapest, Zrínyi, 1996. – Törzsgyűjtemény
Varga Ágnes munkatársunk írásában a március 10-i évforduló…
„szilánkra kell annak hasadnia, / aki fordított teljes életében”
110 évvel ezelőtt született Kálnoky László
Kálnoky László (Eger, 1912. szeptember 5. – Budakeszi, 1985. július 30.) költő hatalmas műfordítói életművet hagyott hátra. Mások mellett neki is köszönhető, hogy a világirodalom klasszikusai mára magyar nyelven is magas fokon élvezhetővé váltak. Műfordítói csúcsteljesítményei közé tartozik többek…