A közelmúltban egy alkalmazott grafikai árverés során az Országos Széchényi Könyvtár tíz modern ex librisre tett szert. Jó példája ez annak, hogy az időnkénti ajándékozások, hagyatékok mellett ilyen módon is gyarapodhat a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár modern kori könyvjegygyűjteménye. Olyan…
Egy nevezetes szüret emléke
Vörösmarty Fóti dalának zenei feldolgozásai
A szüret kezdete a 18‒19. században ‒ vidékenként változóan ‒ szeptember vége és október vége közé, valamely jeles naphoz kötődött. Az Alföldön általában Szent Mihály napján (szeptember 29.) kezdték meg a szőlőszedést, míg Erdélyben és a Dunántúl nagy részén Teréz (október 15.), a Balaton és Kőszeg…
„Remek népdalai még a pórnép ajkiról is szívrehatón zengenek szét.”
A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. IV. rész
Az idézet a Pesti Divatlap 1845. július 31-i számának Vidéki szemle című rovatában olvasható, melyben Cserháti Tóbiás a nagykőrösi eseményekről szóló beszámolója végén a költő védelmére kelt. (Pesti Divatlap, 1945. 18. sz.)Az útnak indított blogsorozat témája ezúttal a népdalként élő Petőfi-versek…
„Talán egyetlen lírikusunk életműve sem támasztott oly intenzív visszhangot zeneművészetünkben, mint Petőfi költészete”
A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. II. rész
Hogy mennyire igaz a Sonkoly István Megzenésített Petőfi-versek című tanulmányából vett idézet, azt az a Petőfi Album is bizonyítja, mely 1898-ban, a „Magyar nemzet újjászületése ötvenedik évfordulója alkalmából” jelent meg, Langer Viktor gyűjtésében és közreadásában. Végignézve a 100 éneket és dalt…
„Leírhatlan e dalnak hatása a népre, mely nőttön nőtt” – A Nemzeti dal zenei feldolgozásai az 1848 és 1956 közötti időszakból
A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. I. rész
A választott téma roppant hálás, ugyanakkor a zenei feldolgozások nagy száma miatt nehéz is, hisz a korabeli folyóiratok – mint pl. a Pesti Divatlap, az Életképek, a Képes Újság, a Budapesti Híradó, a Honderű – forradalomról szóló híradásaiból is már némi képet kaphatunk a vers első…
Elmélyült zenész – kitűnő könyvtáros. 2. rész
Hatvanöt esztendővel ezelőtt hunyt el Vécsey Jenő zeneszerző
Vécsey Jenő a nemzeti könyvtár Zeneműtárának vezetését 1945-től haláláig látta el. Blogbejegyzésünk első részében kevéssé ismert zeneszerzői portréját rajzoltuk meg, második részében a zenetörténész-könyvtárosra emlékezünk.
Vécsey Jenő harminchárom éves korában, 1942-ben került a nemzeti könyvtár…
Egressy Béni zenei és színházi vonatkozású kéziratai
Egressy Béni zeneszerző, író, színész halálának 170. évfordulója alkalmából
Egressy Béni. Színezett litográfia – Színháztörténeti és Zeneműtár. Jelzet: KB 5059/1
Egressy Béni (1814–1851) hitelesnek tekinthető zenei, s tegyük hozzá színházi vonatkozású kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók, elsődlegesen a Színháztörténeti és Zeneműtárban. A nyomtatásban még…
A Bánk bán ősbemutatójának dokumentumai
160 éve mutatták be Erkel Ferenc operáját
1861. március 9-én mutatták be Erkel Ferenc Bánk bán című operáját a Nemzeti Színházban, a zeneszerző vezényletével. Erkel tizenhét év után jelentkezett önálló, új operával, amelynek szövegét Katona József a szabadságharc bukása után betiltott nemzeti drámája alapján Egressy Béni, a komponista jól…
Strelisky Lipót és fia, Sándor – A fényképészet úttörői. 2. rész
Munkák és napok – és kincsek. 37. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…