A Vasárnapi Ujság 1904. február 7-i számában Farsangi képek címmel olvashatjuk Sárosi Bella beszámolóját a farsangi szezonban megtartott bálokról, mely időszak 1904-ben – az ideihez hasonlóan – szintén rövid volt, mindössze február 16-ig tartott. Sárosi Bella az összefoglalót a következő néhány…
„Eleinte csak egypár szakaszból álló népies beszélyt akart belőle készíteni, s lassan-lassan egy nagy népmese kerekedett ki belőle”
A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. V. rész
A címbeli idézet Gyulai Pál 1908-ban megjelent Petőfi Sándor és lyrai költészetünk című írásából való. A János vitéz című – Vahot Imre szavait idézve – „népies hősköltemény” készülő kiadásáról a Pesti Divatlap 1844. december 8-i száma tudósít:
„A napokban Vörösmarty, Vachot Sándor s e lap…
„Az apák még ünnepelték, a fiúk már elfelejtették, s az unokák ismét ráébredtek nagyságára”
230 éve, 1872. szeptember 29-én született Déry Istvánné Széppataki Róza
Déry Istvánné Széppataki Rózát, a magyar nyelvű színjátszás első primadonnáját, legismertebb portréja (a legtöbb, róla készült ábrázolás mintája) Liszli szerepében örökítette meg, Franz Ignaz von Holbein Az alpesi rózsa, a pátens és a sál című érzékenyjátékában. A képet Szathmáry Pap Károly…
„Friebeisz Pista nagyon jól viszi tóngéber szerepét…”
200 éve, 1822. március 2-án született Friebeisz István, író, újságíró, szerkesztő, közigazgatási szakíró, könyvkiadó és színházi ügynök
„Müller Gyula Nagy Naptára Szerkesztette Friebeisz István Ezernyolcszáz ötvenegyre Emich Gusztáv betűivel”
Mikszáth Kálmán: A Plutó. In: Uő: Elbeszélések XV.: 1891–1893, sajtó alá rend. Bisztray Gyula, Budapest, Akadémiai, 1978 (Mikszáth Kálmán Összes művei 41.), 26. – Törzsállomány
Úgy…
Egy elfeledett énekes színész
175 évvel ezelőtt született Vidor Pál színész, színigazgató, énekes, színműíró, rendező
A budapesti Népszínház 1898-ban ifjabb Bokor József zeneszerző, színműíró Az édes című népszínművének bemutatójára színes plakátot nyomatott. A plakáton a főszereplők, Blaha Lujza és Vidor Pál csárdást táncolnak. Pörgéné–Blaha Lujza, „az édes”, arca mintha szomorkás lenne (talán az utolsót táncolja…
Poeta doctus a Színháztörténeti Tárban. 2. rész
Emlékezés a 25 éve elhunyt Keresztury Dezsőre
„Az Országos Széchényi Könyvtár nekem igen nehéz időkben kedves munkahelyet, baráti légkört és megbecsülést biztosított.”
Keresztury Dezső levele az OSZK főigazgatójának, 1976. november 11-én kelt adományozó levelében
Blogbejegyzésünk első része itt olvasható.
Keresztury kapcsán egy másik híres…
Az első magyar film, „A tánc” képes dokumentumai
Egy 120 évvel ezelőtti vetítés az Uránia Magyar Tudományos Színházban
A tánc világnapja és A magyar film napja alkalmából
120 évvel ezelőtt, 1901. április 30-án Pekár Gyula ezekkel a szavakkal kezdte a táncról szóló előadását az Uránia Magyar Tudományos Színházban:
„Szokatlan vendég kopogtat ma este e színház ajtaján, mely a kilenc görög múzsa legtudósabbikának,…
Talált „tárgy” – Weöres Sándor epigrammája (Egy színházi aprónyomtatvány és keletkezése)
Munkák és napok – és kincsek. 27. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…