Esterházy Péter Kossuth- és József Attila-díjas magyar író Budapesten látta meg a napvilágot 1950. április 14-én. Nagyapja galántai gróf Esterházy Móric (1881–1960), édesapja galántai gróf Esterházy Mátyás Benedek (1919–1998), édesanyja rétszilasi Mányoki Irén Magdolna volt (1916–1980). A pesti…
„Jászolba fekszik, rongyruhába, ki mennyet, földet alkotá”
Karácsony, Jézus Krisztus születésének ünnepe
Karácsonykor, amely hagyományos értelemben nem csupán egy nap, hanem a karácsonytól vízkeresztig terjedő ünnepi időszak, három dolgot ünnepel elsősorban a keresztény világ. Ünnepli, dicséri és imádja a szent éjszakán megtestesült örök Igét, a betlehemi kisdedet, aki nem más, mint az igaz Isten, a mi…
„Természetes, hogy Bethlen Gábor országának ezt a befelé és kifelé egyaránt megnyilvánuló erejét hadsereg és hadvezér képesség nélkül nem érvényesíthette volna.”
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja, a magyar szórvány napja
444 évvel ezelőtt, 1580. november 15-én született Bethlen Gábor erdélyi fejedelem.
Bethlen Gábor. In: Forgách József: Szaláncz vár eredete és nevezetesebb eseményei, Mándok, Forgách László, Forgách István, 1906. – Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum
„Bethlen Gábor…
„...magasztald Máriának szent nevét!”
Szűz Mária szent nevének ünnepe
„Mária nevenapja (festum nominis Beatae Mariae Virginis) külön helyi ünnepként az újkorban bukkan föl, de csak Bécs fölmentése (1683. szept. 12.) után, Szent XI. Ince pápa intézkedésére válik egyetemessé az Egyházban. Mint ismeretes, a győzelmet hamarosan követte hazánk felszabadítása is, amelyet a…
„Csak árnyékom megy el; magam benned élek”
250 éve született Csokonai Vitéz Mihály költő, műfordító, színműíró
1773. november 17-én született Debrecenben. Nagyapja Csokonai Vitéz László köznemes, győri és alcsúti prédikátor. Apja Csokonai Vitéz József (1747–1786) debreceni borbély és seborvos, jó modorú ember, a cívis város egyik közkedvelt személyisége. Anyja, a szintén köznemesi származású Diószegi Sára…
Nimród fia
Farkas Gábor Farkas, a Széchényi Ferenc-emlékérem tavalyi díjazottjának előadása
220 évvel ezelőtt, 1802. november 25-én kelt adománylevelével gróf Széchényi Ferenc a nemzetnek ajándékozta könyvekből, kéziratokból, metszetekből, térképekből és érmekből álló hungarikumgyűjteményét, ezzel megalapítója lett a nemzeti könyvtárnak. Ennek emlékére rendezzük meg minden év november…
„Szemedből egy sugár ha fájdalminkra száll...”
Szűz Mária, Magyarország Nagyasszonya
Magyarország és a magyar nemzet saját Mária-ünnepe. Szent István, Magyarország első királya és apostola 1038. augusztus 15-én Szűz Máriának tett országfelajánlásán alapszik. A szeplőtlen Szűzanya Magyarország patrónájaként való tisztelete a középkortól a 19. századig a felajánlás napjához,…
Szűz Mária szent nevének ünnepe
„Mária nevenapja (festum nominis Beatae Mariae Virginis) külön helyi ünnepként az újkorban bukkan föl, de csak Bécs fölmentése (1683. szept. 12.) után, Szent XI. Ince pápa intézkedésére válik egyetemessé az Egyházban. Mint ismeretes, a győzelmet hamarosan követte hazánk felszabadítása is, amelyet a…
Meditatív szerepjáték bibliai történetekkel és Ignác legkedvesebb negyedórája. Első rész
Négyszáz éve avatták szentté Loyolai Szent Ignácot
Loyolai Ignác katonai páncélban. A Jezsuita rend militáns felépítésű, élén a generális áll. A kép forrása: Wikipédia
1521. május 20-án, pünkösdvasárnap V. Károly Német-Római császár és spanyol király I. Ferenc francia király ellen vívott háborúi során a francia tüzérség tűz alá vette a Navarrában…
Egy rendkívüli asszony a 17. századból (1. rész)
340 évvel ezelőtt hunyt el Széchy Mária
Máig élő hírnevét leginkább a Gyöngyösi István Márssal társolkodó Murányi Vénus című művének, és a történet későbbi feldolgozásainak köszönheti.
A történelmi alakot nem könnyű elválasztani az irodalmi művekben létrehozott alaktól, hiszen a történelmi szakirodalomban gyakran hivatkoznak a Széchy…