Kovács András Ferenc 1959. július 17-én született Szatmárnémetiben. Itt érettségizett 1978-ban az 5. számú Ipari Líceumban (1948-ban történt alapításakor és jelenleg is Kölcsey Ferenc Főgimnázium). A kolozsvári egyetem bölcsészkarán szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet 1984-ben. 1984 és…
„Angyal kürtje”. A költő, műfordító, műgyűjtő Király Zoltán – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 44. rész
Munkák és napok – és kincsek. 110. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
„Huzd a’ telet, Fársáng van most nem ki kelet…”
A Vasárnapi Ujság 1904. február 7-i számában Farsangi képek címmel olvashatjuk Sárosi Bella beszámolóját a farsangi szezonban megtartott bálokról, mely időszak 1904-ben – az ideihez hasonlóan – szintén rövid volt, mindössze február 16-ig tartott. Sárosi Bella az összefoglalót a következő néhány…
„Csak árnyékom megy el; magam benned élek”
250 éve született Csokonai Vitéz Mihály költő, műfordító, színműíró
1773. november 17-én született Debrecenben. Nagyapja Csokonai Vitéz László köznemes, győri és alcsúti prédikátor. Apja Csokonai Vitéz József (1747–1786) debreceni borbély és seborvos, jó modorú ember, a cívis város egyik közkedvelt személyisége. Anyja, a szintén köznemesi származású Diószegi Sára…
Dánielfy Gergely: „A vers az életem különböző pillanatainak a megélése. Mindig verset olvasok, ha valamit igazán meg szeretnék élni.”
Interjúk A háromszólamú vers hangzó Példatára kapcsán. Tizedik rész
Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a…
„Petőfi 200” – A költő alakja és művei ex libriseken. Első rész
„Arczának nem annyira a szabályos vonások, mint a szellem adott érdeket… Villogó szemei többször voltak haragosak, mint mosolygók.”
Breuer Csilla: Petőfi egy mai festőművész szemével. In: Magyar Nemzet online, 2021. 03. 11.
A fenti szavakkal idézi elénk az idén 200 éve született Petőfi Sándor…
Rózsa Dávid: „A mögöttünk lévő bő két évszázad már eldöntötte, hogy a nemzeti könyvtár, amíg világ a világ – élni, gyarapodni és szolgáltatni fog.”
A 2022. november 25-én megnyílt Esszencia című első állandó kiállításunk megnyitóján többek között jelen voltak dr. Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár (KIM),…
Mozart és a magyarok. Második rész
A Varázsfuvola című opera ősbemutatójának 230. évfordulója alkalmából
A Varázsfuvolát Csokonai Vitéz Mihály és Verseghy Ferenc is lefordította, illetve részleteket fordított belőle. Verseghy szatirikus eposzában, a nyomtatásban is megjelent Rikóti Mátyásban (1804) is szerepel a Varázsfuvola.
[Verseghy Ferenc]: Rikóti Mátyás. [Eggy nyájas költemény], [ill.]: Binder,…
Béres Ferenc – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 9. rész
Munkák és napok – és kincsek. 52. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
Széchényi Ferenc, nemzeti könyvtárunk megalapítója
218 éves az Országos Széchényi Könyvtár
Gróf Széchényi Ferenc, Széchenyi István atyja kora egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb főura, a magyar kultúra kiemelkedő mecénása és a magyar nemzeti könyvtár, a nevét viselő Országos Széchényi Könyvtár, megalapítója 1754. április 29-én született a Sopron megyei Fertőszéplakon. Halálának 200.…