„Mária nevenapja (festum nominis Beatae Mariae Virginis) külön helyi ünnepként az újkorban bukkan föl, de csak Bécs fölmentése (1683. szept. 12.) után, Szent XI. Ince pápa intézkedésére válik egyetemessé az Egyházban. Mint ismeretes, a győzelmet hamarosan követte hazánk felszabadítása is, amelyet a barokk Regnum Marianum szintén Mária közbenjárásnak tulajdonított.
A kultuszt Közép-Európában főleg a passaui Mariahilf-kegykép tisztelete hatalmas erővel ihleti. Erre itt csak röviden, a legszükségesebb tudnivalókra emlékeztetve utalunk, bővebb tárgyalásra, kifejtésre a búcsújárásról tervezett munkánkban kerül sor. Tudjuk, hogy Bécs ostroma alatt Lipót és udvara Passauba menekült, és itt könyörgött a kapucinus Mariahilf-kolostor kegyképe előtt a szabadulásért. Amikor ez bekövetkezett, a kegykép a győzelem napjának is szakrális szimbólumává lett és villámgyorsan elterjedt. A XVIII. században hazánkba települő németek, de a magyar kamarai telepítések is szívesen választják az új templomok, kápolnák titulusául Mária nevét, és legtöbbször éppen a Mariahilf-kegykép másolatát, művészi átköltéseit helyezik oltárukra. A század pestisjárványai alatt is jelesnek, foganatosnak érzik a segítségét.”
Bálint Sándor: Szeptember 12. Részlet In: Uő: Ünnepi kalendárium 2. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából (július 1. – november 30.), Budapest, Szent István Társulat, 1977. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Passau (Alsó-Bajorország). Josef Abent a segítő Szűz Mária-zarándoktemplom Mária-oltárán látható képe, 1612 (az idősebb Lucas Cranach után). A kép forrása: Wikipédia
„A jámbor kordivatból természetesen a törzsökös magyarság sem marad ki, és – nyilván főpásztori sugallatra is – újjáépült, vagy egészen új templomaink szép számmal helyezik magukat Mária nevének oltalmába. A kultusz azonban német, illetőleg németes jellegét máig megőrizte. A gyakorlat különben tükrözi a Tridentinum után bontakozó barokk jámborság dinasztikus vonásait: a Regnum Marianum hazai és a Mariahilf birodalmi képzetköre egymást mintegy kiegészíti.
Hercegfalva (újabban Mezőfalva) német eredetű faluban élt még századunk első évtizedeiben is egy pasztorációs célzatú szokás, amelyet valamelyik cisztercita plébános kezdeményezhetett.”
Bálint Sándor: Szeptember 12. Részlet In: Uő: Ünnepi kalendárium 2. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából (július 1. – november 30.), Budapest, Szent István Társulat, 1977. – Magyar Elektronikus Könyvtár
A Segítő Szűz Mária-templom a Fejér megyei Bodajkon – Digitális Képarchívum
„Szent Hieronymus doktor azt mondja, hogy ez a név, Mária, a zsidóknál annyit tészen mint Illuminatrix, megvilágosító. És bizonyára méltán tulajdoníttatik ez a név a tisztaságos Szűznek, akinek méhében akart fogantatni az öröktől fogva lévő Nap és az igaz világosság, mely megvilágosít minden e világra jövő embert. Illuminatrix, Megvilágosító, tehát Mária; mert valamint Krisztus mint Luminare majus, nagyobbik világosító, különös móddal előttök vagyon az igazaknak, kik a nap által jelentetnek, úgy Mária mint Luminare minus, kisebbik világosító, előttök vagyon a bűnösöknek, kik az étszaka által értetnek, nékiek különösen világosságot nyervén, mert a kegyelemnek minden világossága és minden adomány, mely a világosságnak Atyjától száll alá, ő általa száll az Anyaszentegyházra. És valamint a theologusok szerént az alacsony sorsban lévő angyalok a feljebb lévő angyaltól világosíttatnak meg, és így következendőképpen az angyaloknak megvilágosíttatások a legfőbb Serafimtól vagyon, úgy az Anyaszentegyházra minden világosság a Szűz által terjed, mert Mária út, melyen a mennyei világosság a földre lejött. Út, mely által az isteni szeretetnek mélysége lángolván az híveknek szíveikben meggyújtatik, és az ő segétsége és esedezése által már ezzel, már amazzal közöltetik.
Mária a syrus nyelven annyit tészen, mint Domina, Úri asszony. – Valóban Mária minden teremtett állatnak asszonya, fejedelemnéje és királynéja, hatalom adatván nékie Fiától mind az égen, mind a földön. Valamint tehát Krisztus a mindeneket felhaladás által Úrnak neveztetik, úgy Mária legnagyobb méltósága által Asszonynak hivattatik.”
Kosztolány Sándor: Mária neve, 1800. In: Mária aranyház, [összeáll.]. Lukácsy Sándor, Pécs, Jelenkor, 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár
A Boldogságos Szűz Mária képe Bodajkon, fehérvári megyében és püspökségben. In: Jordánszky Elek: Magyarországban, s az ahoz tartozó részekben levő boldogs. Szűz Mária kegyelemképeinek rövid leirása, Pest, Bucsánszky A., 1863, 174. – Magyar Elektronikus Könyvtár
„Oh áldott Szűz! Oh főpapi fejedelemnek Virágzó Vesszeje! Oh szentségesLajtorja, melyen nem az angyalok, hanem az Isten Fia szállott hozzánk! Oh mennyei Aquae ductus, áldomások csatornája és folyóvize! Oh bűnök lángjátul nem perzseltetett Rózsa! Oh Testamentom Szekrénye, melyben nem kő és vessző vagy manna, hanem mennyei tárház kincse vagyon! Te előtted földre borúlok, és nemcsak prédikállásimban felvállalt fáradságimat te kezed által Istenemnek nyújtom, hanem elsőben bűnös fejemnek, azután ennek a te országodnak te általad irgalmat kérek. Édes Asszonyunk, Monstra te esse Matrem, ismérjed meg, hogy Christus Anyja vagy, és a te Fiad nem alább böcsül téged, mint Salamon az anyját, kinek arra felelt: Pete Mater, neque enim fas est ut avertam facem tuam, hogy amit kér, megnyeri. Kérjed szent Fiadat, hogy a magyar nemzetben gerjessze fel az elaludt aítatosságot, gyomlálja ki az eretnekségeket, zabolázza a káromlókat, világosítsa a bűnbe merűlteket, és hozzon ki mindeneket a bűnök és tévelygések setétségéből, hogy mindnyájan egy szűvel-lélekkel, híven és igazán szolgáljunk Teremtőnknek. Ámen.
Pázmány utolsó imája, 1636. In: Lukácsy Sándor [összeáll.]: A megszentelt ország, Pécs, Jelenkor, 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Az alsószelestei Szűz Mária neve-templom – Digitális Képarchívum
„Ó Mária, drága név, téged óhajt tiszta szív, Mária!
Ha megzendül a fülemben, vidámság kél a szívemben, Mária!
A buzgó szív, mely hozzád hív
téged kíván dicsérni, szeretetben elégni, Mária!
Téged Isten megkedvelt, szűz anyának ő rendelt, Mária!
Téged illet dicséret minden angyal s szent felett, Mária!
Ó kegyes Szűz, mindent elűzz,
ami minket rútíthat, Istentől eltaszíthat, Mária!”
Ó Mária, drága név. Katolikus népének. In: Éneklő Egyház. Római katolikus népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal, [szerk. a Népénektár-Bizottság], Szent István Társulat. Budapest, 1986, 355. – Törzsgyűjtemény. Liturgikus Népénektár. Gödöllői Premontrei Apátság, 2018.
Inkey Boldizsár: Szűz Mária angyalok között. Részlet. Barokk stílusú Szentháromságszobor Nagykanizsán a Kossuth téren, 1758 körül. – Digitális Képarchívum
„A kertben áll.
Bús. Széteső.
Belepi burján,
mossa eső.
A szitáló
lassú cseppek
orrahegyéről
lecsepegnek.
Az embereknek
Krisztust adott.
Az emberek közt
elhagyatott.”
Dsida Jenő: Mária szobra a kertben – Magyar Elektronikus Könyvtár
A diósgyőri Szűz Mária neve-templom – Digitális Képarchívum
„Mondj szívem dalt, és magasztald Máriának szent nevét!
Őt dicsérjed és megüljed buzgalommal ünnepét!
Asszonyunk, Mária, Krisztusnak
szent Anyja, megváltottak oltalma!
Anyja lett ő Krisztusunknak, kiben éltünk újula,
véghetetlen jókat Isten nyújt nekünk őáltala.
Asszonyunk, Mária, Krisztusnak
szent Anyja, megváltottak oltalma!”
Mondj szívem dalt, és magasztald. Katolikus népének. In: Éneklő Egyház. Római katolikus népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal, [szerk. a Népénektár-Bizottság], Szent István Társulat. Budapest, 1986, 355. – Törzsgyűjtemény. Liturgikus Népénektár. Gödöllői Premontrei Apátság, 2018.
A biatorbágyi Szűz Mária neve-templom – Digitális Képarchívum
„Egednek kék legét ha színám
s emléked lelkesítne még,
keresztet kennék szemeimre,
s buzgón kiáltanám: „Elég!
Elég ti létlen boszorkányok!
vad semmi! vampir-elmerajz!
Lelkem tinektek zárva;
nálam a titkos kulcs; az égi pajzs.”
Mária, elefántcsontbástya,
szivet erősítő kehely,
Mária, győzhetetlen zászló,
mért hagytál, szent Szüz, engem el?”
Babits Mihály: Vérivó leányok. Részlet. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Mann Jolán, szerk. (Főigazgatói Kabinet)
