Gyülekezés és az előadások feltöltése a székelyudvarhelyi Városháza dísztermében
2023. október 9. és 13. között Székelyudvarhelyen rendezték meg a XXIII. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferenciát. Ennek során a társszakmák előadásait is nagy érdeklődéssel hallgattuk meg. Mivel a könyv-…
Beszámoló az erdélyi kiadványgyarapítási gyűjtőkörútról
2023. június 5–9-én munkatársaink felkeresték több erdélyi város – Nagyvárad, Kolozsvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelykeresztúr, Marosvásárhely, Déva, Arad – hungarikum-gyűjtőpontjait és könyvtárunk cserepartnereit.
Előzmények
2016-ban jelentősen megemelkedtek a romániai posta kézbesítési…
„Az apák még ünnepelték, a fiúk már elfelejtették, s az unokák ismét ráébredtek nagyságára”
230 éve, 1872. szeptember 29-én született Déry Istvánné Széppataki Róza
Déry Istvánné Széppataki Rózát, a magyar nyelvű színjátszás első primadonnáját, legismertebb portréja (a legtöbb, róla készült ábrázolás mintája) Liszli szerepében örökítette meg, Franz Ignaz von Holbein Az alpesi rózsa, a pátens és a sál című érzékenyjátékában. A képet Szathmáry Pap Károly…
„S megtébolyult az emberi szabadság, / S magába mar az emberi erő”
30 éve hunyt el Székely János
Költő, prózaíró, drámaíró, műfordító. Szülőhazájában és Magyarországon napjainkban leginkább drámaíróként ismert, lévén, hogy költői életműve már a hatvanas-hetvenes évek fordulóján lezárult.
Székely János portréja a hetvenes évek elejéről. Erdélyi Lajos felvétele. In: Elek Tibor: Székely János.…
A székely szabadság napja
1851 és 1854 között Székelyföldön az osztrák abszolutista, elnyomó uralom ellen szervezett felkelés, szabadságmozgalom robbant ki. A székelyföldi fegyveres felkelésnek a nemzeti függetlenség, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc folytatása és győzelemre vitele volt a célkitűzése. A mozgalmat az…
A test, az rab csak, a költő itt és mindenhol szabad
45 éve hunyt el Kolozsvárott Szilágyi Domokos költő, műfordító, esszéista
Nagysomkúton (Szatmár vármegye, ma Máramaros megye, Románia) született 1938. július 2-án, református papcsaládban. Középiskoláit Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban végezte. 1955 és 1959 között a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója volt, az…
„Műterme valóságos kis múzeum”: Erdélyi Mór élete (folytatás) – A fényképészet úttörői. 15. rész
Munkák és napok – és kincsek. 60. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
Lelkiismeret-vizsgáló
25 éve hunyt el Balogh Edgár közíró, a csehszlovákiai és a romániai magyar irodalom egyik nagy hatású szervezője
Balogh Edgár (Temesvár, 1906 – Kolozsvár, 1996) előbb csehszlovákiai, majd romániai magyar publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár, a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek romániai magyar közéletében meghatározó szerepeket vállaló személyiség volt.
Édesapja Kessler Ferenc erdélyi, nagyszebeni…
„Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat!”
420 éve ezen a napon hunyt el Baranyai Decsi János
Baranyai Decsi János a 16. századi régi magyar irodalom egyik, ha nem a legsokoldalúbb szerzője. 1560 után született a Tolna megyei Decsen, amely a felső-baranyai református szuperintendenciához tartozott, ezért írta magát Baranyainak. Családneve Csimor volt. Szülőhelyén, majd Debrecenben és…
A magyar kultúra 19. századi polihisztora
170 évvel ezelőtt hunyt el Döbrentei Gábor
Döbrentei Gábor 1785. december 1-én született a Veszprém megyei Nagyszőlősön (Somlószőlős), és 1851. március 28-án halt meg Budán. Az evangélikus lelkészcsaládból származó Döbrentei tanulmányait a pápai református kollégiumban és a soproni evangélikus líceumban folytatta, majd a bécsi, a wittenbergi…