„szép ami tetszik, ami vágyunknak jól esik”
Madách Imre
Madách Imre. Fotó: Simonyi, Pest, 1861. Jelzet: KA 4271/2 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjtemény
„Madách a lángelmü költő, kinek magasEszményvilága fennen szárnyalt mint a sas,S ki alkotott merész tollal…
„Huzd a’ telet, Fársáng van most nem ki kelet…”
A Vasárnapi Ujság 1904. február 7-i számában Farsangi képek címmel olvashatjuk Sárosi Bella beszámolóját a farsangi szezonban megtartott bálokról, mely időszak 1904-ben – az ideihez hasonlóan – szintén rövid volt, mindössze február 16-ig tartott. Sárosi Bella az összefoglalót a következő néhány…
Az utolsó polihisztor főnemesek egyike
150 éve született Bánffy Miklós gróf
Bánffy Miklós gróf a magyar főnemesség 18-19. századi hagyományainak méltó és kiemelkedő 20. századi folytatója – az ország- és nemzetépítő, az európai minőségű magyar művészetet, kultúrát, politikát meghatározó művelődési-gazdasági programok megvalósítóinak utolsó potens generációjához…
Az ember tragédiájának színpadi bemutatói – Kis Domokos Dániel /// OSZK PODCAST S02E02
A „Madách-színház” igénye
Madách Imre nem is szánta színpadra legendás művét? Az 1883-as ősbemutatótól az 1926-os dupla budapesti bemutatón keresztül a vetített remegő hátterű szegedi előadásig – Az ember tragédiája bemutatóinak újításai.
Az OSZK tizenkettedik podcastjében Kis Domokos Dániellel, a Színháztörténeti és…
A hindu herceg – Márk Tivadar emlékezete
Halálának 20. évfordulója alkalmából
Márk Tivadar operaházi stúdiójában. Várkonyi László felvétele,1951. – Színháztörténeti és Zeneműtár, színháztörténeti gyűjtemény, KB 556/1976
Márk Tivadar jelmeztervező, Kossuth-díjas művész, az Operaház örökös tagja, a „hindu herceg” – ahogy pályatársai, ismerősei becézték az Operaházban –…
140 éves Az ember tragédiája – 6. rész
Nagy alkotók konzseniális álmai
Blogsorozatunkat a 200 évvel ezelőtt született tudós-költő, Madách Imre legismertebb műve, Az ember tragédiája című monumentális drámai költemény színpadi ősbemutatójának közelgő 140. évfordulója kapcsán indítjuk el. 1883. szeptember 21-én hangzottak föl első ízben a madáchi verssorok a Nemzeti…
„Eleinte csak egypár szakaszból álló népies beszélyt akart belőle készíteni, s lassan-lassan egy nagy népmese kerekedett ki belőle”
A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. V. rész
A címbeli idézet Gyulai Pál 1908-ban megjelent Petőfi Sándor és lyrai költészetünk című írásából való. A János vitéz című – Vahot Imre szavait idézve – „népies hősköltemény” készülő kiadásáról a Pesti Divatlap 1844. december 8-i száma tudósít:
„A napokban Vörösmarty, Vachot Sándor s e lap…
A Molière álnevű láncszem
400 éve született Jean-Baptiste Poquelin
A francia irodalom, az európai komédiarepertoár egyik legnépszerűbb szerzője, a dél-francia falu után művésznevet választó színházcsináló, akit így csak Molière-ként ismerünk, ragyogó gyöngyszem abban a klárisban, mely összefogja a hivatásos színjátszók által sok évezrede sikeresen vitt…
A színpad varázslója
65 éve hunyt el Oláh Gusztáv
Az Operaház világhírű főrendezője, díszlet- és jelmeztervezője születésének 120. évfordulójáról (1901. augusztus 20.) is idén emlékezhettünk meg.Oláh Gusztávot a színpad varázslójának először a halála után megjelenő megemlékezések nevezik.
„A színpad varázslója volt ő; fantáziája és rajzoló keze…
Háry János színpadra lép
95 évvel ezelőtt mutatták be Kodály Zoltán Háry János című daljátékát
1926. október 16-án mutatták be a Magyar Királyi Operaházban Kodály Zoltán Háry János című daljátékát. A szövegkönyv szerzői Paulini Béla és Harsányi Zsolt voltak. A rendező Márkus László volt, vezényelt Rékai Nándor. A címszerepet Palló Imre, Örzse szerepét pedig Nagy Izabella, a Nemzeti Színház…